Filmhu: Először meséljetek pár szóban magatokról: kik vagytok, összesen hányan álltok a BÚÉK projekt mögött?

Kálmán Mátyás: Mindketten a MOME médiadesign végzős hallgatói vagyunk, én korábban főleg az indexnél dolgoztam videóújságíróként és vetítésekkel foglalkoztam.

Halász Júlia: Engem az elmúlt években a kisfilmes világ vonzott, de egyre jobban érdekel a képzőművészet. Ez a projekt kísérletezés, rengeteget tanulunk és változunk is közben. A csapat nagyon megnőtt: 12 epizódrendező, operatőr, hangmérnökök, gyártásvezetők, sajtó- és marketingcsapat, összesen körülbelül 40 ember.

Filmhu: Honnan jött az ötlet? Volt-e valamilyen filmes előképetek a BÚÉK projekthez?

HJ: Egy régi tervet vettünk elő és nyár óta dolgozunk rajta komolyabban. Biztos mindenkinek rengeteg ilyen lapul a fiókban, nekünk idén sikerült egy kicsit kiszakadnunk a hétköznapokból, ami nagyon kellett ahhoz, hogy megvalósuljon ez az ötlet.

KM: Természetesen több előképünk is volt, három alkotást tudnék kiemelni, melyek műfajilag talán a legközelebb állnak a BÚÉK-hoz: a Life in a Day, One Day On Earth, 24h Berlin. De egyre több olyan projektet látni világszerte, melyek közösségi tartalmakra épülnek.

Filmhu: Mi a célotok a filmmel? Tudom, hülyén hangzik, de az első magyar közösségi filmnél, azt hiszem, ez a kérdés mégis indokolt…

KM: Először is szeretnénk egy szerethető, de mégis fontos témákat érintő, egész estés dokumentumfilmet készíteni. Szeretnénk kísérletezni újfajta formátumokkal, amelyek a közösségi videótartalmakat integrálják, de mégis fogyasztható formában tálalják azokat.

HJ: Azt reméljük, hogy ez a sok, látszólag teljesen különböző szál, ami megjelenik majd a filmben, kicsit közelebb kerül egymáshoz és talán azt üzeni majd a nézőknek, hogy megéri nyitottnak, kíváncsinak lenni.

Filmhu: Az amatőrök mellett fiatal filmeseket is felkértetek – kik ők, és mi lesz az ő szerepük a projektben?

HJ: Megpróbáltuk bevonni az összes ismerősünket valamilyen formában, de menet közben rengeteg új embert is megismertünk, végül egy tucat fiatal, tehetséges rendező és ugyanennyi operatőr szállt be, nagyon sok energiával és kreativitással.

KM: Ezek a ministábok egy-egy karaktert fognak végigkövetni 31-e reggelétől 1-e reggeléig. Jellemzően olyanokat, akikről azt gondoljuk, hogy egyébként nem készülne közösségi anyag.

Filmhu: Az első felhívást több mint egy hónapja közzétettétek már – milyenek az első visszajelzések? Elsősorban milyen felvételekre számítotok?

KM: Szerencsére nagyon sok helyen írtak rólunk, reméljük ez a feltöltött videók mennyiségén is meglátszik majd. Sokan jelentkeztek, olyanok, akik picit komolyabban veszik a szilveszteri forgatást, de úgy tűnik a teljesen amatőrök közül is szép számmal akadnak majd feltöltők.

Filmhu: Technikai (vagy bármilyen egyéb) értelemben van-e bármiféle megkötésetek a beérkező felvételekkel kapcsolatban?

KM: Az egyetlen megkötés, hogy mindenki felel a saját maga által feltöltött anyagokért. Tehát fontos, hogy senkit ne alázzon meg a film és ne sértsen személyiségi vagy szerzői jogokat. Erre persze nekünk is nagyon oda kell majd figyelnünk a szerkesztésnél.

HJ: Néhány témaötletet mi is feldobtunk az oldalunkon, de az egész közösségiségben az a legizgalmasabb, hogy a miénktől teljesen eltérő nézőpontokat is megismerhetünk. Alig várom a legvadabb, legspontánabb, legmeglepőbb videókat, ezektől fog igazán életre kelni a film.

Filmhu: Ti hogyan tervezitek eltölteni az év utolsó napját? Fogtok például forgatni?

KM: Biztosan fogunk forgatni, én valószínűleg egy olyan lánnyal, aki épp 31-én költözik el külföldre.

HJ: Én egy hagyományőrzővel és a barátaival töltöm a szilvesztert Biatorbágyon.

Filmhu: Mikorra tervezitek a film bemutatóját?

HJ: A premiert 2014 decemberére tervezzük, de ha minden jól megy, már nyáron elkészül a film.

KM: Meglátjuk majd, milyen anyagokból dolgozunk, de szeretnénk egy interaktív, webes felületet is készíteni hozzá.