Nem volt hiány önjelölt inuyashákban és hakushókban
A közönség ennek megfelelően vegyes volt, nem volt hiány önjelölt inuyashákban és hakushókban sem. A Tokyo Cosplay színvonaláig még hosszú és verejtékes út vezet, de az elszántság megvan. A klasszikus magyar vonal okozott meglepetést is, a többek között a Fülesben publikáló Fazekas Attila édesanyja büszkén mutatta a kilencvenes években készült Botond képregények mellett vásárlásra kínált explicit beltartalmú, Szexi címet viselő lapot. A standoknál régi és új, itthoni és külföldi kiadású képregényekben lehetett dúskálni, igazán pozitív élményt azok a kiadói standok nyújtottak, ahol az utóbbi időben megjelent köteteket szerzői dedikáltak.

A fesztivál megnyitóján Bayer Antal élettelen hangon mondta fel a képregény nagyszerűségét zengő szólamait, miszerint a képregény jobb, mint a csokifagyi, és a képregény jobb, mint a szex, mert nem kell megkérdezni utána a másiktól, hogy jó volt-e. Ezt követte az Alfabéta-díj átadása, mely nevében az ellen a közhely ellen tiltakozik, ami a képregény-olvasókat analfabétának bélyegzi. A díj megalapítását az is sürgette, hogy eddig nem volt a magyar képregénynek díja, mondta el Bayer Antal, az egyik ötletgazda. A pályaművek közül huszonöt tagú zsűri válogatta ki a három kategória győzteseit – albumok, hosszabb munkák, képnovellák, stripek-, de interneten is lehetett szavazni a jelöltekre. Aztelső kategóriában Odegnál Róbert Hívó című festői, digitális sci-fi-je nyert, 2006 legjobb képnovellája Fekete Imre A gömb című munkája lett, a képsorok között pedig a HVG-s Marabu vitte el a díjat a 2005-ös Hé, Dodó-val. A nyertesek rajzaiból a Karton galériában nyílik kiállítás.

Az Art Comix díjait Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője, és a zsűri egyik tagja adta át. A díjakról rajta kívül Bayer Antal, Galambos Attila, Gróf Balázs és Szombathy Bálint döntött. Várhatóan júniusban megjelenik egy, a nyertesek és az esélyesek munkáit tartalmazó antológia. A strip kategóriában Gróf Balázs szerint a zsűri azt kereste, hogy mennyire működik a dolog, mennyire „jön át” a strip poénja. Fontos szempont volt emellett az is, hogy a rajzoló túllép-e a kockákban való fogalmazás konvencióin. Ebben a kategóriában az első díjat végül Horváth Ákos vehette kézbe, de díjazták Szabó Zoltán Ronda kisnyuszi című stripjét, a harmadik helyezett Nagy Levente lett. Felnőtt kategóriában Lakatos Iván és Lanczinger Mátyás elől a tizenhat éves Felvidéki Miklós vitte el az első díjat a magányos rókáról szóló képregényével. A fiatal rajzos elárulta, hogy azért lett róka a történet főszereplője, mert az könnyen felismerhető a többi emberszereplő között, és mert mást nem tudott kitalálni.

Felnőtt kategóriában a tizenhat éves Felvidéki Miklós vitte el az első díjat
Felvidéki Miklós  és Gróf Balázs
A Képregénykiadók Szövetségének tagjait bemutató beszélgetésen főleg a tavalyi és az idei kiadásokról esett szó. Fókuszba került a Magyar Képregényakadémia (MKA) tagjai által nemrég kihozott Pinkhell, aminek a fesztiválon már a második száma volt kapható. A fanzin és egy magazin közötti átmenetet képviselő lapot még novemberben hozták össze a tagok önerőből, tagdíjból és ingyenmunkából. Az ő terveik között a terjedelem növelése és új írók felkutatása szerepel – mert jó rajzoló rengeteg van, de az igazán jó történetek hiányoznak, mondta el az akadémia képviseletében Fehér Zoltán. Az akadémia azonban nem panaszkodhat, hiszen az Art Comix felnőtt kategóriájában az első két helyet ők hozták el, és az Alfabéta-díjjal jutalmazott Odegnál Róbert is az akadémia tagja. Állítólag már maga Filó Vera is jelentkezett soraikba.

Az első kategóriában Odegnál Róbert Hívó című festői, digitális sci-fi-je nyert
A Fekete-Fehér antológia, aminek a fesztiválon már a negyedik számát lehetett kapni, most Paul Auster Üvegvárosát készül kiadni. Az amerikai író regénye alapján készült képregény rajzait részben az a Dave Mazzacchelli készítette, aki együtt dolgozott Frank Millerrel is a Batman-en. A kötetet a tervek szerint a 2006-os könyvfesztiválon vehetik majd kézbe az érdeklődők. A fesztiválon három vaskos képregénnyel jelen levő Art Comix képviseletében Halmos Ádám tett ígéretet egy kétszáz oldalas antológia megjelentetésére. Ez fele-fele arányban tartalmazna magyar és külföldi képregényeket, évente egyszer jelenne meg, főleg a művészi vonal képviseltetné magát benne, ezért nem a tökéletes megrajzoltság lesz a válogatás fő szempontja. A kiadás általános állapotaira utalva Bayer Antal fejcsóválva jegyezte meg, hogy magyar alkotóknak nehéz önálló könyvet kivívniuk maguknak, még egy olyan befutott rajzolónál mint Marabu is habozik a kiadó. Ahogy a román képregény-szövetség elnökének jelenlétében, és a beígért Zograf távollétében a kelet-európai képregényről szóló beszélgetésen is elhangzott, hogy az olcsó Garfield-ok nyomják le a kiadókat.

A fesztivál díszvendégeként jelenlévő Zográf hatalmas, vetített képregény-oldalak előtt anekdotázott régi ismerősével, Triceps-szel, az Éhségkönyv című magyar képregény szerzőjével. Zograf ellenzéki újságíró volt Szerbiában, 9-10 éves kora óta műveli a képregény-készítést, első munkáját újságkivágásokból ragasztotta össze. A kilencvenes években saját kiadásában jelentek meg ministripjei, ezek az amerikai rajzfilmikonokat is kifigurázó, néhol egészen szürreális rajzokat tartalmazó füzetecskék a helyszínen is kaphatók voltak. Zográf útját a tengerentúlon is befutott neves képregény-szerző, Robert Crumb egyengette, bár a szerb író és rajzoló saját bevallása szerint csak azért kezdte munkáit a tengerentúlra küldeni, hogy kapjon cserébe képregényeket. Szerbiában a Vremja című hetilapban jelennek meg rajzai, ahol, mint mondta, bármit leírhat. A nálunk megjelent Pszichonauta című kötet Zográf hosszabb-rövidebb képsorainak gyűjteménye. Több munkája csak két oldalas, és a félálmok logikáját követő képregények nem könnyen sorolhatóak be már létező kategóriába. Az avantgard körökben mozgolódó művész elmondta, hogy ezt a formátumot maga kísérletezte ki, ami kiadás szempontjából is ideális, mert napilapokban, hetilapokban, magazinokban könnyen szorítanak neki helyet. Zográf talán legnagyobb húzása az volt, hogy a balkáni háború idején a bombázás alatt álló Pancsevo-ban rajzolta meg a háború mindennapjait, majd azokban a pillanatokban, mikor volt áram és internet, e-mailben elküldte őket Amerikába, ahol ezeket több helyen is publikálták. Első képregénye a sokat sejtető címet viselő Under Sanctions volt, ma pedig ő a Grrr! képregényfesztivál szervezője, amit szülővárosában, pancsevóban rendeznek meg évről évre.