„Ebbe a terembe csak Ábel jöhet be, csak ő használhatja a szubjektáló széket. Képes lesz egy másik ember szemével látni. Az elveszett ember hanganyagát be kell tenni a lejátszóba. A hangján keresztül megérzi a személyiségét, és a gép segítségével rá tud csatlakozni erre a személyre. Onnantól kezdve azt látja, amit a másik ember lát. Fontos, hogy csak megfigyelni tud, nem tudja manipulálni, irányítani a szubjektált személyt.” Később az is kiderült, jó nyomon jártam Gilliammel, a szék megalkotásakor a Brazil híres zárójelenetét használták referenciának.
Szabó Mátyás
Szóval akkor ez egy sci-fi? A válasz egy óvatos igen a rendező részéről: „Annyira sci-fi, amennyire az Egy makulátlan elme örökös ragyogása vagy A nő az. A hangulat szempontjából ezek állnak a legközelebb a filmemhez.” A kíváncsiságot egyből felkeltő alapötlet tényleg sci-fibe való, Szabó viszont egy szerelmi történet irányába terelte a filmet.
„Gyerekkorától kezdve a szubjektálásra van trenírozva, ez jelenti számára a világot. Bejelentés érkezik egy elveszett gyerekről, Ábel rákapcsolódik a nézőpontjára, és így találja meg őket” - avatott be minket Vilmányi Benett az általa eljátszott főszereplő munkájába. Csapatban dolgozik, van egy mentora (Lukáts Andor), aki a gyermekmentő irodát vezeti, illetve Mariánnak (Lestyán Attila) is fontos feladat jut, ő gyűjti be a gyerekeket az Ábel által megszerzett információk alapján.
Így lesz szerelem a sci-fiből
A fiú egész életét a munka tölti ki, egészen addig, amíg meg nem ismerkedik Verával. „Nehéz gyerekkora volt, kevés szeretetet kapott, így felnőttkorában nehezen tud másokhoz kötődni. Nem is sikerült neki egészséges párkapcsolatot megélnie. Amikor viszont találkozik Ábellel, valami megváltozik benne. Ez egy nagyon szép találkozás kettejük között” – mesélte el Hartai Petra, Vera megformálója.
Hartai Petra
A szubjektálás hozza össze őket, hiszen először nem fizikailag találkoznak, hanem Ábel egy hiba következtében beköltözik Vera fejébe, és kíváncsi lesz a lányra. Összeismerkednek a való életben is, de Vera sokáig nem tudja, hogy a fiú néha ugyanazt látja, mint ő, csak azt érzi, jó vele lenni, és beleszeret. Aztán persze a szubjektálás komoly bonyodalmakat okoz a kapcsolatukban.
Kíváncsi voltam, milyen érzés átvenni valaki másnak a nézőpontját. Alapból egy mentálisan megterhelő élményként írta le nekem a rendező, amitől nagyon ki lehet merülni. Vera viszont kivétel, öröm rákapcsolódni. „Nagyon jó, biztonságot adó érzés. Mint amikor az ember sétál az utcán, és megérzi a tavasz illatát. Vagy mint amikor a kis pillangók elkezdenek dolgozni az emberben” – hozta meg a kedvünket a szubjektáláshoz Hartai Petra.
Vilmányi Benett, Szabó Mátyás és a szubjektáló szék
Minden egy romantikus film irányába mutat, Szabó Mátyás azonban nem szereti ezt a jelzőt, inkább szerelmes filmként definiálja a Vándorló leveleket. A piszkos, karcos, szocreál hangulatú látványvilággal is azt akarja jelezni a film, ez nem egy szokványos romantikus történet lesz. A filmről úgy fogunk kijönni, hogy szerelmesek akarunk lenni? – kérdeztem tőle. "Jaj de jó lenne, még akkor is, amikor kurva nehéz" - összegezte, reményei szerint milyen érzést fog előhívni a film. Hartai Petra csak nevetett, amikor a Sztárom a páromat dobtam be, mint klasszikus romantikus filmet. „Ez annál jóval bonyolultabb lesz” – tette hozzá.
Nem akarnak Tom Cruise nyomába lépni
„A látványvilág két megközelítés ötvözete” – árulta el M. Deák Kristóf operatőr. „Egyrészt egy fantasy univerzumépítését szolgálja, másrészt, mivel ez egy lélektani dráma, realista eszközökkel mutatja meg a szereplők belső világát.”
„A Különvéleménnyel ellentétben, ahol a találmány, és a médiumok szuperképessége áll a fókuszban, mi a szereplőkre koncentrálunk, a szubjektálás csak egy körülmény, nem akarunk rácsodálkozni a működésére, úgy ábrázoljuk, mintha az egy természetes dolog lenne. Arra vagyunk kíváncsiak, egy ilyen gép hogyan hat olyan emberi állapotokra és érzelmekre, mint a szerelem, a szabadságvágy vagy a bezárkózás.”
M. Deák Kristóf
A film a mában játszódik ugyan, de a díszletek különböző évtizedekből származó berendezési tárgyai finoman elemelik a valóságunktól, furcsa időtlenséget árasztanak. A gyors interjúk szüneteiben alkalmunk volt körbejárni a díszleteket, Lukáts Andor irodája akár egy film noirba is elmenne, a széke mögött kék kazetták sorakoznak a polcon, mindegyik egy megoldott ügyet jelent.
Akkor ez egy krimi is? Nem igazán – feleli Szabó. „A történet hosszabb időt ölel fel, bele fogunk kóstolni abba, hogyan zajlik egy szubjektátor munkája, hogyan zajlik az elveszett gyerekek keresése, de nem ez a fő szál.” Szerinte a leginkább találó műfaji meghatározás így szól: kelet-közép-európai fantasy.
Nagy Mari, Lukáts Andor, Vilmányi Benett és Szabó Mátyás
„Fantasy, mert van egy nagyon erős meseszerűsége. És azért Kelet-közép-Európa, mert azok a történetek, amelyek engem foglalkoztatnak, ehhez a régióhoz kötődnek. Érdekel a sajátos kelet-közép-európai sors, viszont nem történelmi szempontból közelítek hozzá, hanem elemelt történeteken keresztül.”
Minden első film egy kísérlet
Iványi Petra vezető producernek nem ez az első Inkubátor-projektje, két éve forgatta a FOMO-t Hartung Attilával, tisztában van azzal, mire elég a megítélt, igencsak szűkösen mért 67 millió és mire nem. Az Inkubátor-filmeknél a stáb sokszor nyomott árakon dolgozik, és a stábtagok elfogadják, hogy másfajta munkákat is rájuk oszthatnak. Péli Sári gyártásvezető például néha a Covid elleni védekezésbe is besegít, és ő dugta fel a vírusteszt pálcikáját az orrunkba. Cserébe viszont jellemzően szerelemprojektek ezek az első filmek, és az alkotók lelkesedése könnyen átragad másokra.
„Producerként olyan mozifilmeket keresek, amelyek valami újat akarnak mutatni. És a Vándorló levelek esetében ezt éreztem. Egyedi módon nyúl a szerelemhez, illetve a nézőpontokkal való játszadozás is különlegessé teszi. Egyszer kint vagyunk, egyszer meg bent, átélhetjük, milyen az, amikor belülről látjuk valaki másnak az életét. Minden első film egy kísérlet, és én úgy éreztem, ez elég izgalmas kísérlet ahhoz, hogy részt vegyek benne” – indokolta Iványi, miért vállalta el ezt a filmet.
Iványi Petra
A film 25-30 %-a játszódik az elveszett gyerekek megtalálására szakosodott rendelőintézetben. Ezen kívül főleg budapesti külső szocreál helyszíneken, például lakótelepen, illetve lakásokban forog a film. A panelloft szóra aztán felkaptam a fejem, és félbeszakítottam Iványit:
„Két hónappal ezelőttig én sem tudtam, hogy mi ez. A fiúk kitalálták, hogy jó lenne a fényképészként dolgozó Vera lakását különlegessé tenni. Így jött ötletként a panelloft, a szocializmus idején a művészek számára tetőtéri műteremlakásokat építettek panelekben. Ezért imádok filmezni: olyan helyszínekre jutok el, ahová amúgy sosem.”
Egész egyszerűen zseniális
A műfajok bátor keverése mellett Ábelt és Verát játszó két színész miatt is érdemes várni a Vándorló levelekre. Amíg Vilmányi Benett generációjának legfelkapottabb színészévé vált az elmúlt években – legutóbb a Felkészülésben tűnt fel, legközelebb a a Larryben láthatjuk, addig Hartai Petrának ez az első mozis főszerepe. „Minden percét élvezem, és azt akarom, hogy soha ne legyen vége” – összegezte nekünk az élményt.
„Petra nagyon hamar felvetődött, mint lehetőség a női főszerepre” – emlékezett vissza a rendező. „A castingra mindig hozott magával egy nagyon erős titkot és kifejezetten izgalmasan oldotta meg a feladatokat, és a mai napig meg tud lepni a játékával. Szerintem a nézőkre is nagy hatást fog gyakorolni.” A színésznő is örömmel gondolt vissza a castingra: „Végre egy olyan szereplőválogatás volt, ahol azt éreztem, kíváncsiak a színészre.”
Ábel szerepére eredetileg egy kevésbé ismert színészt akart találni a rendező: „Hiába próbálkoztunk bárki mással, Benettnek van egy nagyon izgalmas kívülálló hős-jellege, és ezt ő tudja a legjobban hozni. Ő egész egyszerűen zseniális. Tud úgy esetlen lenni, hogy közben a klasszikus főszereplői kvalitások is megvannak benne. Fontos, hogy Ábel esetlen, szinte az egész életét a szubjektálás tölti ki, így a való életben tapasztalatlan.” Szabó Mátyás azt ígéri, Benett ezzel az alakításával azokat is meg fogja lepni, akik már több filmben látták őt.
„Szemérmesen fogalmazott, amikor arról mesélt nektek, honnan jött a film alapötlete, nekem sokkal személyesebben mondta el. Azt gondoltam, ennek az embernek van egy mániája, egy víziója, ez nekem nagyon szimpatikus, ennek én is a része akarok lenni” – indokolta Benett, miért akart szerepelni a Vándorló levelekben.
Arra a kérdésre, hogy miért ilyen felkapott mostanában, meglepő választ adott: „Kényelmesség miatt. Nem szeretnek annyira utánamenni. Látják a bevett arcokat, és nehezen tudnak ellépni mellőlük. Jó lesz a Benett, ő természetesen tud viselkedni a kamera előtt.”
Ha már ilyen nem várt irányt vett a beszélgetésünk, kértem tőle három nevet, akik szerinte jól meg tudták volna oldani a Levelek főszerepét: „Patkós Márton, Lestyán Attila és Georgita Dezső” – válaszolta. Jól esett Benett provokatív őszintesége, sok forgatási sajtónapon jártam már, de ő volt az első, aki utalt a sajtónap idegesítő mivoltára: nem tetszik neki, hogy marketing érdekek kúsznak be a művészetbe.
„Nagyon jó vele együtt játszani, egy irányba mutatnak az elképzeléseink” – dicsérte Hartai Petrát, aki hasonlóan jó véleménnyel van kollégájáról: „Szakmailag egyívásúak vagyunk, figyelünk egymásra, biztonságban érzem magam mellette. És erről beszélnünk sem kell, ha felvétel van, összekapcsolódunk, a forgatási szünetekben pedig jól elszórakozunk.”
Egy kínzó kérdést hagytam a végére. Annyiszor leírtam, alighanem az entomológusok kivételével sokakban felmerült, hogy mik ezek a vándorló levelek? Fa- vagy postai levelek lendülnek mozgásba? Egyik sem. Ez egy nagyon szép és kecses sáskafaj, amely egy fontos motívum a filmben – árulta el Szabó Mátyás. "Ábel elmegy Verához egy kisállatkereskedésbe, és vándorló leveleket vesz magának. Később a lány megy át hozzá, hogy összeszedje a kiszabadult sáskákat. Ezek a fura jószágok végigkísérik az egész történetet.”
A Vándorló levelek forgatókönyvét a rendező, valamint Mikó Csaba és Barcsai Bálint írta. A film az NFI 67 milliós támogatásából valósul meg, 2022-ben láthatjuk majd a mozikban.
