Filmhu: Mikor és hol voltál, amikor megtudtad, hogy a Karlovy Varyban vetíteni fogják a Határ című diplomafilmedet, és mit gondoltál, amikor megtudtad, hogy beválasztják ebbe az új szekcióba?
Szabó Mátyás: Ez egy több lépcsős procedúra volt. Minden ország egy filmet küldhetett ki, úgyhogy hónapokkal a hivatalos bejelentés előtt abban már biztosak voltunk, hogy Magyarországról a mi filmünket küldik a válogatásra. Ez már önmagában egy nagyszerű érzés volt. Később telefonon értesítettek, hogy nem hivatalosan benne vagyunk a végső tíz filmben, ám a hír szigorúan titkos. Úgyhogy eljátszottam a gondolattal, hogy nem szólok erről senkinek, aztán estére már persze együtt ünnepeltünk a szűk stábbal.
Csuja Imre és Patkós Márton, a Határ című filmben
Filmhu: Mit tudsz a Future Frames elnevezésű rövidfilm-válogatásról? Ismersz filmeket, rendezőket esetleg?
Sz.M.: Mivel ez a válogatás idén lesz először, így nagyon keveset tudunk a részletekről. Azt most már valószínűsítjük, hogy a filmeket szemlézni fogják, és nem lesznek versenyeztetve, de még bármi változhat. A résztvevőkről az interneten fellelhető infókon kívül semmit nem tudok, remélhetőleg izgalmas alkotók, akikkel jó lesz találkozni, diskurálni.
Filmhu: Ki lesz kint a stábból a vetítésen?
Sz.M.: A vetítésre jön Patkós Márton, a főszereplő, Iványi Petra a film line-producere, Miklós Dániel, a látványtervező, valamint osztálytársaim: Szöllősi Barnabás (forgatókönyvíró), Deák Kristóf (operatőr), Bodoky Eszter (vágó), Érsek Lajos (hangmérnök).
Filmhu: Mi történt eddig a filmmel, merre járt az alkotás?
Sz.M.: Miután megjött a jó hír Karlovy Varyból, leálltunk a küldözgetéssel, és most inkább erre a vetítésre koncentrálunk, hogy itt minden rendben legyen. Júliusban majd újra kezdjük a Határ fesztiváloztatását, reméljük, hogy a csehországi szereplés után sok helyre fogják szívesen várni a filmet.
Filmhu: Mit vársz Karlovy Varytól? Érzel-e abban sorsszerűséget, hogy épp Karlovy Varyban mutatkozik be nemzetközi közönség előtt a film?
Sz.M.: Amikor a forgatókönyvet megmutattam Kristófnak, az operatőrnek, egyből azzal jött, hogy olyan furcsa, hogy a történetben magyarul beszélnek, mert ez egy csehszlovák film. Én bőszen helyeseltem, legalábbis a csehes stílust illetően, és ehhez a későbbiekben is tartottuk valamennyire magunkat. Nyílván meglepőnek tartom, hogy a filmünk egy A-kategóriás filmfesztiválon lesz vetítve, de ha már valahol, vetítik, akkor mégis csak Karlovy Vary tűnik a legalkalmasabb helynek erre.
Szabó Mátyás (fotó: Bach Máté)
Filmhu: Kritikusok a cseh filmek hatását látják a filmedben, valóban van ilyen összefüggés?
Sz.M.: Szlavisztika szakos voltam az SZFE előtt, elég sok csehszlovák filmet láttam. Ezek nagyon jó, nagyon erős filmek, és óhatatlanul hatottak valamelyest ránk a munka során. Mondok egy példát: amikor azon gondolkoztunk, hogy mennyiben legyen a főszereplőnek felismerhető rab ruhája, eszembe jutott Jan Nemec Éjszaka gyémántjai c. alkotása, ahol a szökött rabok egészen különös, fehér festékkel jelölt kabátokat hordanak. Ez a film sajnos nem egy ismert darab nálunk, valószínűleg azért sem, mert nem a menzeli könnyedséggel van megfogalmazva, hanem iszonyú nyersen, kegyetlenül. Nálam ott van a kedvencek között. Szóval megnézte az író is a filmet, az operatőr is, meg a látványtervező is. Ezek után nehéz lenne tagadni, hogy például ez a film inspirált minket.
Filmhu: Jártál már Karlovy Varyban? A hivatalos szakmai programokon kívül, mire szakítanál még időt a városban?
Sz.M.: Csehországban már többször voltam, Karlovy Varyban azonban még nem, úgyhogy remélem nagyokat fogunk sétálni a városban, és elnézünk egy-két nem kifejezetten turisták által látogatott részére is a városnak – mindig ezek a legérdekesebbek. Örülnék, ha lenne alkalmam a két magyar filmet is megnézni; Érsek Lali, a hangmérnökünk dolgozott Nemes Gyula filmjében is, és az általa elmondottak alapján a Zérót mindenképpen látnom kell.
Patkós Márton, a Határ című filmben
Filmhu: A diplomafilmed elkészült, ez az álmod megvalósult. Hogyan tovább? Min dolgozol? Az SZFE-ét befejezted, együtt dolgozol-e a 6x6-os évfolyamtársaiddal?
Sz.M.: Egy tanulási folyamat fontos lépcsőfoka volt ez a diplomafilm, de a tanulás folytatódik. Van két rövidfilmes tervem, az egyiket még ezen a nyáron leforgatjuk, természetesen főként a 6x6-os osztálytársakkal együtt. Ez egyelőre a Hulladék munkacímmel fut, de ez még változhat. Ezeknél a rövidfilmes projekteknél mindig fontosnak tartom, hogy a készítés során legalább egy dologban nagyon magasra tegyem a mércét, amit ha nem sikerül megugrani, akkor is rengeteget tanulok. A mostani, nyári filmes projektnél például a hajtányra láncolt Majdánnál is kiszolgáltatottabb, és zártabb helyzetben találja magát a főszereplő. Radikálisan lehetetlen, és abszurd helyzetben. Már alig várom.
Filmhu: Itthon mikor láthatjuk újra a filmet? Tervezed-e megosztani esetleg valamelyik online felületen?
Sz.M.: Mivel a fesztiváloztatás csak most kezdődik, ezért egy jó darabig nem fogom feltölteni a filmet netre, de ha minden igaz, a Művészetek Völgyében vetíteni fogják.
(címlapfotó: Bach Máté)
