Felröppent a hír, hogy Almodóvar Karlovy Varyban van. Kint gitározgat. Néhány magyartól pedig azt hallottam, hogy Almodóvar szerint Tolnai Szabolcs Arccal a földnek című filmje a legjobb a fesztiválon, és hogy Tolnai a második Kusturica.

A filmhu utánajárt a hírnek. Magát az érintettet, Tolnai Szabolcsot kérdeztük meg, aki egy-két feles Becherovka után a hírt kacsának minősítette, hiszen a spanyol rendező nem is járt a fürdővárosban, viszont megerősítette a Szabadkán játszódó filmjének Kusturica Macska-jajával vont párhuzamát. „Szerb iskolába jártam, jugoszláv filmen nevelkedtem, sokkal nagyobb hatással volt rám Zinka Pavlovic és Kusturica, mint a magyar rendezők. Az ő hatásuk érződik, de próbáltam maximálisan egyéni lenni, és a saját történetemet elmesélni.”

A történet személyes vonatkozásával kapcsolatban feltett kérdésre elmondta: „barátaim, ismerőseim történetét mesélem el a filmben. Az sem véletlen, hogy a főszereplő Kornél.”- utalt még Szabi Szilágyi Kornél barátjára, a civilben Igor Buharovként ismert rendezőre.

“Jugoszláviában filmet forgatni esetleg az államtól és Nyugatról összeszedett pénzekkel tudnak páran, olyanok, mint Kusturica, vagy ha a maffia támogatja a filmet.” Tolnait nem a jugoszláv állam, hanem a magyar producere: Durst György támogatta.

Tolnai, aki éppen Joseph Nadjról, a jugoszláv mozgásművészről forgat egy dokumentumfilmet, a fesztiválprogram nem-fikciós kategóriájában talált egy „aránylag jó” cseh dokut, Jana Ševèíková Old Believers (Starovercy) c. munkáját. Az orosz emigránsok által több évszázada alapított, azóta változatlanul maradt, elszigetelt román falucska szokásairól, és az ott élő emberekről készült filmet öt éven át forgatta Ševèíková, aki a stáblista szerint a rendező, forgatókönyvíró, producer, gyártásvezető is volt a projektben.

“Felkapottak lettek azok a filmek is, amelyekben őrült jó, elhagyott vidéki helyszíneken ide-oda rohangálnak a szereplők - mondta Szabi a kínai Li Jixian A High Sky Summer c. filmje kapcsán. Szeretem ezeket a filmeket, de ez most már inkább csak divattá vált.” A filmben egy vidéki kisfiú érvényesülési lehetőségeit láthatjuk, amit egy véletlen találkozása nyújt egy filmes csapattal.

„Jól kezdődött, ütős lehetett volna – mesélte a koreai Min Boung Hun Let´s Not Cry c. filmjéről.- Azt vártam, hogy Mohamed, a kőtörő elmegy egy moszkvai mulatóba mulatni. Félreértettem a katalógust. Sohasem ment Moszkvába.” Ebben a filmben volt a legközhelyesebb megjegyzés is: „Nem az aranyat keresem a sziklában, hanem a szeretetet.”