Horváth-Szabó Ágnes kerülőúton lyukadt ki a producerkedésnél. „Matematikusnak készültem volna, ha készültem volna bármire is akkoriban” – mosolyog. Néhány vargabetű után Muhi András producerhez, az Inforg stúdióba vezetett az útja. „Egy független filmes műhelynél jobb he¬lyen és ennél jobb szellemiségben szellemiségben nem is tölthettem volna a tanoncéveimet. A személyes és a munkakapcsolat azóta is tart” – emlékszik vissza.

Majd gyártásvezetőként csatlakozott színművészetis vizsgafilmekhez: ekkor kezdett együtt dolgozni az Inforgban megismert Muhi András Piresszel, akivel később, 2016-ban együtt alapították meg az ELF Pictures produkciós céget; valamint ekkor ismerte meg Kárpáti György Mórt is, akivel második közös filmjük, az Erdő a Berlinale rövidfilmes versenyprogramjában mutatkozott be 2011- ben. Ezt a filmet Horváth-Szabó producerként is jegyzi. „Egyik kezemben a forgatókönyvvel, másikban az SZFE által vizsgafilmekre biztosított 200 000 forinttal világos volt, hogy előre kell menekülni. A KMH, az Inforg és a KraatsFilm bevonásával tudtuk végül úgy elkészíteni az Erdőt, ahogy szerettük volna.

Kárpáti György Mór: Erdő

2011 és 2015 között Fliegauf Bencével dolgozott. A Csak a szél című filmben – amely 2012- ben elhozta Berlinből a zsűri nagydíját – felvételvezetői, castingos és asszisztensi munkákat is végzett; a Liliom ösvénynél associate producerként szerepel a stáblistán. „Mindkét film esetében a teljes, többéves készítési folyamatban részt vettem és ez a legnagyobb trip, látni, ahogy kifejlődik, változik, és a közönség elé kerül a filmed. Az ilyen, mondjuk ’hosszútáv-szülés’ körüli bábáskodás olyan élmény, amit újra és újra át akarsz élni” – meséli a producerség felé kanyarodó útjáról.

A dokumentumfilmek esetében ez az időszak még több évig húzódhat, másféle energiákat követel meg. „Máshogy idegtépő, és máshogy gyönyörű: sokszor érezhetjük azt, hogy körbe-körbe járunk, miközben tudjuk, hogy az idő felbecsülhetetlen kincs a dokumentumfilmes számára: következő tavasz, ugyanaz a szituáció mondjuk a karakterrel, mint két éve volt... és akkor tudod felvenni jól, két éve esélyed sem volt, mert vagy a bizalom nem épült még ki annyira, vagy a filmnyelv nem volt még világos, amit használsz.

A dokumentumfilmezés eredendően nehéz tervezhetőségére remek példa Horváth- Szabó eddigi legnagyobb szabású munkája, a Kilenc hónap háború, Csuja László rendezésében. Amikor Csuja először vezette elő filmtervét Horváth-Szabónak és Muhinak, még olyan női közösségekről szeretett volna Ukrajnában forgatni, amelyek azért alakultak ki, mert a férfiak háborúba mentek; a film főszereplőire, Janira és családjára véletlenül bukkantak rá.

Csuja László: Kilenc hónap háború

Csuja, Nagy Zágon operatőr és Horváth-Szabó két és fél évig jártak Ukrajnába forgatni, szorosan együttműködve kellett nehéz dilemmákat megvitatniuk, szavatolniuk Janiék biztonságát. A film fontos részét képezik ugyanis Jani orosz–ukrán fronton forgatott, tiltott telefonos felvételei. „Volt, hogy egy ballonkabátos, előre meg nem neve¬zett titkosszolgálatossal kellett találkoznom egy kijevi kávéház szegletében” – idézi fel a kémfilmbe illő jelenetet a producer.

A Kreatív Európa MEDIA támogatásával elkészült Kilenc hónap háború az elmúlt évek magyar dokumentumfilmes reneszánszának egyik kiemelkedő példája; Horváth-Szabó és Muhi pontosan ezzel a céllal alapította meg az ELF Picturest. „Egy jól felismerhető, vagány, megkerülhetetlen dokumentumfilmes műhelynek szántuk. Fikciós mutatványokat megszégyenítő helyzeteket produkál a valóság – csak megfelelő szögből kell nézni. Arra fókuszálunk Andrissal, hogy olyan munkatársakkal dolgozzunk, akik hozzánk hasonlóan egész folyamatokat képesek kezelni, így akcióképes, rugalmas mátrixban létezhetünk. Kiss Viki Réka két éve dolgozik velünk producerként, Somogyvári Nóra egy éve lát el szervízmunkákat és junior produceri feladatokat.

A cég másik két lábát Muhi reklámfilmes projektjei, valamint magyar és nemzetközi arthouse és dokumentumfilmek forgalmazása alkotja – az ELF égisze alatt forgalmazták az Oscar-díjas Egy fantasztikus nőt, a Madeline a mélybent, a Tied a világot, valamint a Könnyű leckéket, a Nagyi projektet és a MEDIA támogatta Egy nő fogságbant – az említett reneszánsz nagyszerű produkcióit.

Nemes Anna: Szép szörny (fotó: Nagy Zágon / ELF)

Az ELF és Horváth-Szabó tele van tervekkel. 2020 őszén a rangos Ji.hlava fesztiválon mutatták be a Motherlandset, amelyben egy olasz utazó hat éven keresztül filmezte egy Európába keveredett elefántcsontparti embercsempész életét és nehéz döntéseit. (r: Gabriel Babsi, koproducer: Domestic Film). Néhány kisebb televíziós projekt mellett fejlesztés alatt áll a produkciós cég első saját gyártású fikciós játékfilmje, egy valós középiskolai botrányon alapuló, egyedi filmnyelven megfogalmazott társadalmi szatíra – a filmterv elnyerte a Budapest Debut Film Forum fődíját a Friss Hús Fesztiválon, illetve bejutott a pályakezdő filmesek első egész estés produkcióját támogató Inkubátor program döntőjébe (Nincs itt semmi látnivaló, r: Nagy Borbála, koprod: Zeitgeist Filmproduktion).

2021-ben, az ELF koprodukciójában készül el az indonéz őserdőből a tokiói olimpia helyszíneire vezető, oknyomozó dokumentumfilm (Olympic Tribe, r: Révész Bálint, producer: Tondowski Films), valamint egy lottónyertes család megpróbáltatásairól szóló keserédes történet (Paying a Visit to Fortuna, r: Kálmán Mátyás, producer: COLLOC, koprod.: Sekvenca, KOMPOT); saját gyártásban pedig egy szerzői dokumentumfilm testépítőnőkről – a projektet a cannes-i Marché du Filmen díjazták (Szép szörny, r: Nemes Anna), illetve egy nagyszabású sportdokumentumfilm Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívóról (Egy mindenkiért, r: Muhi András Pires). 2022-ben készülhet el a KIX, amelyről itt lehet olvasni (r: Révész Bálint, Mikulán Dávid, koprod: Eklektika).

Jövőbeli terveiről mesélve a producer elmondta, hogy egyik célja a brit Up Series magyar verziójának elkészítése. „Megrögzötten próbálom rendszerezni a társadalmat, látni és láttatni tér-ben és időben. Hiszek az ilyen korlenyomatok fontosságában és hogy a puszta reflexió gyönyörködtetheti a lelket. Ó, és terítéken van még egy kamara-sci-fi is!

A cikk elsőként a Kreatív Európa MEDIA 2020-as Kreatív Európa történetek című kiadványában jelent meg.