Június 21-én lezárult kritikusi pályázatunk. Nagy örömünkre, az elmúlt tíz napban 15 kritika érkezett szerkesztőségünkbe a Saul fia című díjnyertes filmről. Hamarosan jelentkezünk a legjobb írásokkal!
Nemes Jeles László Saul fia című filmjéről már cannes-i sikere előtt is számtalan írás jelent meg a hazai sajtóban, 46 év után ugyanis először ért magyar rendezőt az a megtiszteltetés, hogy első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhetett. (Mi többek között ITT és ITT írtunk a filmről.) A Saul fia cannes-i sikere után egyre nagyobb érdeklődés övezte a filmet, már nem csupán a nemzetközi és a magyar sajtó, de a közönség körében is. A Toldi, az Uránia és a Művész mozi már a film hivatalos premiernapja előtt teltházas vetítéseket tartott, a június 11-i premier utáni első hétvégén pedig 10 541-en váltottak jegyet a filmre, amivel a magyar mozik harmadik legnépszerűbb filmje lett azon a hétvégén. Nemes Jeles László és a film alkotói nagysikerű közönségtalálkozókkal járják az országot, többek között Szolnokon, Szegeden, Kecskeméten, Pécsett, Szombathelyen és Miskolcon is jártak már, de a film jelentős sikereket ért el külföldön is: forgalmazásának jogait több mint 50 ország vásárolta meg és ezzel már a premier előtt visszahozta a Filmalap 321,6 millió forintos támogatását.
Június 11-én, a film magyarországi premierjének napján, arra kértünk titeket, írjátok meg ti is, hogyan hatott rátok a film. Pályázatunkra maximum 4000 karakter terjedelmű kritikákat vártunk a Saul fiáról. A felhívásra 15 írás érkezett, amelyek közül a legjobbakat megjelentetjük, és közönségszavazás, illetve szakmai zsűri elé állítjuk. A legtöbb közönség és a legtöbb szakmai szavazatot kapott cikket is díjazzuk.
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.