A tantárgy elindulásának egyik alapvető feltétele a tankönyv, aminek első, az akkori viszonyoknak megfelelően a NAT logikáját követő változatát Hartai László és Muhi Klára szerzők kénytelenek a ma érvényben lévő kerettantervhez igazítani. A régi könyv még egy hatéves programot tartalmazott, és sokkal inkább igyekezett a tantárggyal kacsolatos problémák egy kötetbe sűrítésére.
A tantárgy az általános iskola nyolcadik és a középiskola harmadik illetve negyedik osztályában kerül bevezetésre, ehhez igazodik a két tankönyv is. Az általános iskolásoknak szóló kiadvány várhatóan szeptemberre a boltokba kerül, közvetlenül a tankönyvvé nyilvánítás formális ceremóniája után, míg a "nagyoknak" szóló kötetre decemberig kell várni.
Hartai László, a Mozgókép- és Médiaoktatás "atyja" elmondta, hogy az új könyvek több ismeretanyagot tartalmaznak majd, gyakorló feladatokat azonban nem, a szerzők erre a célra külön kiegészítő kötet megjelentetését tervezik.
A nyolcadikos könyv a média kultútörténetével és működési mechanizmusaival, valamint a film formanyelvével és az eszközhasználattal igyekszik alapszinten megismertetni a tanulót. A gimnazista kötetek a nagyobb filmes stílusok és a műfajfilmek történetét is érintik, az általános iskolás témák mélyebb tárgyalása mellett.
Média és film egyensúlyát megtartani egy eleinte igen kevés óraszámmal működő tantárgy esetében nem könnyű feladat. A jelenlegi álláspont szerint a tantárgy kissé nagyobb súllyal kezeli majd a médiát, a mindennapokban betöltött nagyobb szerepe, valamint a tanított korosztály, a filmnél várhatóan intenzívebb érdeklődése miatt.
Ennek ellenére nagy rendezők nagy filmjei hivatkozási példaként felbukkannak a könyvekben, leginkább mint a média nyelvének a magaskultúrában is működő eszközei. Többször előkerül például Jancsó Miklós művészete, élen a Szegénylegényekkel, míg a gimnazista könyvek várhatóan komoly figyelmet szentelnek majd a 70-es évek magyar filmművészetének egyik meghatározó vonulatára, a dokumentarizmusra. A formanyelvi sajátosságok univerzalitását igyekszik érzékeltetni például az Apa című Szabó István film és a Godzilla összevetése és filmnyelvi hasonlóságainak, egyezéseinek számbavétele.
