Kardos Sándort meglepte a filmek sokszínűsége, sokkal szürkébb, egyszerűbb mezőnyt várt. Olyan is előfordult, hogy írigy lett, mert az alkotó olyan oldalról közelítette meg a témát, ami neki nem jutott volna eszébe. Ígéretes, tehetséges fiatal emberek bukkantak fel, akik tisztában vannak a szakmával és tudnak filmet készíteni. Remek beállításokat alkalmaztak, sokan klasszikus kompozíciókkal, és a digitális technikát színvonalasan használtak. Határozott, profi színészvezetéssel találkozott, úgy tűnik, az új generáció képes működő karakterek kialakítására.
Podmaniczky Szilárd magát kezdő forgatókönyvírónak tartja. Tetszett neki az ötletgazdagság, amivel a forgatókönyvek fel lettek építve. Sok jó felütéssel találkozott, és egy-egy ötlet köré komoly dramaturgiai vonalat körítettek. Túlzottnak találta viszont a halálmotívum beemelését a filmekbe, véleménye szerint olyan dolgokat akartak ezzel súlyozni ami nem volt arányban az előzményekkel. Indokolatlannak tartotta az öncélú trágárságot, az addig keletkezett feszültség kiszökött az apró káromkodással.
A kísérleti- és kisjátékfilmek értékelői: Podmaniczky Szilárd, Hirsch Tibor és Kardos Sándor |
Hirsch Tibor az előzsűri tagjaként bevallotta, hogy kegyetlen munkát végeztek az előzetes szelektálással. Fő problémája az ezévi zsűrizéssel az volt, hogy változó paraméterek között nehéz a meghatározás, az irányelvek megfogalmazása. A dobozolás és a dobozolás elkerülése egyaránt nehéz feladat, mindkettő mellett vannak érvek. 130 film érkezett be, a tízezrestől az ötvenmilliós büdzsét elérő alkotások egyaránt. Ami alapján egyszerűbb kategorizálni: a hordozó, az anyagi háttér, a perchossz. Felmerült az is, hogy külön animációs szekciót kéne indítani. Az is kérdéseket vet fel, hogy bizonyos filmeket a televíziók már bemutattak, vagy hogy a Színművészeti Egyetem kötelékében készültek. Az előzsűrizés időszakában még negatív volt a mérleg, lekerekített középszerrel, világos, egyszerű dramaturgiai ötletekkel találkoztak. Bizonyos filmeket reflexből kiejtettek, másokat fájdalmas vita árán. Az előválogatás után ez a mérleg pozitív lett. Kétféle kísérletre vadásztak: a vizuális és dramaturgiai újításokra. Ami ez utóbbit, a mesemondást illeti, jóval kevesebb erre kihegyezett alkotást találtak. Bonyolult történeteket pár perc alatt el lehet mesélni. Ehhez kapcsolódóan szóba jött, hogy már a küszöbön az az időszak, amikor új típusú mesélési technika alakulhat ki, például mobiltelefonon keresztül letölthető, pár perces alkotások formájában. Például a japán manga és a villámtréfa keveredéséből.