Kapcsolódó anyagok

A wuxia lebontása és újraértelmezése

A Hét kard (Seven Swords) cselekménye az 1600-as évek elején játszódik, amikor a Csing dinasztia uralma kezdetét veszi Kínában. Eközben a lázadó helyiek közösségeket alapítanak, ahol a harcművészetüket fejlesztik, ám a frissen alakult kormány, hogy megőrizze a hatalmat, betiltja az „önképző” csoportok működését.

Tűzvihar (Fire Wind) az előző dinasztia alatt háttérbe szorult katonatiszt úgy látja, itt az alkalom, hogy megcsinálja a szerencséjét, és az új uralkodó szolgálatába szegődve segíti végrehajtani az új törvényt. A mohó, kegyetlen és immorális Tűzvihar tizenkét hadnagyával végigpusztítja Észak-Nyugat-Kínát, végső célja pedig, hogy megsemmisítse az ellenállás utolsó fészkét, Martial Village-et. Fu Qingzhu, a korábbi dinasztia idején visszavonult tisztviselő, meg akarja szüntetni a brutális törvénykezést. A két társával, Wu Yuanyinnel és Han Zhibannal a Faluból elindul, hogy megkeresse a Mount Heaven csúcsán élő Árnyék-Fény (Shadow-glow) Mestert, aki a hegyen élve eljutott a kardforgatás legmagasabb szintjére.

A wuxia-irodalom egyik mestere,
Liang Yu Sheng
A Mester beleegyezik abba, hogy segíti és vezeti négy legjobb tanítványát, és megkezdődik heroikus utazásuk. A Hét kard szövetsége a négy Shadow-tanítvány mellett két Fehér Haj (White Hair) és egy Cho Yi-hung-követővel lesz teljes. A mester és tanítványai igyekeznek a falut biztonságosabb helyre költöztetni, miközben számtalan misztikus dolog történik velük. Az étel és az ivóvíz mérgezetté válik, az ösvény, amelyet azért jelöltek meg, hogy elmenekülhessenek az ellenség elől, éppen üldözőik felé vezet. Hamarosan megértik, kém van közöttük, és a Hét kard embereinek meg kell őt találniuk, mielőtt Tűzvihar serege eléri őket. Élet és halál szűk határai közt járva a helyzetet tovább bonyolítja egy kialakuló szerelem – olvasható a szinposzisban.

Az artisztikus harcművészeti filmek népszerűsége nem újkeletű dolog. A Tigris és Sárkány volt a sorban az első széles tömegeket vonzó mű, majd érkezett Yimou Zhang két filmje, a Hős és A Repülő Tőrök Klánja. Ma ezek a wuxia produkciók már megszokott részei a mozik műsorának, de eleinte némi idegenkedés fogadta őket.

A 2002-ben készült Hős csak úgy kerülhetett a tengeren túli mozi nézői elé, hogy a forgalmazó a film plakátjára ráíratta: „Quentin Tarantino ajánlásával”. A vonakodásnak köszönhetően 2004-ben itthon előbb láthattuk a filmet, mint az USA-ban. Azóta a mátrixos effekteket a hagyományos kínai harcművészettel és a művészfilmek mélységeit célzó értelmezhetőséggel vegyítő mozik jóval népszerűbbek, sőt, már a műfaj megújítása van napirenden. Ebben a tekintetben is érdemes lesz odafigyelni Tsui Hark utómunkálati fázisban tartó produkciójára. A rendező a wuxia lebontását, és a műfaj újraértelmezését ígéri a Hét Kardban.

Közgazdász-újságíróból műfajteremtő

A filmbeli Martial Village
A film gyökerei egészen a zsáner irodalmi kezdeteiig nyúlnak vissza, a műfajt megteremtő egyik nagy öreg, Liang Yu Sheng munkáiig. A mozi a Hét kardforgató a Tian hegyről (Seven Swordsmen from Mountain Tian) című novellából készült, amely része a Mennyország hegye-sorozatnak (Mount Heaven). A történetfolyamnak a Távol-Keleten olyan híres darabjait vannak, mint A fehérhajú menyasszony (The Bride with White Hair) vagy A kardforgató a hegyi ösvényen (The Swordsman in the Mountain Pass).

Liang Yu Sheng eredetileg 1922-ben végzett nemzetközi közgazdász diplomával, 1949-ben Hong Kongba költözött, ahol újságíróként dolgozott a Ta Kung Pao című napilapnál. Az ’50-es években két híres harcművészeti iskola, a White Crane és a Taichi került komoly konfliktusba egymással. Azt tervezték, hogy nézeteltéréseiket a nyilvánosság előtt rendezett „párbajjal” rendezik le, így a wuxia a figyelem középpontjába került. Ezért a szerkesztő megkérte Liangot, hogy írjon wuxia-novellákat a napilapnak, hogy ezzel is minél több olvasót szerezzenek. Az első darab A sárkány és tigris harca Jinghuában (The Dragon and Tiger Fight in Jinghua) volt. 32 év alatt összesen 35 ilyen típusú írás született a zsurnaliszta tollából.

A Mount Heaven-sorozat középpontjában Cho Yi-hang, Fehér Haj, a boszorkány, Árnyék-Fény mester valamint tanítványainak kalandjai állnak. A fehérhajú menyasszony egy szerelmi dráma és egy véres konfliktus története Cho Yi-hang és a boszorkány Fehér Haj között, majd feltűnik a színen Árnyék-Fény, tanítványaival az oldalán. A folytatásban, A kardforgató a hegyi ösvényen-ben két Shadow-tanítvány története áll, akik más iskolák, a Fehér Haj és a Repülő Vörös Kendők (Flying Red Handerchief) képviselőivel találkoznak.

A wuxia-történetek középpontjában a lovagiasság található, ezen belül Liang Yu Sheng világában különös hangsúlyt kap az egyszerűség, a becsület, a kedvesség és a bátorság. A Seves Swords nemcsak harcosok, hanem mitikus fegyvereik története is. „A kard az a fegyver, amelynek legkisebb mozgása a legpusztítóbb erőket szabadíthatja el a legrövidebb idő alatt. A kard kiszámíthatatlan: a test és a fegyver hegye közötti távolság, a kardot tartó kéz mozgása és ereje egy másodperc töredéke alatt megváltozhat. Nincs még egy olyan fegyver, amelynek pusztító ereje ennyire a saját súlyától és hosszától függene. A kardforgató felkészüléséhez tartozik a gyakorlás, valamint a gondolkodás nélküli, meglepetésszerű reagálás. Ha a kardforgató valóban nyitott és nemes lélek, királyként uralja fegyverét. Ezért a kardot gyakran a fegyverek királyának hívják” – olvasható a weboldal Kardkultúra (Swords culture) linkjére kattintva.

Kardok és ikonok

Tűzvihar, a behódoló hódító
A Seven Swords mind a hét fegyvere különleges. A Mennyei Vízesés (Heaven’s Fall) egy megvilágosodás eredménye. Gazdája, Árnyék-Fény azután készítette, hogy az égen vízesés alakú felhőket látott, és megértette a felhők és a víz természetét. Ennek szellemében kovácsolta fegyverét, amely előtt már számtalan jó, de nem tökéletes kardot készített. A Sárkány (Dragon) valószínűleg a legélesebb kard, ami valaha létezett, és nagyon gyorsan mozgatható. Képes arra, hogy kettévágja az ellenfél fegyverét, vágáskor figyelmeztető hangot ad. Az Isten (Deity) volt Shadow-glow első fegyvere, amely még a mester korai mentális felkészülését tükrözi, ezért harag és életerő jellemzi. Fu Qingzhu, a volt hivatalnok, aki az új uralkodó törvényei ellen harcol, korábbi fegyvere a Felejtés (Unlearnt). A kard régebben "rontást" hordozott, vércseppek borították, és sötét előérzet lengte körül. Shadow-glow „megjavította” a kardot, és múltjának elfelejtésére kérte, innen ered a neve. Csillagűző (Star Chaser) mellett Mulandóság (Transience) szintén különleges, amelyet Shadow-glow utolsó munkájaként meteorból kovácsolt. Az Égi Fénysugár (Celestial Beam), a hetedik darab, egy dupla kard, egy rövid és egy hosszú pengével, amely vágáskor fényt bocsát ki.

A wuxia alapművek egyikének megrendezésére Tsui Hark vállalkozott. A rendező 1951-ben született 13 évesen 8 milliméteres filmre forgatott kísérleti alkotásokat, Amerikában az University of Texason végzett rendezőként. 1977-ben tért vissza Hong Kongba. Eleinte a televíziózásban dolgozott, majd 1979-ben debütált a Butterfly Murders című alkotással. A film a figyelem középpontjába került és Tsui Hark a Hong Kong-i újhullám egyik jelentős alakjává vált. Több, a kritika és pénztárgépek felől nézve sikeres produkció elkészítése után 1984-ben saját filmgyártó céget alapított, a Film Workshopot. Olyan sikermozik születtek itt, mint az A Chinese Ghost Story, A Better Tomorrow vagy az Once Upon a Time in Chine. Filmjeivel Tsui Hark jelentősen maghatározta wuxia mozik karakterét.

Lesz néhány színes
karakter
Másfelől viszont Tsui Hark a ’90-es években jópár felejthető hollywoodi akciófilmet rakott össze. Köztük a Jean-Claude Van Damme és Dennis Rodman főszereplésével készült Nyerő párost (Double Team) és a szintén Jean-Claude Van Damme-mal fémjelzett akciómozit, a Rajtaütést (Knock Off). Emellett a 2001-ben készült Zu legendájá-val már tett egy kísérletet arra, hogy kihasználja a mostani wuxia-boomot. Valamint hozzá kötődik a Black Mask-sorozat elkészítése, az elsőben rész főszerepét Jet Li vállata.

A zsáner egyik legfontosabb alkotóeleme a harc. A Hét kardban Lau Kar Leung a Hong Kong-i akciómozik ikonikus alakja vállalta a küzdelmek megrendezését. A harcművészet gyakorlását az akciórendező nyolcévesen, édesapja tanítványaként kezdte. A ’60-as évektől akciójelenetek koreográfusaként, és kaszkadőrök irányítójaként dolgozott. Nevéhez fűződik a kungfu-filmek készítésében bekövetkezett változás, rengeteg különféle harcművészeti stílust fejlesztett ki filmjeihez (36th Chamber of Shaolin, Drunken Monkey, Drunken Master), és később a rendezésbe is belevágott.

A Seven Swords-ban, akár a Hősben, összegyűltek a Hong Kong-i filmipar legendás alakjai. A színészek közül talán Donnie Yen alakja a legismertebb. Yen 1963-ban Kínában született, szintén korán kezdett harcművészeti tanulmányokba, édesanyjától pedig Tai Chi-t tanult. Később ő is a legkülönfélébb stílusokat tanulmányozta, a Tae Kwan Do-tól a Wushuig. Első szerepét 19 évesen 1984-ben kapta a Drunken Tai Chi-ben, az igazi áttörést azonban a Once Upon a Time in Chine 2 jelentette. Azóta már többször rendezett, 1997-ben debütált A farkas legendájá-val (Legend of the Wolf). A Penge 2-ben az akciójeleneteket irányította és szerepelt is a filmben, de talán legérdekesebb összecsapása a Hősben volt, ahol a Hong Kong-i mozit „kinövő” és hollywoodi karriert befutó Jet Livel csapott össze.

Tsui Hark tehát kiváló anyaghoz nyúlt, igaz, nem egyszerű a sok szereplőt úgy irányítani, hogy karakterük kellőképpen megmutatkozzon, és még a nyugati mozikban is fogyasztható legyen. Eközben pedig még a műfajt is megújítani igen komoly vállalás. Az előzetes szerint a film premierje július 29-én lesz, és ha szerencsénk van, még az idén láthatjuk, hogy a figyelemreméltó alkotások szerzőjeként és megbukott hollywoodi akciómozik rendezőjeként is ismert filmes mit hozott össze, amikor ismét nekifutott a wuxiának.