Fejjel az üvegajtónak

harapják egymástSzóval a hősök egymásba szeretnek aztán mindenféle történik, törökök Hamburgban és Isztambulban, tépik, rúgják, harapják egymást, időnként szexelnek, sírnak, nevetnek gyilkolnak és - következésképp meg is halnak. A Gegen die wand egyszerre nagyon kemény és mégis könnyekig megható filmdráma, melynek valahogy úgy sikerült kavargatnia a fentebb részben már említett, agyonhasznált történetvezetési sémákat, hogy a végére valahogy mégis újat tud mondani. Egy olyan film, amiért érdemes lökdösődni, hogy az ember bejusson rá. A fenti példa is mutatja, hogy azért lehet találni jó filmeket idén is, csak küzdeni kell érte. Most nem saját magamat nyugtatgatom, inkább arra az érdekes tendenciára kezdem (később majd folytatom) felhívni a figyelmet, hogy a tavalyi programmal ellentétben idén éppen a versenyporgram, illetve a nagy fesztiválok díjazott filmjei között akadtam érdekesebb darabokra, míg az oly szeretett Forum of Independents szekció 2004-ben takaréklángon ég. Úgy látszik az előítélet, vagy kicsit durvábban fogalmazva, a filmrasszizmus, hosszú távon mégsem kifizetődő dolog - attól, hogy egy film nagy fesztiválokon tarolt még lehet jó is.