Bozóki András tudomásul vette és egyetért az EB által írt jelentésben foglaltakkal, és annak megfelelően várja az EB által kért intézkedési terv elkészítését a Kuratóriumtól, különös tekintettel a Támogatási Szabályzat mielőbbi elfogadására.
A kulturális miniszter a vizsgálatok alapján általános érvénnyel leszögezi, hogy a kuratóriumok és szakkollégiumok tagjai tisztségük betöltése idején nem lehetnek egyszersmind pályázók, és nem szerepelhetnek más pályázók pályázatában sem. A miniszter nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem tekinthető a kuratóriumi (szakkollégiumi) döntésben való részvételtől történő távolmaradásnak, ha a kuratórium (szakkollégium) tagja, az őt érintő döntés idejére átmenetileg elhagyja az ülés színhelyét.
A kulturális miniszter felkéri Grunwalsky Ferencet, a MMK kuratóriumának elnökét és Lengyel Lászlót az Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy gondoskodjon a döntéshozatali eljárásban felmerült összeférhetetlenségi helyzetek azonnali megszüntetéséről, valamint az új Támogatási Szabályzat haladéktalan elkészítéséről.
A vizsgálati jelentésről
Az MMK Ellenőrző Bizottságának vizsgálata a 2004. évi játékfilmes pályázatokon hozott döntésekre, valamint az arra vonatkozó belső szabályzatok jogszerűségére és megfelelőségére, és a filmfinanszírozás belső szabályozására terjedt ki. Az ez alapján készült jelentés a következőket tartalmazza:
a) A 2004. évi játékfilm pályázatok során hozott döntések jogszerűsége kapcsán az EB megállapította, hogy az „Ede megevé ebédem….” c. produkciónak a benyújtott pályázati formában és stáb szerinti támogatása a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mktv.) 14. § (5) bekezdésébe ütközik. Ez ugyanis kimondja, hogy „nem nyújtható közvetlen vagy közvetett támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Pt. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak, továbbá nem nyújtható támogatás olyan szervezetnek, amellyel a fenti személyek tagsági viszonyban, jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, illetve abban részesedéssel rendelkeznek…” Ezért kéri a Kuratóriumot, szólítsa fel a produkciót, hogy az összeférhetetlenséget szüntesse meg, ellenkező esetben a támogatási szándéklevelet vonja vissza, és a produkció számára támogatást más jogcímen se folyósítson.
Az EB egy másik kuratóriumi döntés kapcsán megállapította, hogy – noha az Mktv. 14. § (5) bekezdése csak az MMK támogatásokról döntő tisztségviselői esetében zárja ki a támogatás nyújtását – az összeférhetetlenségre vonatkozó fenti törvényi rendelkezést a döntéshozatal folyamat egésze során – így a szakkollégiumok esetében is – érvényesíteni indokolt. Ezért felhívja a Kuratóriumot, hogy az új Támogatási Szabályzatban dolgozza ki az elbírálás teljes folyamatára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
b) Az MMK-nak a pályázati eljárásokra vonatkozó hatályos belső szabályzatainak jogszerűsége kapcsán az EB megállapította, hogy a pályázati feltételek jelenlegi szabályozása (hiánypótlási eljárás, határidők megállapítása) nem megfelelő. A sajtóban is hivatkozott, késedelmesen beérkezett és befogadott pályázati anyaggal kapcsolatban az EB megállapította, hogy a munkaszervezet nem tájékoztatta a Kuratóriumot a határidőn túl érkezett pályázat befogadásáról, így a Kuratóriumnak nem volt módja határozni arról, hogy a késve érkezett pályázatot be kívánja-e fogadni. Az EB felhívta a munkaszervezet figyelmét a belső szabályzatokban foglaltak maradéktalan betartására.
c) A támogatás átruházásának, és a produkciók beazonosíthatóságának kérdésével kapcsolatban az EB megvizsgálta, hogy van-e lehetőség ugyanazon produkcióval különböző produkciós cégeknek pályázni, illetve a már megítélt támogatás egy új kedvezményezettre átvihető-e. Az EB álláspontja szerint a Támogatási Szabályzatban pontosítani szükséges a támogatás átruházásának, illetve a támogatott személyében bekövetkező változás elfogadásának feltételeit. Az átláthatóság és egyértelműség érdekében ugyancsak rögzíteni szükséges azt az elvet, hogy egy adott címen (munkacímen) támogatott produkció a támogatási időszak egésze alatt ugyanazon a címen, vagy esetlegesen egyszerre több címen legyen nyilvántartva. A sajtóban megjelent állítások között ugyanis több azért volt téves, mert a nyilvánosságra került dokumentumokban ismeretlen című – ezért soha be nem mutatottnak vélt – alkotások támogatása jelent meg.
d) A vállalt nézőszám teljesítésével kapcsolatos eljárásokban az EB szabálysértésre utaló jelet nem talált. Megállapította, hogy az egyes kifogásolt produkciók esetében a nézőszámok elérésére vállalt határidő a vizsgálat időpontjáig nem járt le, így az esetleges támogatás-visszafizetési kötelezettség sem lépett életbe. A hatályos szabályzatok szerint az adott produkciók gyártói esetében tehát elszámolási hiányról – lejárt kötelezettség híján – nem beszélhetünk, így a pályázókat a támogatásokból jogszerűen kizárni nem lehetett.
e) A 2005. évre áthúzódó kötelezettségvállalással érintett, még el nem készült játékfilmekre vonatkozó támogatási döntésekkel kapcsolatban az EB megvizsgálta, hogy milyen mértékű a 2005. évre áthúzódó játékfilmes támogatási kötelezettségvállalások mértéke, ezek közül melyek a legrégebben húzódó, még megvalósulatlan produkciók, illetve azok milyen összegű finanszírozásban részesültek máig. Az EB megállapította, hogy az áthúzódó kötelezettségvállalások mértékét, illetve az évek óta támogatási keretet lekötő produkciók számát csökkenteni szükséges. A Titkárság tájékoztatása szerint a 2003-ban, vagy azt megelőzően támogatási nyilatkozatot kapott produkciók 2005. május 31-i határidővel felszólítást kaptak, hogy pótolják finanszírozási hiányukat, ellenkező esetben az MMK támogatási nyilatkozata visszavonásra kerül. Az EB egyetért azzal az elvvel, hogy az előkészítés címen nyújtott támogatásokat, ha a produkció később nem valósul meg, nem kell visszafizetni. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ugyanazon filmelőállító ne vehessen korlátlan számban igénybe előkészítési támogatást akkor, ha az előkészítések egyikéből sem születik kész produkció.
f) A már támogatott, illetve bemutatott játékfilmek további támogatásával kapcsolatban az EB megállapította, hogy az időközben forráshiányossá váló produkciók problémáinak enyhítésére a 2004. évi pályázatok során lehetőség volt olyan produkciókkal is pályázni, amelyek a filmelőállítónak nem felróható okból az MMK legutolsó támogatási döntése óta forráshiányossá váltak. Ezen a pályázaton azok a már korábban támogatásban részesült, különböző gyártási szakaszban lévő produkciók indulhattak, amelyek pl. a koprodukciós partner szerződés ellenére történő visszalépése, vagy a szponzori szerződés felbontása miatt váltak forráshiányossá. Az EB ebben a pontban szabálytalanságot nem állapított meg.
A 2003. és 2004. évi animációs film pályázatok során hozott döntések, és az azok alapján végzett finanszírozás jogszerűsége kapcsán az EB e témakörben a vizsgálatot időhiány miatt nem zárta le, azt tovább folytatja. Az EB a korábban tett javaslataival összhangban felhívta a Kuratóriumot, hogy vizsgálja felül az MMK hatályos belső szabályzatait, különös tekintettel az összeférhetetlenségi szabályokra, valamint készítse el a Támogatási Szabályzatot.
A Kuratórium jelentése a következőket tartalmazza:
- A játékfilmes szakkollégium döntés előkészítési folyamatában a közalapítvány szabályait megsértő lépés nem történt. (Az Ellenőrző Bizottság álláspontja szerint a hiánypótlásra vonatkozó szabályozást az Általános Pályázati Feltételekben határidő megjelölésével pontosítani kell. A Támogatási Szabályzatban szintén pontosítani kell az átruházhatóság feltételeit.)
- Az összeférhetetlenség kérdésében a Kuratórium jogértelmezési állásfoglalást kér az igazságügyi minisztertől. Az Ellenőrző Bizottság e kérdés kapcsán az összeférhetetlenség megszüntetését kérte a Kuratóriumtól illetve a pályázó produceri irodától.
- A 2005. február 25-én munkába álló Kuratórium első döntései értelmében felülvizsgálta a közalapítvány előző évekről áthúzódó kötelezettség vállalásait, likviditási helyzetét. A Kuratórium megállapította, hogy a költségvetés szempontjából nehéz gazdasági évben kezdte meg működését, ezért ezt az évet átmeneti évnek kell tekintenie, melyben továbbra is fő cél a filmszakmai működés folyamatosságának biztosítása.
- A közalapítvány működése alatt nem volt olyan játékfilm, melyet gyártásba vett,
finanszírozott és az nem készült volna el.
- Az animációs szakkollégium működését bíráló megjegyzések fő eleme „az alapítók, mint támogatott pályázók” kérdése. 2002-ben az ÁSZ, 2004-ben a KEHI a kérdést megvizsgálta, sem szabálytalanságot, sem aránytalanságot nem állapítottak meg a támogatások kialakított gyakorlatában. A működéssel kapcsolatos kritikát megfogalmazó szervezet egyébként írásos tájékoztatást kapott az MMK-tól az általuk felvetett kérdésekre, javaslatokra, mind a titkárság, mind a szakkollégium részéről. (A válaszok nyilvánosak.)
Budapest, 2005. április 27.
