Ez bizony forró! - a Portré rovat legjobbjai

Felolvadnak a jégre tett anyagok

50 fok árnyékban, remegő levegő, azúrkék ég. Visszavonhatatlanul beköszöntött a nyár. A kánikula a filmhu szerkesztőségét sem kerülte el. Ahogy emelkedik a hőmérő higanyszála, úgy olvadnak fel szép sorjában jégre került anyagaink. Mi pedig csak tátott szájjal ámulunk - ugyanis már-már feledésbe merült archív tekercseink között igazi kincsekre bukkantunk. Eldöntöttük hát: felfedezéseinket veletek is megosztjuk. A nyár folyamán hétről-hétre egy csokorba gyűjtve közzétesszük egy-egy rovatunk legidőtállóbb anyagait. Az első lelőhely, melyet a filmhu régészcsapata feltárt, a Portré rovat volt...

S hogy mire bukkantunk? Lássuk:

Bodó Viktor - Bateman és citromfej

Fiatal kora ellenére ünnepelt sztárszínész, számára a színészet azonban csak egy stáció. Az ő célja más...

Pohárnok Gergely - Azt csinálom, amit szeretek

Véletlenül filmet rendezett, de élete álma az operatőrködés. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy az idei Filmszemle legjobb operatőre lett.

Kecskés Karina - "Százezer életem lehet"

"Az egész életed abból áll, hogy figyeld magad. Minden helyzetben: hogy most "mi van éppen velem?", "hogy élem ezt meg?", "hogyan reagálok?". A színészet semmi másról nem szól..."

Kamarás Iván - Közhelyet ne!

"Én nem igazán szeretek tülekedni. Nem vallom azt, hogy “minden áron”. Azt szeretem, ha nyitott a pálya, ha várnak engem. Majd meglátjuk. Más kérdés, hogy az én maximalizmusom mit szeretne."

Hámori Gabriella - A naivitás merészsége

Ha a vidéki lány Pestre jön, úgy érzi, hogy bármi lehetséges. Például a legígéretesebb ifjú tehetségnek választják a Filmszemlén.

Fliegauf Benedek - "Hazudozó zombik"

"Extrém pszichológiai helyzetekben leveted a hétköznapok maszkját. Olyan dolgokról akarok írni, vagy filmezni, amelyek nem akkor történnek, amikor tudod, hogy ki vagy, hanem akkor, amikor nem tudod."

Gubás Gabi - „Nem mindenáron akarok filmszínész lenni”

Téglás egy nagyon kicsiny város Debrecen mellett. Ha onnan valaki fel akar törni, nagy utat kell bejárnia.

Tóth Ildikó: "Most jól állok"

Alkalmatlan arra, hogy 10 millió ember előtt csevegjen lazán, kötetlenül. Egyébként is: a pénz legyen a legutolsó érv, amikor az ember elvállal valamit.


Tehát ők azok. Ha nem éppen valamelyik vízparton csücsülsz, hanem valami fatális tévedés folytán egy gép előtt gubbasztasz, húzd be a függönyt, és böngészd, vizsgálgasd, ízlelgesd patinás leleteinket, hátha felüdülést nyújtanak a hosszú, forró nyár folyamán.