2025. 11. 14. Pozsonyi Janka

Inkubátor 10 – Bánovits Ottó: Válószoba

Bemutatjuk a 2025-ös pitchfórum filmterveit

November 21-én a Toldi Moziban rendezik meg a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 10. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz filmes fogja prezentálni az egészestés (és egy rövid animációs) filmtervét. Az alkotókat megszólító interjúsorozatunkban ma Bánovits Ottó mesél a Válószoba című készülő munkájáról. Főhősei egy házaspár, akik a válásuk után pár héttel Székelyföldön, egy misztikus szobában találják magukat, ahova évszázadok óta zárnak be válságba jutott párokat.

Miről szól a filmterved? 

„Az epigenetikai kutatások arra utalnak, hogy a traumák lenyomatai akár hét generáción át is fennmaradhatnak genetikai markerek formájában, egészen addig, amíg egy generáció meg nem töri a kört.”
Dr. Orvos-Tóth Noémi

Ez a film a transzgenerációs traumák feldolgozásáról szól, és egy valós helyszínen játszódik, megtörtént esemény alapján. Vica és Bálint harmincas éveik végén járó házaspár, és közös, de mégis külön megélt traumáik a válás küszöbére sodorják őket. Vica elutazik Berethalomra, vissza a családi gyökerekhez, ahol még mindig ott él idős nagymamája egy öregek otthonában. Bálint utána megy, és egy közös séta alkalmával a berethalmi erődtemplomnál lyukadnak ki. Ott találkoznak egy különös szerzetessel, Barnabással, és misztikus módon bezáródnak  az ősi „válószobába”.

A legenda szerint évszázadokon át zártak össze párokat ebbe a szobába, hogy kiderüljön, valóban el akarnak-e válni egymástól. A szoba többszáz éves történelmében mindössze egy válást rögzítettek. A hely ma múzeumként működik, és az UNESCO Világörökség része.

A film egy misztikus párkapcsolati thriller, bűnügyi elemekkel átszőve. A hét nap és éjszaka során, amit Vica és Bálint a szobában töltenek, látomások, álmok és belső próbák vezetik végig őket a megtisztulás útján. Végighaladnak a purgatórium hét teraszán, és a világ teremtésének mintájára újrateremtik önmagukat és párkapcsolatukat. Ezen felül a szoba fokozatosan Vica elé tárja az ősei múltjában gyökerező traumákat, amelyek érdekes módon reflektálnak a saját életében jelenlévő traumákra.

Mióta és miért foglalkoztat ez a téma?

A film központi témája a gyermekvállalás, annak nehézségei, a külső és belső nyomások, az ezzel kapcsolatos kudarcélmények és a megfelelési kényszer, amelyben jelenleg generációm nagy része érintett.  Világszerte körülbelül minden 70. szülés halvaszületéssel végződik – évente mintegy 1,9 millió eset. A gyermekszületések száma drasztikusan csökkent az utóbbi években, és egyre magasabb a  fiatal párkapcsolati meddőség aránya. Az ilyen traumát átélt házasságok 70%-a válással zárul, mert a közös gyász vagy trauma éket ver a párok közé, és nem tudják vagy nem akarják azt közösen feldolgozni. Rengeteg kapcsolatot látunk a korosztályunkban, a családjainkban és a baráti körünkben, amelyeket érint ez a jelenség. Fontosnak tartom, hogy erről nyíltan beszéljünk, kimondjuk és – ha lehet – kollektíven dolgozzuk fel.

Emellett a film egy másik fontos témája a transzgenerációs trauma. Magam is jártam pszichológusnál parentifikált gyermekkorom okán, és kiderült, hogy édesanyám is hasonlókon ment keresztül, mint ahogy az ő édesanyja is. Vittem tovább az általuk szőtt mintákat, így a saját bőrömön érezhettem meg, milyen mély hatással lehet az életünkre egy-egy generációkon átívelő minta, és mennyire fontos ezek tudatosítása és feldolgozása.

A film női főszereplője, Vica, ugyanezen az úton jár: meg kell tanulnia feldolgozni a múltját ahhoz, hogy tovább léphessen, hogy családot alapíthasson, és hogy remélhetőleg ne örökítse tovább a traumát a saját gyermekére. A film célja, hogy ledöntsük a fent említett témákkal kapcsolatos tabukat, merjünk beszélni személyes problémáinkról, traumáinkról a párkapcsolatainkban, a családunkban és a kortársainkkal egyaránt, akik gyakran a sorstársaink is - mégha nem is tudunk róla. 

Bánovits Ottó

Milyen műfajban gondolkodsz és milyen vizuális világot képzelsz el a filmhez?

Célunk egy műfaji filmet készíteni, pszichológiai thriller elemekkel. A mise-en-scène a a film expozíciójában egy realista képi világot követ misztikus/szupernaturális thriller-elemekkel. A szobába lépéstől és az éjszakai álmoktól kezdve viszont egy pregnáns vizuális váltás következik be: a párkapcsolati drámát thriller és bűnögyi-elemek erősítik. Az álmok élénk mágikus-realista és absztrakt képi megoldásokkal jelennek meg.
Az álomjelenetek kitörik a szoba négy falának vizualitását – csak az álmokban  hagyja el a kamera a szobát, egyébként mindvégig bent van velünk és a két karakterrel.

Mennyire látod magad előtt a kész anyagot, és mekkora szabadságot hagysz a változásnak?

Van egy tiszta váz a fejemben, és a film esszenciális értéke számomra világos — ezt mindenképpen szeretném megőrizni.
A személyesség, valamint a transzgenerációs traumák belső, regresszív feldolgozása és a kapcsolati mélységek adják a legfontosabb rétegeit a történetnek.
Változtatást csak abban tudok elképzelni, hogy erősítsem a film műfaji jellegét és karakterjegyeit. Sokat segítettek a külföldi fejlesztő- és pitch workshopok, mint például a  Trans Pitch Stop Romániában, vagy a torinoi workshop programjai.

Bánovits Ottó

Kapcsolódik a tervhez valamelyik korábbi munkád?

Azt gondolom, hogy az ember valahogy meg kell érkezzen az első nagyjátékfilmjéhez — és minden addigi munkája oda vezet, hogy felkészüljön rá. Az eddigi kisfilmjeim mind a családi traumák, valamint a nagyon ellentétes világok találkozásának és ütközésének tematikáját dolgozták fel. A Válószoba évek óta inkubálódik bennem — a fejemben és a lelkemben egyaránt. Úgy hiszem, akkor érdemes filmet készíteni, ha valóban él bennünk egy belső közlési vágy, ami egyben közügy is. Ezek a történetek nem mindig találnak meg minket — és még ha meg is találnak, kérdés, hogy alkotóként éppen van-e bennünk belső nyitottság vagy lehetőség arra, hogy észrevegyük a jeleket.

Kikkel, milyen csapattal jelentkeztél az Inkubátorba?

A filmet a feleségemmel, Nagy Barbara szinésznővel írtam, így mindkét nem reprezentálva volt a párkapcsolati drámában. A projekt mentora és executive producere Dr. Kirády Attila, akinek jelentős tapasztalata van a közönség elérésében, miután a Hogyan tudnék élni nélküled? 1990 óta a legnézettebb magyar film lett. Angyal Gergő és Katona Tamás az Odesa Film producerei, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek kisebb költségvetésű filmek elkészítésében (lásd: Kegyelem és Egykutya), valamint számos más projektben is részt vettek. Csányi Márton kreatív producer, akivel több televíziós sorozaton dolgoztam együtt (Mintaapák, Pepe) szintén csatlakozott a projekthez, míg a fejlesztési folyamatot Gyurin Zsuzsa menedzselte a Salamandra Films égisze alatt.

Van román koproducerünk, és egy svéd koproducer is csatlakozott hozzánk. Emellett a Philippe Bober vezette CoProduction Office – amely Ruben Östlund filmjeit is gyártotta és forgalmazta – támogat bennünket a film jövőbeni forgalmazásában. A film szakmai referense Dr. Orvos-Tóth Noémi lesz, aki biztosítja a pszichológiai tudás hátteret és többek között az Örökölt sors című nagysikerű műnek a szerzője. Továbbá külön hálásak vagyunk a Monostori Erőd Nonprofit Kft.-nek és a berethalmi erődtemplomnak.

Bánovits Ottó

Dolgozol jelenleg bármi máson, vagy csak a pitchre koncentrálsz?

Igen, fejlesztek egy kisjátékfilmet, amelynek forgatását a jövő év elejére tervezzük. Emellett készítettünk CSAK! című sorozatot is, amelynek most az utóéletét egyengetjük. Jelenleg a MOME doktori iskolájának másodéves hallgatója vagyok, így sokat dolgozom a kutatásomon, konferenciákra járok és tanítok is.
A kreatív energiáim nagy részét azonban jelenleg a Válószobának szentelem.

Bánovits Ottó svéd–magyar író és rendező. A London Film School elvégzése után a stockholmi Film- és Művészeti Egyetemen szerezte meg mesterdiplomáját. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori képzésének másodéves hallgatója. Munkássága során a filmkészítés számos területén kipróbálta magát: készített dokumentumfilmet,reklámokat, kisjátékfilmet és dolgozott sorozatokon is. Filmjeinek visszatérő témái a különböző világok találkozása, valamint a családi traumák feldolgozása, mindezt egyedi, vizuálisan érzékeny formanyelven. Több alkotása rangos nemzetközi filmfesztiválokon szerepelt és díjazták, többek között Telluride-ban, Ghentben, Torontóban, Montréalban, Cinefest Miskolc, Uppsalában, a BFI London Film Festivalon és az Interfilm Berlinen. Dark Chamber című filmje felkerült a 92. Oscar-díj bővített listájára is.

 

A sorozat korábbi részei:

Az Inkubátor idei döntőseit bemutató sorozatunk folytatódik! 

Megosztás

Még több magazin

magazin

Szürrealizmus és szorongás, költözés és kakaós csiga

Válogatásunk az III. ELTE Szemle filmjeiből

Az ELTE Mozgókép és Filmtudomány szakos hallgatóinak vizsgafilmjei több ponton is megnevettetek minket, pedig műfaji szinten mindent láttunk, csak…

tovább

magazin

Jól gondold át, hogy készen állsz-e egy poliamor kapcsolatra

Kritika a Szeszélyes kalandok című filmről

Szado-mazo játékok és orgiák ösvényén át vezet az út az önismerethez: az elsőfilmes kanadai rendező, Eric K. Boulianne minden didaktikus szándék…

tovább
 
hirdetés

Magyar Film Napja 2026

Egy teljes héten át tartó, országos eseménysorozattá bővül a Magyar Film Napja. A 125 éves magyar film előtt tisztelgő, a Nemzeti Filmintézet által kezdeményezett és támogatott programsorozatban április 27 - május 3. között a vetítések mellett konkrét helyszínekre szabott rendezvények, filmtörténeti séták, valamint a fiatal alkotókat megszólító szakmai események is helyet kapnak.

Egy hétig tartanak a Magyar Film Napja programjai

Keddenként kedvezményesen lehet magyar filmeket nézni a Cinema City-ben

125 ingyenes filmmel ünnepel a Filmio

a teljes dosszié

Tyúk

Április 2-től látható a hazai mozikban a kultikus Taxidermiát és Hukklét rendező Pálfi György legújabb filmje, amelyben egy tyúk szemén keresztül láthatjuk a világot.

Pálfi György tyúkja meggyőz róla, hogy a tojásokért érdemes küzdeni

A filmben szereplő minden állat köszöni, jól van! — Így dolgoztak Pálfi György tyúkjai

Pálfi György tyúkja hosszú keresés után Görögországban lelt otthonra

a teljes dosszié

Itt érzem magam otthon

Február 19-én mutatták be a mozikban Holtai Gábor első egész estés filmjét. A pszichológiai thriller történetében egy őrült család foglyul ejt egy magányos nőt, akiről azt állítják, ő a rég elveszett lányuk.

Rendszert váltani akkor is nehéz, ha a populista fővezér már benne van a korban

Lovas Rozi felülmúlt minden várakozást – Első helyen nyitott a magyar pszichothriller

Egy furcsa család borzolja a kedélyeket az Itt érzem magam otthon új előzetesében

a teljes dosszié

Mambo Maternica

Február 26-tól látható itthon az NFI Inkubátor Programjának támogatásával készült Mambo Maternica. Nagy Borbála első nagyjátékfilmje Budapesten, Berlinben és Párizsban játszódik, három nő egy napját követi végig, akik döntéshelyzet elé kerülnek: abortusz, lombikprogram és örökbefogadás közül választanak.

A magyar nők feje felett egy kérdőjel lebeg

Az anyaság dilemmája háromszor – A Mambo Maternica forgatásán jártunk

Február végén érkezik a mozikba Nagy Borbála első nagyjátékfilmje

a teljes dosszié
 
hirdetés
 
Előfordult néha, hogy kicifrázta az igazságot. Máskor viszont ugye őszintén és nyíltan hazudott.

Fogd a pénzt és fuss!

Oszd meg! Az összes idézet