Inforg nap a Toldiban

Az Inforg-napon reggel kilenctől kezdve olyan nem fikciós alkotásokat vetítettek, mint például Varga Ágota: Jó szerencsét emberek, Groó Diána: Előttem az élet, Oláh Lehel: Ünnepek, vagy a Filmszemlén is versenyben lévő Lakatos Róbert Moszny-ja. A megtelt táblát azonban csak 17:30-kor akaszthatta ki a Toldi mozi: Halász Péter Herminamező - Szellemjárás című hetvenhét perces, az ötvenhatos forradalmat egészen rendhagyó formában feldolgozó kísérleti bábfilmjére szemlátomást az egész város kíváncsi volt. A két kisfilmes blokkra sem csappant meg a nézőszám: a levetített filmek fele a szemlén is bemutatásra kerül majd, és kettő toronymagasan emelkedett ki a mezőnyből – a dicsérő sorokat azonban desszertként hagyjuk a végére, és vegyük végig a mezőnyt.

Arányok

Dési - Móray: A 639. baba

Köves Krisztián Károly Tóbi-ja vicces kísérletnek indul, ami talán kellő invencióval öt percet ki is tölthetne: hogyan láthatja egy kutya az emberek világát? A kutyaszubjektív adta lehetőségek egy idő után kimerülnek, az ötletek fogyóban, az eb már másodszorra pisil a döntött beállításban – úgyhogy a második kétharmadban az eddig céltalan futkározás átvált egy szerelemféltésből elkövetett késelés tragédiájába: zárványt képezve a kutya könnyed mindennapjait leképező rövidfilmben.

A két főiskolás film (Schwehtje Mihály: Az utolsó férfi, Krasznahorkai Balázs: Hegyek között) érdekes példája volt a jónak indult ötletek elnagyolt kidolgozásának. Schwehtje fekete-fehér etűdjének utópista világában a címben jelzett műtárgyat elemzik a nőnemű fajtársak, és hiába minden látszat-undor a szőrös test és a hímtag láttán, a természet rendje helyreáll. A befejezése azonban az aránytévesztés szükségszerű áldozata lesz: a hosszas bevezető után a tetőpontot képező éjszakai fűrészhang még-még megállja a helyét, de a csattanó nagyon rövid és elkapkodott lesz. Krasznahorkai Balázs ugyanebbe a zsákutcába fut bele: a különleges hangulatú film elnyújtott felütésében nehezen lehet elkülöníteni a szereplőket, csak az erdőben fel-alá masírozó emberhadak haladnak a vászon egyik oldaláról a másikra. Sokára dördül el az első lövés, amely végre értelmet ad a látottaknak, ám mire összeállna a lényeg - vége is szakad a kisfilmnek. Sólyom Miklós Ebéd-jével sem lehet igazán mit kezdeni: a jóindulattal is ritmusgyakorlatnak nevezhető háromperces etűd gyomorforgató befejezése nem dekódolható a hirtelen megjelenő gyors montázsban.

Iványi Marcell, Cannes-i nagydíjas rendezőnk ugyanazt a kört futotta le még egyszer:  csináljunk az állóképből mozgóképet. Ez a Szél esetében még működött a maga egyszerű, de azért hatásvadász módján: a Ballada esetében sincs szó másról, a kisfilm Giuseppe Pellizza Il quarto stato című festménye köré kreál egy kevéssé érthető sztorit. Nők, férfiak, csecsemők mozognak a festett háttér előtt, és hiába narrálja a képeket egy női hang - sajnos a balladai homály csak nem akar szétoszlani. Mundruczó Kornél teljesítménye jelentősen megosztotta a befogadókat az elmúlt években: egyrészt a Johanna érdemei vitathatatlanok, de már a Kis Apokrif No.2.-ben is paradox módon egyszerre volt érezhető a kiforratlanság és a túlhajszoltság. A Lost and Found című szkeccsfilm egyik epizódja, a Rövid ideig tartó csend is ezen a kusza vonalon halad tovább: valószínűsíthetően az öngyilkosság köré akar szerveződni a film, de a halottak, kutyák, baglyok és az eső tengerében az értelemképződés elmarad.

Erények

Buvári Tamás: Kivégzés

Valószínűleg volt szándékosság a szervezők részéről abban, hogy két külön etapba sorolták a kiemelkedő filmeket. Buvári Tamás Kivégzés című filmje Bodor Ádám azonos című novelláján alapszik. Tóth Zsolt kamerája kvázi egyetlen snittben mutatja be posztkatonánk utolsó perceit, amely nem várt fordulatot vesz. A kilenc perces etűd egyetlen hátborzongató helyzetkép kidolgozása – a kisfilm műfajt valószínűleg éppen erre találták ki.

A Dési - Móray páros nagyvilágot megjárt A 639. babá-ja a szakmai nap egyik meglepetése volt, hiszen a kiadott programban eredetileg nem szerepelt, ám annál nagyobb örömet okozott a jelenlévőknek. A szokatlanul igényes látványvilággal rendelkező kisfilmben a lakója számára hiperszupertrendi környezetet generáló gépezet egyszer csak megakad: elromlik a guminőt megsemmisítő masina, úgyhogy hívás nélkül is érkezik a szerelő. Ebben a steril világban azonban férfi és nő párbeszéde végzetes következményekkel is járhat, amely azonban maradjon az alkotók és a nézők közös titka.

Az est zárásaként az Inforg Stúdió gyártásában készült, a Szaladják Taikyo István rendezte Madárszabadító, felhő, szél című nagyjátékfilm nullkópiáját vetítették. Az eredeti terv szerint a francia-iráni-tunéziai-német-angol-magyar koprodukcióban készült Bab’Aziz című filmet is bemutatták volna, ám a sorozatos csúszások miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy éjjel egykor már nem kezdenek egy nagyjátékfilm vetítésébe.