A történet a magyar pusztában játszódik, 1962-ben vagyunk. Hátteréül egy valódi eset szolgál: ebben az évben néhány földműves illegálisan otthagyva a TSZ- t, fölgyalogolt Budapestre, hogy kubikosként építkezéseken dolgozhassanak. Családjukat ritkán látogathatták, az elhagyott feleségek gyakran nem álltak ellent más férfiak csábításának, több házasság ment tönkre a távolság, az ingázás miatt - akár csak napjainkban.
Még több magazin
magazin
Transzgenerációs minták megtöréséről, az apaság átalakuló szerepéről és a bennünk feszülő destruktív ösztönökről mesél a Universal…
továbbmagazin
Lilja Ingolfsdottir első egész estés filmje a Karlovy Vary Filmfesztiválon vett repülőrajtot, majd több nemzetközi elismerés mellett a miskolci…
továbbMegérkezett magyar mozikba a Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című rendezése, ami a gyerekek és a családok életéről és problémáiról szól játékos, elemelt hangvételben.
Újjászületett a magyar ifjúsági film, és ebben nincs semmi véletlen
Ahol a Bauhaus és a tinilányos hangulat találkozik
Együtt mozizhatnak kicsik és nagyok – 7 magyar családi filmet ajánlunk
a teljes dossziéA Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
Filmgyár podcast #23: Stratégia a magyar animáció fejlesztésére
Filmgyár podcast #19: Reformkori város díszlet épült Fóton
Filmgyár podcast #21: Filmklub hálozat
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié