A hollywoodi „fontos emberek” látogatása az 1999 óta működő Magyar Filmbizottság jelentős eredménye. Az MMK-főtitkár Tóth Erzsébet által vezetett szervezet célja és feladata a hazai filmgyártás szellemi és fizikai kapacitásának népszerűsítése a nemzetközi piacon, különös tekintettel a tengerentúli megrendelőkre. A kapcsolatok kiépítésén egyszemélyes intézményként munkálkodik Návai Anikó Los Angeles-ben, a Hiltonban megszálló filmszakembereket most is ő kalauzolta Magyarországon.
A szerda este érkező csapat másnap napközben meglátogatta a Magyar Filmlaboratóriumot és a Focus Plust, majd városnéző program következett. Este került sor a konferenciára, péntekre pedig vidéki utazást terveztek, elsősorban kastélyokra voltak kíváncsiak, mint lehetséges forgatási helyszínekre.
Magyar kínálat, amerikai igények
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviseletében Csutak Tamás köszöntötte az amerikai delegációt, majd a készülő filmtörvény koncepciójából ismertette a külföldi megrendelésekre vonatkozó jogszabályi kereteket. Elmondta, hogy az évek óta húzódó törvényalkotási kísérletek kudarcai után a kormányzat most határozottan a törvény megszületése mellett van, s ebben fontos szerepet szánnak az infrastrukturális fejlesztéseknek, s a külföldi megrendeléseket adókedvezményekkel is támogatni kívánják majd.
A beszámoló után a résztvevők egy 12 perces összeállítást nézhettek meg nagy költségvetésű külföldi produkciók Magyarországon forgatott jeleneteiből, közöttük olyan filmekkel, mint a Napóleon, az Eddie Murphy-féle I spy és Robert Redford és Brad Pitt főszereplésével készült Kémjátszma.
Kötetlenebb beszélgetés következett, melyben a magyar producerek kérdéseire a hollywoodi szakemberek elmondták, hogy - elsősorban költségvetési okok miatt - kedvezőbb feltételek adottak számukra a környező országokban, mint hazánkban. Az adókedvezményekről államközi megegyezés gondoskodhatna, ez azonban az USA-val a mai napig nem született meg. Annak ellenére, hogy infrastrukturálisan is vannak hiányosságaink, Magyarországon nem olcsóbb forgatni, mint szomszédainknál.
Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára a filmhunak elmondta, hogy lényegesen új információ nem hangzott el a konferencián. Mióta a Magyar Filmbizottság létezik, tehát 1999 óta, ezekkel a kérdésekkel szembesülnek. Az első Location Expo-n (Helyszínek Világkiállítása), Los Angelesben tartottak egy nagy prezentációt, ahol magyar producerek és a Motion Picture Association képviselője promótálta Magyarországot. Ott ugyanezek a kérdések és problémák merültek fel. Azóta többször nekifutottak - törvénykísérletekkel és egyéb akciókkal, - hogy ezekre magyar részről választ tudjunk adni. Most talán több sikerrel járunk. Ennek ellenére persze jönnek Magyarországra külföldi produkciók és van érdeklődés továbbra is. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a mostani találkozó alkalmával producereink jó kapcsolatokat tudnak majd kiépíteni. Vendégeinknek vannak konkrét filmterveik, melyekhez partnert keresnek, s melyek jöhetnének Magyarországra is. Nem véletlenül érdeklődnek speciális helyszínek iránt - kíváncsiak a kastélyokra, a VII.-VIII. kerületre, a századfordulós építészetre. A mai diskurzus fontos előrelépést jelenthet ebben. Tóth Erzsébet szerint a filmgyártás bizalmi iparág, melyben nagyon fontos a személyes kapcsolat. A Filmbizottság kötelességének érzi, hogy megteremtse ezeknek a lehetőségét. Sajnos csak most tudtak először ilyen találkozót szervezni. Ebben nagy szerepet vállaltak partnereik, a Lufthansa Airlines, a Hilton Hotel és a Magyar Turizmus Rt., nekik köszönhető, hogy a rendezvény az országnak nem került pénzébe, ugyanakkor potenciális lehetőség teremtődött, hogy megrendelés érkezzen hozzánk.
Arra a kérdésre, hogy miként látják az amerikaiak a hazai helyzetet, Tóth Erzsébet elmondta: látják, hogy a magánszféra erősödik, de még vannak állami tulajdonok, mint a Mafilm is például. Látják, hogy tőkehiány van, és igény volna a befektetőkre. Ugyanakkor örülnek, hogy elérhetők a helyszínek, és hogy Budapesten és kastélyaink nagy részében lehet forgatni.
Fóti terepszemle
A beszélgetés majd azt követő - magyar ízektől sem mentes - vacsora után az amerikaiak körülnézhettek a Mafilm telephelyén.
1964 január elsejével a Hunnia és Budapest Filmstúdiók összevonásával megalakult a Magyar Filmgyártó Vállalat. Az aranykor jelzőt a magyar filmgyártásban a hatvanas évek kapták. Az évente gyártott filmek száma elérte a húszas átlagot, tehetséges új rendezőkkel gyarapodott a filmrendezői kar. A magyar film sikerét számtalan nemzetközi elismerés jellemezte. Az aranykor időszakára tehető a televíziós megrendelések növekedése, a külföldi bérmunka tevékenység beindulása, és ekkor kezdi meg működését a fiatal rendezők, operatőrök alkotóműhelye, a Balázs Béla Stúdió.
A hetvenes évek végén a Fóti Filmgyár létrehozásával az évek óta kinőtt zuglói telephely szűkösségét próbálta ellensúlyozni a vállalat. Fóton megépült a Máriássy és a Huszárik műterem.
A nyolcvanas évek második felére a romló gazdasági helyzet szükségszerűen kedvezőtlenül hatott az állami támogatásra utalt magyar filmgyártásra is. 1986-87-ben sor került a filmgyártás helyzetének többoldalú felmérésére, alternatív javaslatok kidolgozására, a filmgyártás decentralizálásának előkészítésére. 1989-ben a Mafilm vezetői kisebb, a külső hatásokra gyorsabban reagálni tudó rugalmasabb szervezetek létrehozását határozták el. Ekkor alakultak meg a Mafilm első kft-i (Mafilmrent, Mafilm Audio, Mafilm Profilm) a Mafilm többségi tulajdonával.
A negatív folyamatok hatására a Mafilm 1992 végére felszámolási eljárás alá került, majd 1994-ben részvénytársasággá alakult. Az ezt követő években a tulajdonosi szerkezet gyakran változott. A bonyolult és hosszadalmas átalakulási és összeolvadási folyamatot követően 2002 áprilisában jött létre az "új" Mafilm Rt., melynek tulajdonosai az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány.
A Mafilm Rt. fő feladata a magyar filmek és a nemzetközi bérmunkák gyártásához szükséges filmszakmai szolgáltatások teljesítése, ügyviteli lebonyolítása.
Jelenleg 23.000 m2-nyi szabadtéri terület és két, egyenként kb. 1000 m2 alapterületű műterem áll a Mafilm rendelkezésére. Ezek ma hazánk legnagyobb műtermei. (Prágában ennél nagyjából kétszer nagyobb műterem is van.) A Mafilm fóti telephelyén díszletépítési, jelmez, berendezés, kellék és pirotechnikai szolgáltatásokat is nyújt a produkciók részére.
(www.mafilm.hu)
A delegációt lovaskocsin szállították körbe a reflektorokkal megvilágított, kb. 8.000 m2-nyi alapterületű középkori városdíszlet körül, amelyet korábban különböző külföldi filmekhez használtak fel. Az esős idő miatti sár kevésbé, a sötétben némileg megbokrosodó lovak viszont komolyabb problémát okoztak a vendégeknek. A körutazás végén a kis díszletvárosból elsőként Roger Corman bukkant fel gyalogszerrel, miután a híres horrorguru biztonságosabbnak ítélte, ha megválik a szállító járműtől.
Volt építmény, melyet közelebbről is szemügyre vettek, s mindannyian tetszéssel fogadták a látottakat. Reid Shane, a Paramount TV-hálózat gyártási főigazgatója a filmhunak elmondta, hogy nagy hatással volt rá a terepszemle. Szerinte a díszletek hihetetlenül jól vannak megépítve, nagy lehetőséget lát a Mafilm fóti telepében. Úgy gondolja, hogy Magyarországon nem hiányzik a tehetség, megvannak a jó szakemberek, csak meg kell találni a megfelelő forgatókönyvet, ami illik ehhez a helyszínhez. Mindenképpen szeretnének a jövőben itt dolgozni.
Van-e esélyünk?
Az este hátralévő részében a magyar producerek élénk beszélgetést folytattak a hollywoodi vendégekkel. A találkozó tanulságairól Váradi Gábort, az Eurofilm Stúdió producerét kérdeztük. Váradi szerint fontos lépés volt mind magyar, mind pedig amerikai szempontból, hogy végre Hollywoodból többen ellátogattak Magyarországra. A magyar produceri irodák már komoly külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, de ez a szervezett látogatás különösen jót tehet a helyi filmiparnak. Az amerikaiak pedig feltérképezhetik azokat a lehetőségeket, melyeket eddig nem ismertek. Vannak azonban rossz előjelek is. Váradi szerint az egyik fő probléma jelenleg, hogy a dollár gyenge árfolyama nem kedvez ennek a fajta üzletnek. Vannak olyan hírek is, hogy a hollywoodiak nem fognak hazánkban olyan színvonalú műtermet találni, mint amilyet Prágában találhatnak. Vagy most már akár a románoknál vagy a bolgároknál is, ahol a műtermek építése folyamatban van. Nálunk ez még nem indult be, s addig sajnos lemaradásban leszünk. Az eddig mögöttünk járó Románia és Bulgária is megelőztek már minket. Nehéz eladni a hazai filmes szakembereket, mert sok produkció kifejezetten műteremben forgatna, nem pedig helyszíneken. Az előrelépés tehát az lenne a mi részünkről, ha műtermeket építenénk. Vagy magánkezdeményezés útján, vagy pedig az államnak kellene végre rájönnie, hogy ha a jól működő hazai filmgyártást szeretne látni, akkor ezen a területen is be kellene ruházni. Prágában például az infrastrukturális hátteret nem csak megőrizték és ápolták a rendszerváltás után, hanem még építettek is hozzá. Nálunk ezzel szemben privatizáltak, meglehetősen rosszul, s a Filmgyár jelentős részét megszüntették. Ezzel sokat ártottak a külföldi produkciók fogadásában érdekelt hazai filmszakmának.