Havas Ágnes: Elsősorban Nemes Jeles László tehetségének, munka iránti szeretetének, alázatának köszönhető, hogy ez a film eljutott idáig, és annak a gyakorlatnak is, amit az első három kisfilmje készítése alatt szerzett. A Filmalap a forgatókönyv fejlesztési szakaszban állt a filmterv mellé, a Saul fia 100%-ban magyar állami támogatásból készült, a költségvetés 75% volt a Filmalap közvetlen támogatása, 25% pedig a közvetett támogatás. Ennyiben biztos, hogy tudtunk segíteni a fiatal rendezőt, hogy olyan filmet tudjon készíteni, ami felkeltettei a legnagyobb európai filmfesztivál válogatóinak érdeklődését.
A Saul fia nagyon személyes és emberi történetet mesél el. Ha létezik egyáltalán olyan fogalom, hogy “holokauszt-film”, akkor ebbe a sorba ez a film nem illik bele, mert sokkal inkább egy ember története, aki rettenet és borzalom között próbál egy nagyon is humánus cselekedetet végig vinni. A forgatókönyvet az alkotók a cannes-i Residence program keretein belül fejlesztették, amelyen idén Reisz Gábor vesz részt, de korábban ott dolgozott forgatókönyvén Mundruczó Kornél is. Ez Európa egyik legrangosabb fejlesztő programja. (Az ösztöndíjat elnyerő filmrendezők 4 hónapot töltenek írással, fejlesztéssel Párizsban.) Nemes Jeles László ezután a Filmalaphoz is pályázott forgatókönyv fejlesztésre, a folyamatban részt vettek a mi fejlesztőink is. A forgatókönyv írója László mellett Clara Royer. Nagyon komoly szakmai munka folyt tehát és ezeknek a fejlesztéseknek is az eredménye az, amit a vásznon látunk.
A zsűri egy része
Filmhu: A fesztiválon hogyan tudjátok támogatni a film szereplését?
H. Á.: Már magában az is érdeklődést fog kiváltani, hogy a Saul fia az egyetlen kelet-európai alkotás a mezőnyben és ráadásul az egyetlen elsőfilm is. A Fehér isten tavalyi Un Certain Regard szekcióban elért sikere után most egy kizárólag magyar finanszírozással, a Filmalap támogatásával készült film jutott versenybe Cannesban. Ez óriási dolog, a magyar filmre nagyon komoly figyelem irányul. A magyar pavilonban természetesen kiemelt helyen szerepel majd a Saul fia plakátja, vetítés napján pedig három nagy szakmai lapban, a Hollywood Reporterben, a Varietyben és a Screen International-ben egy-egy oldalas hirdetést adunk fel, amelyen a Saul fia plakátja látható, és a Filmalap gratulál az alkotóknak. Ezen kívül pedig egyedi pályázat keretében támogatjuk a Saul fia Kft. projekt cég pályázatát (anyavállalat: Laokoon Filmgroup), amelyből a főbb alkotók cannes-i utazását és szállását fizetik. A francia és a magyar forgalmazóval való egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy ehhez a filmhez a tematikája és a hangulata miatt nem illik egy nagyszabású zenés party, ezért helyette a premier napján ünnepélyes vacsorát szervezünk közösen, amelyen részt tudnak venni a Saul fia vezető stábtagjai, a Filmalap képviselői, a francia forgalmazó cég és a világforgalmazással foglalkozó sales agent munkatársai, vendégei. Örülök, hogy együtt ünnepeljük a filmet. (Olvasd el interjúnkat a rendezővel!)
Filmhu: Milyen formában népszerűsítitek még a magyar filmet Cannesban?
H. Á.: Legfontosabb a magyar pavilonban lévő jelenlétünk, ahol megtalálhatók a magyar filmek anyagai, a összeállított katalógus, illetve a Hungarian Film Magazine című kiadványunk új száma. Minden olyan nemzetközi lapnak adott interjúban, ahol a Filmalap képviselőit megszólaltatják, el tudjuk mondani, hogy milyen büszkék vagyunk a magyar versenyfilmre. Sok magyar film található a saját sales katalógusunkban, hiszen lesz egy magyar filmeladó standunk is a fesztiválpalotában. A magyar pavilonban nem csupán a már elkészült alkotásokat, de a készülő filmeket is népszerűsítjük. Fontos, hogy felhívjuk figyelmet arra, hogy a magyar film megint feltörekvőben van, hiszen Szász János A nagy füzettel elhozta Karlovy Vary-ból a Kristály Glóbuszt, Mundruczó Kornél pedig az Un certain regard fődíját Cannes-ból a Fehér Istennel, hogy csak az A-kategóriás fesztiválokat említsem. De nem szabad megfeledkezni a közönség fokozatos visszatéréséről sem, a Liza, a rókatündér már több, mint 105.000 nézőnél tart, az Argo 2-t pedig már 68.000 néző látta. A Swing 88 000, a Fehér Isten pedig 50 000 nézőt hozott a magyar mozikban és ugyanennyit a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan is. Reménykedünk, hogy folytatódik, ami beindulni látszik.
A Saul fia plakátja
Filmhu: A Hungarian Film Magazine-t második alkalommal adjátok ki, az első számot télen, a Berlinale kapcsán olvashatták a fesztivál látogatók. Hogy jutott eszetekbe egy ilyen magazin létrehozása?
H. Á.: Kollégáimmal évek óta gyűjtjük a különböző országok filmalapjai és más filmes szervezetei által kiadott anyagokat, brossúrákat, amelyek összefoglalják, hogy mi történik az egyes országok filmes életében. Végül nem a miénk volt az ötlet, hanem két fiatalember, Deák Dániel, a Daazo alapító-vezetője és Osváth Gábor fiatal kezdő producer (Balaton Method) keresett meg minket az ötlettel. A fiatalok frissen, nagy lelkesedéssel kezdték a munkát, a Filmalap munkatársainak közreműködésével és tartalom-szerkesztésével. Természetesen az, hogy a Berlinale idején jelent meg az első szám nem azt jelenti, hogy kizárólag a német fővárosban érhető el a kiadvány, hiszen a Berlinale és a Cannes-i Filmfesztivál közötti összes filmfesztiválon megtalálható volt a magazin és a nagyobb filmes szervezeteknek is elküldjük Európa-szerte. Kaptunk már gratuláló emailt Németországból, Hollandiából, de Máltáról is, hogy mennyire tetszett nekik a magazin, amellyel a Berlinale-n találkoztak.
A legfrissebb számban megemlékezünk a Fehér Isten tavalyi sikeréről, szerepel benne egy interjú Nemes Jeles Lászlóval, lesz szó benne Reisz Gáborról és a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című film sikeréről, Kristóf György szlovákiai magyar alkotó Out című filmtervéről, amely részt vesz Cannes-ban az Altelier filmterv-fejlesztő programban, ezen túl Bogdán Árpád Genezis című filmtervéről is, aki pedig a Script East keretében folytatja a munkát Cannesban. Beszámolunk más fesztiválokon elért kiemelkedő eredményekről is, mint például Bucsi Réka Symphony No. 42 című animációjáról, amely bekerült az Oscar shortlist-re. Idén még egy számot tervezünk, amely majd ősszel fog megjelenni és az év harmadik harmadában megrendezendő fesztiválokon fogja bemutatni a magyar alkotásokat, és nem csak a Filmalapéit, hanem több, az NMHH Médiatanácsa Mecenatúra Program támogatásával készült filmet és független filmeket is. Ez egy magyar filmes magazin, angol nyelven.
Pavilonok
Filmhu: Mint minden évben, most is részt vesztek a Cannes-ban megrendezendő marketen. Most milyen filmeket visztek?
H. Á.: Olyan új magyar filmeket, amelyeket nem nemzetközi sales agentek árusítanak. Már népszerűsítjük az olyan még be nem mutatott alkotásokat is, amelyek majd ősszel kerülnek a magyar közönség elé, mint Gárdos Péter Hajnali láz című filmje, Goda Kriszta Veszettekje vagy Madarász Isti Hurok című első filmje.
Három éve alakult meg a Filmalap sales részlege, ami azért is jó, mert régebben nem volt a magyar filmeladásnak egy központosított helyszíne. Az összes nagy marketen megjelenünk, és vannak dollárban, euróban mérhető eredmények, így legalább valamennyi pénz visszacsorog az alkotókhoz.
Szegénylegények az Urániában
Filmhu: Idén azért is különleges számunkra a cannes-i Filmfesztivál, mert Jancsó Miklós 50 éve készült Szegénylegények című alkotása is vetítésre kerül a Cannes Classics programjában. Ennek apropóján újították fel az alkotás kópiáját?
H. Á.: Amikor a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) pályázott hozzánk a Szegénylegények felújítására, akkor jött az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha éppen az ötven éves évfordulón ismét látható lenne a francia Riviérán az alkotás, ezért a Filmalap kezdeményezte a Cannes Classics válogatóinál az új, felújított változat bemutatását. Ez a szekció DCP-ről vetíti a filmeket, tehát a fesztiválon nem a Filmlabor által felújított film kópiáról történik majd a vetítés, azonban arról készült az a DCP, amelyet majd vetíteni fognak. Izgalmas és érdekes helyzet, hogy az egyik legnagyobb magyar mester filmre forgatott alkotása, amelyet 50 éve Cannes-ban 35-ös kópiáról vetítettek, most DCP-n tér vissza, miközben a harmincas éveit taposó, első nagyjátékfilmes Nemes Jeles László filmje 35-ös kópiáról kerül bemutatásra ugyanazon a fesztiválon. Haladunk a digitalis fejlődéssel, de a film örök.
A Cannes-i Filmfesztivállal egy időben az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorra tűzi a Szegénylegényeket a felújított kópián, hiszen így miközben a vörös szőnyeges, pálmafás, A-kategóriás fesztiválon bárki megtekintheti ezt a remekművet, Budapesten is moziban nézheti újra a közönség.
(fotó: MTI)
