Kardos Sándort meglepte a filmek sokszínűsége, sokkal szürkébb, egyszerűbb mezőnyt várt. Olyan is előfordult, hogy írigy lett, mert az alkotó olyan oldalról közelítette meg a témát, ami neki nem jutott volna eszébe. Ígéretes, tehetséges fiatal emberek bukkantak fel, akik tisztában vannak a szakmával és tudnak filmet készíteni. Remek beállításokat alkalmaztak, sokan klasszikus kompozíciókkal, és a digitális technikát színvonalasan használtak. Határozott, profi  színészvezetéssel találkozott, úgy tűnik, az új generáció képes működő karakterek kialakítására.

Podmaniczky Szilárd magát kezdő forgatókönyvírónak tartja. Tetszett neki az ötletgazdagság, amivel a forgatókönyvek fel lettek építve. Sok jó felütéssel találkozott, és egy-egy ötlet köré komoly dramaturgiai vonalat körítettek. Túlzottnak találta viszont a halálmotívum beemelését a filmekbe, véleménye szerint olyan dolgokat akartak ezzel súlyozni ami nem volt arányban az előzményekkel. Indokolatlannak tartotta az öncélú trágárságot, az addig keletkezett feszültség kiszökött az apró káromkodással.

A kísérleti- és kisjátékfilmek értékelői: Podmaniczky Szilárd, Hirsch Tibor és Kardos Sándor

Hirsch Tibor az előzsűri tagjaként bevallotta, hogy kegyetlen munkát végeztek az előzetes  szelektálással. Fő problémája az ezévi zsűrizéssel az volt, hogy változó paraméterek között nehéz a meghatározás, az irányelvek megfogalmazása. A dobozolás és a dobozolás elkerülése egyaránt nehéz feladat, mindkettő mellett vannak érvek. 130 film érkezett be, a tízezrestől az ötvenmilliós büdzsét elérő alkotások egyaránt. Ami alapján egyszerűbb kategorizálni: a hordozó, az anyagi háttér, a perchossz. Felmerült az is, hogy külön animációs szekciót kéne indítani. Az is kérdéseket vet fel, hogy bizonyos filmeket a televíziók már bemutattak, vagy hogy a Színművészeti Egyetem kötelékében készültek. Az előzsűrizés időszakában még negatív volt a mérleg, lekerekített középszerrel, világos, egyszerű dramaturgiai ötletekkel találkoztak. Bizonyos filmeket reflexből kiejtettek, másokat fájdalmas vita árán. Az előválogatás után ez a mérleg pozitív lett. Kétféle kísérletre vadásztak: a vizuális és dramaturgiai újításokra. Ami ez utóbbit, a mesemondást illeti, jóval kevesebb erre kihegyezett alkotást találtak. Bonyolult történeteket pár perc alatt el lehet mesélni. Ehhez kapcsolódóan szóba jött, hogy már a küszöbön az az időszak, amikor új típusú mesélési technika alakulhat ki, például mobiltelefonon keresztül letölthető, pár perces alkotások formájában. Például a japán manga és a villámtréfa keveredéséből.