Egy pigmeus New Yorkban, tévéző bhutániak, forradalmár focisták, ex-cseszlovák ex-terroristák, Nick Cave és egy magyar zsákfalu kalandjai a teniszpályán. Ezt nézd meg a holnap startoló Budapesti Dokumentumfilm Fesztiválon.
Mi tesz igazán boldoggá egy bhutáni nyolcévest, teszi fel a kérdést Thomas Balmès, akinek nevét többek közt a Babák: Az első év című dokumentumfilm rendezőjeként ismerhetjük. Például egy háromnapos kirándulás a nagyvárosba. Miután Peyangki falujába is bevezetik az áramot és a kábeltévét, nagybátyja úgy dönt, elad egy jakot, hogy az állatért kapott pénzből televíziót vásárolhasson. A tévé befektetésnek sem utolsó dolog, hiszen a falusiak fizetnek majd azért, hogy nézhessék, sőt, ha van egy saját tévéjük, akkor az anyuka akár otthon is hagyhatja a gyerekeit, amíg összetereli a csordát. A család még azt is tudni véli, hogy minél nagyobb a készülék, annál élvezetesebb időtöltés a bámulása. A boldogságot május 7-én 18:30-tól kereshetjük a Toldi nagytermében.
A boldogság - előzetes
Pavol Pekarčík olyan emberekről akart filmet készíteni, akik a kommunista diktatúra ellen harcoltak Csehszolvákiában. Peter Kerekes arra volt kíváncsi, hogy élnek az egykori terroristák ma. Ivan Ostrochovský pedig nem akart mást, mint a szerelemről forgatni. A rendezőtrió végül egy olyan alkotással állt elő, amelyben társra vágyó építőmunkások, a fiatalabb generáció és egy fura punklány tanulja, mi az igazi lázadás. A kis csoport a diktatúrát jelképező mellszobrokra lövöldözik és felrobbant mindent, ami az útjába kerül. Bár a kommunista párt lelátója nem robbant fel azon az évekkel ezelőtti, emlékezetes május elsején, ma már biztos, hogy néhány hangos puffanással legalább csajozni lehet. És hogy mi lesz abból, ha hrabali kisemberek veszik fel a harcot a hatalom ellen 2013-ban? Egy ironikus, fanyar humorú dokubohózat - Four lions Közép-Európában. A Bársony terroristák május 7-én 18 órától lázadoznak a Művészben.
Bársony terroristák - előzetes
Iain Forsyth és Jane Pollard a kilencvenes évek közepén találkoztak a főiskolán, és számos nagyszabású művészeti projekt után (ilyen volt például az A Rock’n’Roll Suicide, ami 25 évvel az eredeti koncert után David Bowie utolsó fellépését rekonstruálta Ziggy Stardustként) 2014-ben leforgatták az első játékfilmjüket. Mivel már eddig is olyan nevekkel dolgoztak együtt, mint például Scott Walker, vagy a Spiritualized atyja, Jason Pierce, nem meglepő, hogy első dokufikciójuk is egy abszurd, őrült és erőszakos világról szól, amelyben a hősök és a szörnyek mellett helye van a leghíresebb ausztrálnak, Nick Cave-nek (bocs, Hugh Jackman!) is. Cave ezúttal nem budapesti bordélyházban futtatja a lányokat, hanem többek közt Brightonban kocsikázik körbe-körbe, miközben a hátsó ülésen olyan kollégák és barátok váltják egymást, mint Blixa Bargeld és Kylie Minogue. A kétszeres Sundance-nyertes 20,000 nap a Földön a Dock’n roll szekcióban kapott helyet, május 11-én 20:30-tól vetítik a Toldi kis-és nagytermében.
20,000 nap a Földön - trailer
Sosem nyerünk, ha békések maradunk, vallja, a homs-i tüntetések egyik karizmatikus figurája, a 19 éves Abdul-Baset Saroot. A rendező, Talal Derki 2011-től 2013-ig követte a fiút és közeli barátját, Ossamát - a páros eközben a forrongó Szíriában próbált boldogulni. Saroot-t Ázsia második legjobb kapusának választották, ő volt a szír válogatott hálóőre is, ám aikor az Arab Tavasz az ő országába is eljutott, hamar a forradalom ikonikus énekesévé vált, és dalaiban a békéről énekelt. Ám ahogy Homs egyre jobban hasonlított egy lebombázott szellemvároshoz, ő is úgy vált egyre harcosabbá és elszántabbá. Barátja, a 24 éves Ossama kamerájával rögzítette a harcokat, ám az összecsapások durvulásával ő is úgy döntött, hogy inkább fegyvert ragad. Beszélő fejeket, és fogódzót nyújtó feliratokat ne várjon senki, csak a rendező hangja figyelmeztet minket arra, hogy mit is látunk a vásznon. Miközben Bashar al-Assad fegyveresei egyenként levadásznak minden ellenállót, a világ hallgat, mint a sír. A Visszatérés Homsba című dokumentumfilmet május 11-én 17 órától lehet megnézni a Művészben.
+ 1
Lehet, hogy Fejérben a futball a legnépszerűbb sport, Baranyában viszont a tenisz. A mindössze száz fős Besencén az égvilágon senki nem tud teniszezni, a polgármestert viszont nem olyan fából faragták, akit ez visszatartana attól, hogy az Európai Unió hárommilliójából teniszpályát húzasson fel a faluban. Látták a tévében, hogyan kell játszani, majdcsak megtanulják egyszer. Kovács Kristóf Besence Open című dokumentumfilmjét május 10-én 15:15-től lehet megnézni a Művészben.
Még több magazin
magazin
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program döntőjét, a visszaszámlálásig bemutatjuk az összes résztvevő filmtervét.…
továbbmagazin
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan…
továbbAz alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dossziéSzimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié