A wuxia lebontása és újraértelmezése
A Hét kard (Seven Swords) cselekménye az 1600-as évek elején játszódik, amikor a Csing dinasztia uralma kezdetét veszi Kínában. Eközben a lázadó helyiek közösségeket alapítanak, ahol a harcművészetüket fejlesztik, ám a frissen alakult kormány, hogy megőrizze a hatalmat, betiltja az „önképző” csoportok működését.
Tűzvihar (Fire Wind) az előző dinasztia alatt háttérbe szorult katonatiszt úgy látja, itt az alkalom, hogy megcsinálja a szerencséjét, és az új uralkodó szolgálatába szegődve segíti végrehajtani az új törvényt. A mohó, kegyetlen és immorális Tűzvihar tizenkét hadnagyával végigpusztítja Észak-Nyugat-Kínát, végső célja pedig, hogy megsemmisítse az ellenállás utolsó fészkét, Martial Village-et. Fu Qingzhu, a korábbi dinasztia idején visszavonult tisztviselő, meg akarja szüntetni a brutális törvénykezést. A két társával, Wu Yuanyinnel és Han Zhibannal a Faluból elindul, hogy megkeresse a Mount Heaven csúcsán élő Árnyék-Fény (Shadow-glow) Mestert, aki a hegyen élve eljutott a kardforgatás legmagasabb szintjére.
A wuxia-irodalom egyik mestere, Liang Yu Sheng |
Az artisztikus harcművészeti filmek népszerűsége nem újkeletű dolog. A Tigris és Sárkány volt a sorban az első széles tömegeket vonzó mű, majd érkezett Yimou Zhang két filmje, a Hős és A Repülő Tőrök Klánja. Ma ezek a wuxia produkciók már megszokott részei a mozik műsorának, de eleinte némi idegenkedés fogadta őket.
A 2002-ben készült Hős csak úgy kerülhetett a tengeren túli mozi nézői elé, hogy a forgalmazó a film plakátjára ráíratta: „Quentin Tarantino ajánlásával”. A vonakodásnak köszönhetően 2004-ben itthon előbb láthattuk a filmet, mint az USA-ban. Azóta a mátrixos effekteket a hagyományos kínai harcművészettel és a művészfilmek mélységeit célzó értelmezhetőséggel vegyítő mozik jóval népszerűbbek, sőt, már a műfaj megújítása van napirenden. Ebben a tekintetben is érdemes lesz odafigyelni Tsui Hark utómunkálati fázisban tartó produkciójára. A rendező a wuxia lebontását, és a műfaj újraértelmezését ígéri a Hét Kardban.
Közgazdász-újságíróból műfajteremtő
A filmbeli Martial Village |
Liang Yu Sheng eredetileg 1922-ben végzett nemzetközi közgazdász diplomával, 1949-ben Hong Kongba költözött, ahol újságíróként dolgozott a Ta Kung Pao című napilapnál. Az ’50-es években két híres harcművészeti iskola, a White Crane és a Taichi került komoly konfliktusba egymással. Azt tervezték, hogy nézeteltéréseiket a nyilvánosság előtt rendezett „párbajjal” rendezik le, így a wuxia a figyelem középpontjába került. Ezért a szerkesztő megkérte Liangot, hogy írjon wuxia-novellákat a napilapnak, hogy ezzel is minél több olvasót szerezzenek. Az első darab A sárkány és tigris harca Jinghuában (The Dragon and Tiger Fight in Jinghua) volt. 32 év alatt összesen 35 ilyen típusú írás született a zsurnaliszta tollából.
A Mount Heaven-sorozat középpontjában Cho Yi-hang, Fehér Haj, a boszorkány, Árnyék-Fény mester valamint tanítványainak kalandjai állnak. A fehérhajú menyasszony egy szerelmi dráma és egy véres konfliktus története Cho Yi-hang és a boszorkány Fehér Haj között, majd feltűnik a színen Árnyék-Fény, tanítványaival az oldalán. A folytatásban, A kardforgató a hegyi ösvényen-ben két Shadow-tanítvány története áll, akik más iskolák, a Fehér Haj és a Repülő Vörös Kendők (Flying Red Handerchief) képviselőivel találkoznak.
A wuxia-történetek középpontjában a lovagiasság található, ezen belül Liang Yu Sheng világában különös hangsúlyt kap az egyszerűség, a becsület, a kedvesség és a bátorság. A Seves Swords nemcsak harcosok, hanem mitikus fegyvereik története is. „A kard az a fegyver, amelynek legkisebb mozgása a legpusztítóbb erőket szabadíthatja el a legrövidebb idő alatt. A kard kiszámíthatatlan: a test és a fegyver hegye közötti távolság, a kardot tartó kéz mozgása és ereje egy másodperc töredéke alatt megváltozhat. Nincs még egy olyan fegyver, amelynek pusztító ereje ennyire a saját súlyától és hosszától függene. A kardforgató felkészüléséhez tartozik a gyakorlás, valamint a gondolkodás nélküli, meglepetésszerű reagálás. Ha a kardforgató valóban nyitott és nemes lélek, királyként uralja fegyverét. Ezért a kardot gyakran a fegyverek királyának hívják” – olvasható a weboldal Kardkultúra (Swords culture) linkjére kattintva.
Kardok és ikonok
Tűzvihar, a behódoló hódító |
A wuxia alapművek egyikének megrendezésére Tsui Hark vállalkozott. A rendező 1951-ben született 13 évesen 8 milliméteres filmre forgatott kísérleti alkotásokat, Amerikában az University of Texason végzett rendezőként. 1977-ben tért vissza Hong Kongba. Eleinte a televíziózásban dolgozott, majd 1979-ben debütált a Butterfly Murders című alkotással. A film a figyelem középpontjába került és Tsui Hark a Hong Kong-i újhullám egyik jelentős alakjává vált. Több, a kritika és pénztárgépek felől nézve sikeres produkció elkészítése után 1984-ben saját filmgyártó céget alapított, a Film Workshopot. Olyan sikermozik születtek itt, mint az A Chinese Ghost Story, A Better Tomorrow vagy az Once Upon a Time in Chine. Filmjeivel Tsui Hark jelentősen maghatározta wuxia mozik karakterét.
Lesz néhány színes karakter |
A zsáner egyik legfontosabb alkotóeleme a harc. A Hét kardban Lau Kar Leung a Hong Kong-i akciómozik ikonikus alakja vállalta a küzdelmek megrendezését. A harcművészet gyakorlását az akciórendező nyolcévesen, édesapja tanítványaként kezdte. A ’60-as évektől akciójelenetek koreográfusaként, és kaszkadőrök irányítójaként dolgozott. Nevéhez fűződik a kungfu-filmek készítésében bekövetkezett változás, rengeteg különféle harcművészeti stílust fejlesztett ki filmjeihez (36th Chamber of Shaolin, Drunken Monkey, Drunken Master), és később a rendezésbe is belevágott.
A Seven Swords-ban, akár a Hősben, összegyűltek a Hong Kong-i filmipar legendás alakjai. A színészek közül talán Donnie Yen alakja a legismertebb. Yen 1963-ban Kínában született, szintén korán kezdett harcművészeti tanulmányokba, édesanyjától pedig Tai Chi-t tanult. Később ő is a legkülönfélébb stílusokat tanulmányozta, a Tae Kwan Do-tól a Wushuig. Első szerepét 19 évesen 1984-ben kapta a Drunken Tai Chi-ben, az igazi áttörést azonban a Once Upon a Time in Chine 2 jelentette. Azóta már többször rendezett, 1997-ben debütált A farkas legendájá-val (Legend of the Wolf). A Penge 2-ben az akciójeleneteket irányította és szerepelt is a filmben, de talán legérdekesebb összecsapása a Hősben volt, ahol a Hong Kong-i mozit „kinövő” és hollywoodi karriert befutó Jet Livel csapott össze.
Tsui Hark tehát kiváló anyaghoz nyúlt, igaz, nem egyszerű a sok szereplőt úgy irányítani, hogy karakterük kellőképpen megmutatkozzon, és még a nyugati mozikban is fogyasztható legyen. Eközben pedig még a műfajt is megújítani igen komoly vállalás. Az előzetes szerint a film premierje július 29-én lesz, és ha szerencsénk van, még az idén láthatjuk, hogy a figyelemreméltó alkotások szerzőjeként és megbukott hollywoodi akciómozik rendezőjeként is ismert filmes mit hozott össze, amikor ismét nekifutott a wuxiának.