Frederick Marx Amerikája

Középszer v. karrier? Kosaras álmok

A válogatás alapján az alkotót elsősorban a jelenlegi amerikai társadalom problémái közül a tinédzserek életében jelentkező nehézségek érdeklik. Ezek az alkotások tették ki a vetítések jó részét. Az első napon rögtön egy monstre dokut, a Kosaras álmokat láthatta a tucatnyi néző. A közel háromórás munka két fiatal afroamerikai kosárkarrierjének alakulását követi nyomon. Mindkét fiú, Arthur és William, életében többször is úgy tűnik, hogy reményeik majd a kijózanító realitásokkal szembesülés után végleg megragadnak a középszer szintjén. Szinte már családtagnak érezzük magunkat, hiszen a szülők, testvérek, barátok problémáit is megismerhetjük a filmből. A háromórás filmfolyamban még az egyik srác édesanyjának őszinte örömében is osztozhatunk, aki végre megszerezte az ápolói képesítést. Ezzel szemben a kosaras történet vége már kevésbé katartikus, a lelkesítő üzenet ellenére a fiúkból nem lesz NBA játékos.

A következő napon folytatódtak az álmok. A csütörtöki zárás három epizódból álló rövid filmje, a Felnőnek a fiúk? is terhelt tinédzserek problémáit viszi vászonra, csak már nem a sporté a főszerep, hanem a felnőtté válással együtt járó kihívások. A tematikát a szerdai vetítés színesítette, egy politikai jellegű riportdoku, Az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, majd egy a távol-keleten szerzett élményeket bemutató film, az Álmok Kínából után befejezésként az Álom Dokumentum című kompiláció volt látható.

Rossz döntések lehetősége Kosaras álmok

A csütörtöki, Felnőnek a fiúk? című háromrészes portré bemutatja három, 15 és 16 év közötti kamasz összeütközéseit önmagával és környezetével. Az elsőben egy spanyolajkú srác próbálja a maga módján, főként házimunkával, hasznossá tenni magát, amit az iskolarendszer nem tud díjazni. Kevéssé maszkulin érdeklődését tetoválással és hajfestéssel igyekszik kompenzálni. A másodikban egy epilepsziával küzdő, ezért műtéten átesett zsidó fiút követünk nyomon, aki beilleszkedési nehézségeit egyre fokozódó agresszióval próbálja levezetni. A harmadik félórás részben pedig egy verseket író és azokat előadó fekete kamaszfiút követhetünk, akit eleinte környezetváltozással igyekeznek „gyógyítani”, majd „felszabadításként” megkapja a döntések - egyben a rossz döntések - lehetőségét is.

A vetítést követően az alkotó, Frederick Marx válaszolt az utolsó napon összegyűlt 10-12 fős nézőtábor kérdéseire. Az amerikai filmes alkotó jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemen tart előadást vizuális kultúra témában, amelyen főként magyar filmművészek 70-80-as években készült alkotásai a tanagyag.

Nem látnak példaképet Kosaras álmok

Frederick Marx a filmhu kérdésére elmondta, hogy januári ittléte alatt nem adódott rá lehetőség, hogy elmélyüljön a magyar társadalmi problémákban, képalkotó munkáját pedig leghamarabb ősszel tervezi folytatni, amikor visszatér az USA-ba.

A Felnőnek a fiúk?-ban bemutatott problémák - agresszió, beilleszkedési zavar - gyökere Marx szerint, hogy a gazdag nyugati társadalmakból eltűntek a hagyományos beavatási szertartások, amivel a fiatalok a közösség teljes értékű tagjává válhattak. „Évezredeken keresztül voltak különböző beavatási rítusok, amelyek komoly vízválasztót jelentettek egy fiú életében, azonban az utóbbi évszázad során ezek fokozatosan erejüket vesztették vagy teljesen eltűntek. A világban sokfelé utazva szembesültem ezzel a jelenséggel. Ennek a folyamatnak egyik része, hogy a mai kamaszok nem látnak olyan felnőtt férfi példaképet, akit igazán követhetnének. E nélkül dühvel és agresszióval telve nőnek fel, és most éppen egy ilyen elnökünk van!”

A különböző beavatási rítusok meggyengülését jelzi a zsidó fiú portréja, amely egy barmitzva szertartással indul, ám a srác mégis kívülállónak érzi magát és ettől dühössé, majd erőszakossá válik.

A filmhu további kérdésére Marx elmondta, hogy munkájával elsősorban úgy szeretne segíteni a mostani amerikai fiatalokon, hogy megmutatja nekik, problémáik egyáltalán nem egyediek, kortársaik közül sokan küszködnek hasonló nehézségekkel. Másfelől pedig mindazokat szeretné felrázni, akik tehetnek valamit a megoldás érdekében, elsősorban nem a politikusokra gondolt, hanem szülőkre, tanárokra, és más nevelőkre.

Alkotótársaival Peter Gilbert és Steve James

A rendező arra is felhívta a figyelmet, hogy egy férfi érzelmeinek kifejezése csak a „hagyományos”, sztereotip férfiviselkedésnek mond ellent. Nagyon fontos, hogy mindezt egy kamasz úgy tanulja meg egy mentortól, hogy azt tovább adhassa.

Végezetül a bizalom mellett még egy kulcsfogalomhoz sikerült eljutni, a közösséghez. A kettő feltételezi egymást, így ha nincs közösség, a beavatás jelentősége is csökken. Komoly gond, ha a boldogságot már nem a közösséghez tartozás jelenti, hanem az anyagi javak megszerzése.