filmhu: Miért ezt a filmtervedet forgattad le?
Nemes Gyula: Tetszett Sasa, a szlovák producerlány, aki azt mondta, hogy forgassunk inkább filmet.
filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?
N.Gy.: Sasa szerzett pénzt a szlovák minisztériumból, én legyártottam, és a végén Durst Gyuri adott pénzt felnagyításra. A stáb a pozsonyi A4 nevű kulturális centrum tagjaiból és ismerőseiből tevődött össze.
filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást? (egy anekdota)
N.Gy.: Letettem a kamerát az utcán, hogy elgondolkodjak, mit forgathatnék még. Rájöttem, hogy nagyon jó helyen van, és elkezdtem pixillálni: elindultam a kamerával át mindenen és mindenkin, hogy kockánként vegyem föl őket. Az emberek azt hitték, valami véresen komoly dolgot végzek, például földmérő vagyok, ezért meg se mozdultak, amikor rájuk raktam a kamerát, ha éppen utamba kerültek.
 |
| Elindultam a kamerával át mindenen és mindenkin |
filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
N.Gy.: Buharovék, mert ők tényleg bátrak, mivel hatásvadászat helyett álomvadászattal foglalkoznak.
filmhu: Milyen könyvből csinálnál filmet?
N.Gy.: A tőke.
filmhu: Legjobb/legrosszabb bonmot a filmedben?
N.Gy.: Azok nincsenek, csak képek.
filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?
N.Gy.: Egyszer lezuhant a betonra a kamera, azt a részt kétszer vettük fel.
filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?
N.Gy.: Sehol, nincs öltönyöm.
filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?
N.Gy.: Kobajasi: Harakiri.
