Gayer Zoltán (középen)GZ: Szerintem egy kisfilm, ha csöppet is jó, mindig egy nagyobb filmnek a része. Egy kisfilm is csak akkor működik, ha van egy nagyobb film, amibe az beleilleszkedik, és ezt látja bele a néző: mi volt előtte és mi lehet utána. De azt a részt viszont nem szabad leforgatni. Tehát ez egy nagyjátékfilmnek a része, de a nagyobb részét nem szabad leforgatni. 90 százalékát el kell felejteni, és csak ezt a tízet megmutatni, hogy odaképzelje a néző a többit, hogy agyaljon rajta

filmhu: Akkor ez a nagyjátékfilmekre is vonatkozik?

GZ: Igen. Tizenegy percben ugyanazt az ívet be lehet járni, mint 90 percben. Bár az igaz, hogy egy kisfilm néhány poént meg néhány csavart jár körbe. De alapvetően szerintem semmi különbség nincs a nagy meg a kisfilmek között, annyi csupán, hogy az egyiket forgalmazzák a mozikban, a másikat nem.

MP: Ez azért lényeges különbség. De annak, amit Zoli elmondott, az ellenkezője is teljesen igaz, mivel létezik olyan, hogy egy hangulat, egy képsor teljesen működik kisfilmben, de egy nagyjátékfilmben nem lenne helye.

filmhu: Készültök nagyjátékfilmre?

MP: Én nagyon szeretnék egyet, ami megy a mozikban.

GZ: Valószínűleg igen. Van egy film, amit ki kellene dolgoznunk, és utána elképzelhető.

filmhu: Tehát, ha felajánlanak nektek egy csomó pénzt, akkor lenne témátok?

MP: Persze, de így is van. Ha nem ajánlanak fel…

GZ: …mert ilyen ajánlat nincs…

MP: ... eddig is megcsináltuk, ezután is megfogjuk valahogy.