Gauder Áron: Sápadtarcúaknak

“Egy késő őszi hideg napon Kojot a barátjával, Iktomival, a Pók Emberrel vadászgatott a hegyek között. Vadnyomokat kerestek. Barangolásuk közben egy ösvény mellett egyszer csak ott magasodott előttük Ilya, a szikla. Nem akármilyen kődarab volt, hanem különleges, titokzatos sziklaszirt. Kojot hirtelen elhatározással színpadiasan ráterítette a takaróját, nekiajándékozva a sziklának, hogy védje a hidegtől. Iktomi nem győzte dicsérni barátja tettét, amaz meg még kérkedett is határtalan nagylelkűségével. Később beesteledett, szél kerekedett, esett a havas eső. Egy barlang mélyén húzódott meg a két kópé. Iktomi a saját bölénybőr takarójában jól megvolt, Kojot viszont vacogott. Egy idő után odaszólt barátjának, hogy menne már vissza és kérné el neki a takarót, hisz a szikla amúgy sem fázik. Iktomi visszament, de a szikla már megszerette a takarót, és azt mondta, hogy amit odaadtak, azt odaadták” — kezdődik az indián mese, amely természetesen tanulságos véget ér.

A Nyócker rendezője - aki maga is indián - a magyar indiánjáték szülőatyja, Cseh Tamás által 2006-ban felmondott indián mesékből indult ki filmje elkészítésénél, de hangját adja még az animációhoz Boszó Péter, Elek Ferenc és Balla Róbert is. A Kojot és a szikla zenéjét Pribojszki Mátyás szerezte, az animációs supervisor Baumgartner Zsolt, asszisztense Kádár Róbert, a film producere pedig Temple Réka.

Filmhu:Mi inspirált ennek a történetnek a megfilmesítésére?

Gauder Áron: Sok indián mesét régtől fogva ismerek, és gyakran eszembe jutott, hogy filmet kéne belőlük csinálni. Emellett sok természeti kép gyűlt össze a fejemben, és ezek is bele akartak kerülni a filmbe.

Filmhu:Mi volt a legjobb élményed a film elkészítése alatt?

G. Á.: A legjobb élmény az volt amikor elkészült az animatik, és én meg lementem táborozni az erdőbe egy hétre. Februárban éjjel nagyon hideg volt, de reggel kisütött a nap és megmelegedtünk. Ekkor nagyon örültem, hogy van takaróm.

Filmhu:Mi volt a legrosszabb élményed a film elkészítése alatt?

G. Á.: Talán a mindennapos viaskodás a technikával.

Filmhu:Kiknek szánod elsősorban a Kojot és a sziklát?

G. Á.: A sápadtarcúaknak.

Filmhu:Mi a kedvenc mondatod a filmből?

G. Á.: "Most már bizony az ő takarója."

Filmhu:Mit kedvelsz legjobban az animáció műfajában?

G. Á.: Az animációban az a jó, hogy bármilyen elképzelés megoldható, és az elmesélt és megjelenített dolgok absztraktabbak és általánosabb érvényűek, mint egy játékfilmben.

Filmhu:Cseh Tamás a magyar indiánjáték szülőatyja lesz a film narrátora, aki még 2006-ban, halála előtt mondta fel a történetet. Már akkor is filmben gondolkodtatok, vagy a meglévő szöveg hozta a film ötletét?

G. Á.: Tamás 2006-ban egy könyvet adott ki, válogatott indián mesékkel. Ezt a könyvet Cseh Andris illusztrálta, akkor még szó sem volt filmről. A film ötlete később fogant meg a fejemben, és amikor meséltem róla Tamás feleségének, Évának, akkor említette, hogy ebből van hangzó anyag is, hátha tudom használni.

Filmhu:Cseh Tamás több mesét is felmondott 2006-ban. Ezeket is tervezed filmre vinni? Lehet, hogy egész sorozatot készítesz majd indiános mesékből?

G. Á.: Összesen 8 mese van meg hangzóanyagon, ezeket is, meg más meséket is szeretnék megcsinálni egy sorozatban. Egyébként rengeteg indián mese létezik, elég lenne 10-20 évnyi sorozatra.
 
Filmhu:Te magad is aktív indiánjátékos vagy. Mi szerettette meg veled ezt az életmódot? Miből áll az indiános létforma?

G. Á.: Erről nem szabad beszélnem.

Filmhu: Évekkel ezelőtt kezdted el nagyszabású animációdat, a viking mondakört elmesélő Egillt. Hogy állsz most ezzel a filmeddel?

G. Á.: Az Egill nagy szerelem volt, egy egészestés viking Saga. Sajnos 6 év munka után finanszírozási okok miatt (MMK) le kellett álljunk. A film 70-80 százalékban kész van, és lehet, hogy egyszer be lehet majd fejezni.

Filmhu:Milyen animációs terveid vannak még?

G. Á.: Most a legfontosabb számomra ez a mesesorozat, a második részen már dolgozunk (Kojot és a fehérember), de készítettem dokumentumfilmet is, abban is van animáció bőven (A kőbaltás ember), és ennek is szeretnék folytatást.