Herendi Gábor, a Szemletanács új elnöke

filmhu: Janisch Attilától vetted át a stafétabotot , aki az elmúlt két évben jópár új dolgot vezetett be a szemléken – a teljesség igénye nélkül: nemzetközi zsűri, hommage, zsánerdíj –, mi marad ezekből és milyen nóvumokra számíthatunk az előttünk álló eseményen?

Herendi Gábor: Nem szándékozunk kiforgatni sarkaiból a Szemlét, a nemzetközi zsűri és az előzsűrizés marad, de lesznek változások. Amit nagyon fontosnak tart az új Szemletanács, és személy szerint én, az elsősorban néhány „formai újítás”, amellyel szeretnénk emelni az esemény rangját. Mivel eddig nem volt nevesítve a mustra fődíja, arra gondoltunk, hogy pótoljuk a hiányt, és a fődíjat Arany Orsó-díjra kereszteltük, illetve az elismerés kézzelfogható díj formájában is testet ölt - ezt végre meg lehet ragadni, a magasba lehet emelni és lehet vele (akár látványosan is) örülni. Természetesen a többi díj is "megragadható" lesz, kialakításában pedig hasonló a fődíjhoz, csak valamivel kisebb, és a díjon díszelgő szemlelogó nem aranyból, hanem ezüstből lesz.

Ugyancsak szeretnénk, ha a nyertesek ezentúl minden esetben megszólalnának a díjátadón, továbbá, hogy csak és kizárólag a záróeseményen derülne ki a díjazottak névsora, hogy – akár az Oscar-gálán – a dolog meglepetésszerű legyen. Így mindenkinek érdeke lesz megjelenni, más lesz az esemény hőfoka, és remélhetőleg mindez növeli a ceremónia fényét is.

filmhu: Az imént egy fődíjról beszéltél, ezek szerint elmarad a tavaly bevezetett zsánerdíj?

H.G.: Igen. Egyrészt mert nincs hagyománya - a nemzetközi mustrákon ilyen díjkategória nem létezik. Másrészt pedig osztom azt a véleményt, hogy a közönséget megcélzó zsánerfilmeket alapvetően a közönség díjazza – és ezt ki lehet fejezni látogatószámban, vagy éppen a közönség szavazása alapján osztott különdíjjal -, de a fődíjat efféleképpen megosztani, vagy megkettőzni nem érdemes. Fődíjból legyen egy, már csak azért is, mert akkor van rangja az elismerésnek.

"még valószínűleg jelentkezem filmmel"

H.G.: Jogos a kérdés, ugyanakkor értelmetlennek tartom, ugyanis én még valószínűleg jelentkezem filmmel, márpedig műfaji filmmel, tehát ezzel a saját alkotásaimat tenném esélytelenné a díjra. Azt hozzá kell még fűznöm, hogy a  zsánerdíj mellőzését az a tapasztalat is indokolja, hogy tavaly a zsűri három napon át vitatkozott a szerzői filmes fődíj sorsáról, miközben negyven másodperc alatt döntött a műfaji filmekről, és nem azért, mert annyira egyértelmű lett volna, hogy ki érdemli, hanem mert a három külföldi tag nem igazán érezte érintve magát a díjkategóriát illetően. Azaz, félretéve az előzőekben elmondott indokokat, ha van zsánerdíj, akkor külön zsánerzsűri is indokolt lenne, olyan tagokkal, akiket izgat a kategória, és érdemben tud határozni a díjról – ennek megléte azonban anyagi feltételekhez is kötött, márpedig utóbbit illetően nem állunk túl jól.

filmhu: Az idén 110 millió MMK-forintból gazdálkodik a szemle, amely 10 millióval kevesebb a tavalyihoz képest. A szűkebb büdzsé milyen megszorításokra kényszeríti a Szemletanácsot?

H.G.: Egyelőre mi is számolgatunk. Főleg azért, mert szeretnénk több pesti mozit bevonni az eseménybe. Óriási a termés, elengedhetetlen az előzsűrizés - így például biztos, hogy a nagyjátékfilmek esetében körülbelül 16 jut majd versenybe -,  ugyanakkor az előző évek gyakorlatához igazodva azt semmikképp nem szeretnénk, ha csak a versenyfilmek kerülnének vetítésre, ehhez azonban több vetítő is szükségeltetik. Én nagyon örvendetesnek tartanám, ha Pesten az Uránián kívül a Puskin és a Kossuth mozikat is sikerülne bevonni, és ezekben akár tematikusan  szétosztani a filmeket, azaz hogy az a közönség akit a dokufilmek érdekelnek, tudják, hogy például a Puskinban megnézhetik az alkotásokat a szemle teljes ideje alatt.

A szemle főhelyszíne természetesen marad a Mammut és a Millenáris, ugyanakkor meg kell oldanunk egy nemrégiben előállt problémát. Eddig minden évben a Budapesti Kongresszusi Központban volt a megnyitó, azonban most a szemlestart idejére leszerveztek maguknak egy egyhetes rendezvényt, tehát kiszorultunk onnan. Ami főleg azért gond, mert normális fesztiválpalota híján eddig is szűrni kellett a meghívottak listáját, de nem mindegy, hogy a kétezer ember befogadására alkalmas Kongresszusi Központ, vagy a maximum nyolcszáz főt kiszolgáló Millenáris Teátrum kapacitására igazítjuk a protokoll-listát.

filmhu: Elképzelhető, hogy a 110 millió mellé pótlólagos forrásokat is behoztok?  Akár úgyis fogalmazhatnék, hogy sokan abban bíznak, hogy „majd a Herendi megoldja a büdzsé problémáját, hiszen vannak kapcsolatai”...

H.G.: Egyrészt nekem ez Szemletanács elnöki minőségemben nem feladatom, erre ugyanis van egy apparátus, másrészt viszont természetes, hogy ahol lehet, segítem a munkájukat, és már tettem is lépéseket. Ám ezekről nem szeretnék elöljáróban semmit sem mondani, hiszen még kérdéses, hogy kivel és miképpen sikerül dűlőre jutni. De személyes presztízs is, hogy szemmel látható, kézzel fogható változásokat tudjak felmutatni – hiszen egy ilyen pozíciót csak így van értelme elvállalni. Ugyanakkor nem a forrásbővítést érzem elsődleges feladatomnak. Annak viszont nagyon örülnék, ha – túl az elképzeléseinken – a szakma is megkeresne minket az ötleteivel, és itt elsősorban a szemlére rácsúsztatható kapcsolódó programokra gondolok, mint amilyen a pécsi Moveast-en lezajlott pitch forum is volt. Kifejezetten örülnénk olyan fórumoknak, szakmai eseményeknek, amelyek – túl a közönséget becsalogató filmeken – a szakma számára is fontosak és hasznosak lehetnek, és emelik a szemle rangját.