Somogyi György egy üveg whiskyt meghúzva állt ki a színpadra pitchelni Az Úr Nyolcadik Kerülete című regény filmadaptációját. Ezt persze csak gegnek szánta, az üvegben valójában nem a nyelvet megoldó alkohol, csak sima gyümölcslé volt, ám a Magyar Mozgókép Fesztivál szakmai programjának zsűrije így is az ő előadását választotta a győztes mozifilmnek a pitchfórumon. (A másik nyertes Goldberg Emília Lerepül a hülye fejetek című mini-sorozata lett.) Somogyi terve így egy csinos diploma mellett első körös fejlesztési támogatást is kapott a Nemzeti Filmintézettől.
Ahogy a címéből is sejthető, Pál Dániel Levente 2017-ben megjelent regényét Budapest VIII. kerületében játszódó rövid történetek alkotják. Kortárs életképekről, a “nyócker” lakóinak kis sztorijairól van szó, amik között a híres-hírhedt kerület jelenti az egyetlen valódi kapcsolódási pontot.
,,A helyszín Józsefváros, Budapest nyolcadik kerülete. Nem a Palotanegyed, hanem a Nagykörút túlsó oldala, a Város és a Zóna határa, sok itt ragadt vagy ide sodródott emberrel és sorssal. Élnek itt az őslakos magyarok és cigányok mellett törökök, kínaiak, vietnámiak, arabok, mindenféle afrikaiak, cserediákok, öreg forradalmárok, házfoglalók, háborús menekültek, piti és nagystílű gengszterek és vagy egy tucat vallás és szekta aktív hívei. Itt van elszórva pár négyzetkilométeren minden, ami a mi régi és ami a mi új Európánk. Itt lakom, ezen a környéken gyűjtöttem legtöbb történetem – ezeket rendeztem könyvvé” – olvasható Pál Dániel Levente könyvének fülszövegében.
,,Belelátunk egy furcsa világba, egy szubkultúrába, és az egésznek van egy nagyon izgalmas hangulata, ami számomra olyan volt, mint annak idején a Roncsfilm vagy a Falfúró, tehát Szomjas György filmjeit idézte fel bennem, amikor olvastam” – jellemezte a regényt Somogyi, aki olyan filmek forgatókönyvét jegyzi, mint a Pilátus és a Kék róka. A forgatókönyvíró szerint néha vicces, máskor szomorú és megható történeteket tartalmaz, erős karakterekkel.
,,Nehéz feladat feldolgozni, még novelláskötetnek sem mondanám, inkább az Örkény-egypercesekhez hasonlít. Másrészt nincs benne egy szigorú történet, ami nagy szabadságot ad. Ötször elolvastam a könyvet, végigjegyzeteltem és kiválasztottam azokat a történeteket, amik alkalmasnak tűnnek a filmhez.”
Somogyi György Az ország háza című film sajtótájékoztatóján
Az eredeti mű epizodikus jellege miatt szkeccsfilmként közelíti meg az adaptációt. ,,Bizonyos szinten azért összekötném a sztorikat, lenne benne egy laza átívelő szál, ugyanazok a szereplők megjelennének más-más epizódjaiban is a filmnek, akár a háttérben. Egy református lelkészen keresztül mutatnám be ezt az egész történetet, aki itt nőtt fel.”
Az egyik kiválasztott történet egy jósnőről és egy gyerekről szól, aki elkövet egy bűnt, ami megváltoztatja a nő életét. A filmben ez a gyerek nem más lenne, mint a központi szerepet játszó lelkész, csak fiatalon. ,,Akkoriban még nem fogta fel, hogy mit tett. És most, hogy felnőttként visszajön a kerületbe és próbálja valahogy megmenteni ezeket az elveszett lelkeket, szembesül a következményekkel.”
A forgatókönyvíró nem józsefvárosi, így a tervek szerint a regény írója fogja őt személyesen elkalauzolni a VIII. kerületben. ,,Kutatómunkaként elvisz magával a valódi helyszínekre, ezért el tudom képzelni, hogy lesznek még sztorik, amik ugyan nem a regényből származnak, de ebből a világból.”
A nyertes filmterv egyelőre még csak szinopszis formában létezik, és egy producernek is kellene csatlakoznia hozzá. Somogyi György jelenlegi munkáinak leadása után, idén ősszel tervez belefogni a tényleges munkába.
A Filmre vele! pitchfórumot június 10-én rendezték Veszprémben, a Magyar Mozgókép Fesztiválon.
