filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a film anyagi háttere?
Tóth Barnabás: Ez a film a 6. Celluloid Workshop keretében készült el, előválogatás után került be a könyv a nyolc legyártandó filmbe. Lóth Balázs és csapata, Borsos Miklós, Tóth Gyula meg az egész Celluloid Műhely elintéztek minden kamerával és világítással kapcsolatos dolgot. A helyszínek és a szereplők megtalálásában döntő segítség volt Kristóf György , aki filmelmélet szakos jelenleg Pesten, de Miskolon is tanult. Ha ő nincs, lehet, hogy ez a film sincs. Lent jött oda a nyitóesten, hogy szívesen segítene.
filmhu: Miért ezt a filmet csináltad meg, mi izgatott benne?
T.B.: Valami olcsó és rövid ötlet kellett erre a pályázatra. Volt körülbelül öt olyan a tarsolyomban, amit 1 nap alatt le lehet forgatni és szívesen meg is csináltam volna. Ezt választották. Három nap előkészítés, egy nap forgatás, egy nap utómunka. Reklámos tempó, de ez nekem (úgy érzem) jól fekszik.
filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást?
T.B.: Nagyon nyugodt, békés, harmonikus forgatás volt. Semmilyen rendkívüli dologról nem tudok beszámolni. A Celluloid Workshop és a Fiatal Filmesek I. Nemzetközi Filmfesztiváljának csapata emlékezetessé és profivá tette azt a hetet lent, mind a nyolc lent forgató fiatal rendezőnek. Családias, baráti légkör volt, nagyon szép emlék. Lovasi Zoli operatőrrel számos közös tévés munka után végre kicsit művészkedhettünk is. A főszereplő néni, Csík Sarolta pedig utoljára Karády Katalinnal forgatott (nem vicc), tehát neki egy nagy „come-back” volt ez a film, amúgy a Miskolci Színházban nemrég mint a legrégebbi tagot köszöntötték (50 éve dolgozik ott).
filmhu: Milyen hatását érezted eddig a tavaly elfogadott Filmtörvénynek a filmkészítés során?
T.B.: Eddig még semmilyet, de a saját kisfilmjeim gyártásán és külföldi forgalmazásán kívül nem vettem részt semmilyen hazai filmes munkában 2004-ben.
