Bár A zene felemel teasere már 2012-ben elkészült, Filmalap 26,5 millió forintos támogatásával készülő alkotás csak 2014 végére lesz kész. Almási alkotása a Snétberger Zenei Tehetség Központ és lúdbőröztetően tehetséges fiatal zsenik mindennapjaiba enged bepillantást, sok zenével és még több tanulsággal. A rendező nem először forgat a zenéről, 1982-ben a Sok húron pendülünk-kel egy botrányokkal tarkított magyar zenei konferenciára kalauzolt, és ő rendezte az 1983-as Edda-filmet, a Kölyköd voltam-ot is. (A zenekar egyébként már a Ballagás című 1980-as nagyjátékfilmjében is felbukkant.)
A zene felemel - teaser
Dési András – Móray Gábor: Az éjszakám a nappalod
Június közepétől augusztus elejéig forog a Dési-Móray alkotópáros első nagyjátékfilmje, Az éjszakám a nappalod. A film nem csak azért lesz fekete komédia, mert nagyrészt éjszaka játszódik, vagy mert a főszereplője repülőgépek fekete dobozait szervizeli. Hősük, az alvási zavarokkal küszködő reptéri dolgozó úgy dönt, a sötét plafon bámulása helyett nekivág az éjjeli Budapestnek. Éjszakai kirándulásain egyre vadabb kalandokba keveredik, álom és valóság határa pedig úgy mosódik össze, mint pilóták és utaskísérők kétségbeesett kiáltozása egy repülőgép-szerencsétlenséget rögzítő fekete doboz recsegő felvételén. „A thriller-elemekkel vegyített feketekomédia nem csak éjszaka és nappal, hanem Kelet és Nyugat találkozását is megmutatja Budapesten, ahol a legkülönbözőbb szubkultúrák alkotnak izgalmas, olykor veszedelmesen robbanékony elegyet.” – írtuk a filmről, amiből még egy jelenetet is megmutattunk, kitömött halakkal, WC-kagylóban úszkáló tükörponttyal. A főhőst a Czukor Show címszereplője, Czukor Balázs alakítja, a látványért pedig Pater Sparrow a felelős. (Czukor egyébként az ő 1 című Lem-adaptációjában is felbukkant) Az álmatlan kalandokat a Filmalap 269,5 forinttal támogatta, ám a bemutatóig még nagyon sokat kell aludnunk, az ugyanis csak a jövő év elején esedékes.
Kovácsy Tibor Az éjszakám a nappalodban (fotó: Kántor László)
Fekete Ibolya – Anyám és más futóbolondok a családból
Fekete Ibolya legújabb nagyjátékfilmjét ugyan kisebb-nagyobb szakaszokban már két éve elkezdték forgatni, de az anyák és lányaik életéről mesélő alkotás munkálatai csak idén zárulnak majd. Az Anyám és más futóbolondok a családból négy generáció történetét meséli el az 1900-as évek elejétől egészen a 2000-es évek elejéig. Főbb szerepekben többek között a lengyel Danuta Szaflarskát, Gáspár Tibort, Ónodi Esztert és Básti Julit láthatjuk - utóbbit például többen is, ugyanis nem csak Ónodi lányát, de anyját (vagyis saját nagyanyját) is megszemélyesíti majd a vásznon. A történet pedig csak annyira lesz bonyolult és szövevényes, mint a huszadik század. (Forgatási riportunkat ITT olvashatjátok) A 480 milliós összköltségű filmből 190 milliót a Filmalap finanszíroz, de a támogatásba többek közt az NKA és a bolgár filmalap is beszállt.
Fekete Ibolya Ónodi Esztert és Gáspár Tibort instruálja (fotó: Valuska Gábor)
Fliegauf Bence – Liliomösvény
Fliegauf legújabb filmje korábban Hímpor munkacímen futott, és egy apa-fiú történetet mesélt volna el. A jelenleg Liliomösvény munkacímű alkotás egy anya-fiú történetet mesél el. Az egyik főszerepben Stefanovics Angéla anyáskodik majd, és a hivatalos leírás szerint meséről mesére avatja be fiát saját múltjába. Az emlékek közben démonokká válnak, de ők nem rettennek meg, hanem szembeszállnak velük. A film magyar-francia-német koprodukcióban készül, a Filmalap 363 millió forinttal járult hozzá a forgatáshoz.
Forgács Péter – Festői korszak
33 millió forinttal támogatta a Filmalap Forgács Péter egészestés dokumentumfilmjét, ami a kilenc éve elhunyt festőművésznek, Mácsai Istvánnak állít emléket. A film, melynek forgatókönyvét is a rendező jegyzi, Mácsai életén keresztül mesél Magyarország 50 évéről. Producer Kántor László.
Gárdos Péter – Hajnali láz
Holokauszt-túlélő szülei korábban regényben is elmesélt történetét viszi vászonra a Hajnali lázban Gárdos Péter. A filmhez hét percnyi archív anyagot is felhasznál, ám arra törekszik, a nézők ne szúrják ki ezeket a felvételeket. Szerinte rendezőként kötelező elfelejtenie, hogy a saját családjáról forgat, mert ha nem felejtette volna el, akkor nem tudná megcsinálni a filmet. „(…) tudatosan manipulálom magam, hogy ne hasonlítsam, hogy ne mondjak, hogy ne gondoljak arra, hogy az én apám és anyám hogyan viselkedett volna ebben a helyzetben, hogy ne dúljanak fel a gyerekkori emlékeim, hogy az apám hogyan mozgott és bizonyos dolgokat hogyan csinált, hogy ne legyenek benne az anyám gesztusai. Nem szabad, mert akkortól kezdve egy félresikerült rekonstrukció lesz a történet, tehát nulláról kezdem.” – mesélte a Filmhunak a sajtótájékoztatón. Azt ígéri, filmje sokkal sűrűbb és élesebb változata lesz a történetnek, ám a dátum ellenére nem a holokausztról szól majd, hanem az életet ünnepli. A forgatás idén februárban indult, és a magyar helyszínek mellett izraeli és svéd területeket is érintett, Svédországban ráadásul az Északi-sarkkörön kívül. A Filmalap 300 milliós támogatásával, magyar-svéd-izraeli koprodukcióban készülő filmet jövő év elejétől vetítik a magyar mozik.
Gárdos Péter a forgatáson
Goda Kriszta – Veszettek
Az ötvenhatos világégést megéneklő Szabadság, szerelem és a notórius házasságszédelgőről szóló Kaméleon után ismét érzékeny témát választott Goda Kriszta. Készülő filmjében, a Veszettekben két vidéki fiúról mesél, akik városuk karizmatikus rendőrfőnökének hatására úgy döntenek, csatlakoznak egy bűnözés ellen küzdő helyi szervezethez. Az erős áthallás ellenére a rendező nem gárdafilmet forgat, inkább azt vizsgálja, hogyan kerülnek a kallódó fiatalok egy csoport befolyása alá, hogyan válnak szélsőségesekké és hoznak végzetes döntéseket. A két testvért a korábban például az Apacsokban feltűnt Klem Viktor és az Égi madárban felbukkant ifj. Vidnyánszki Attila, a rendőrfőnököt Fenyő Iván alakítja. A korábban Kakukkfiók címen futó alkotás munkálatai már tavaly októberben elindultak volna, ám pár nappal a kitűzött dátum előtt elhalasztották a forgatást. A film felvételeinek végül június kezdtek neki Kazincbarcikán, a 73 naposra tervezett munka pedig Várpalotán, Budapesten (többek között a Kozma utcai fegyházba és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben) is folyik majd. A Vesztettek Czető Bernát László Kakukk című kisregényén alapul, és a Filmalap 693 millió forint támogatásával valósul meg. A forgatókönyvet ezúttal is Divinyi Réka jegyzi, a producer Kálomista Gábor.
Kern András – Gondolj rám!
Az 1996-os Sztracsatella és az 1997-es A miniszter félrelép után ismét nagyjátékfilmet rendez Kern András. A Gondolj rám! igazi pesti mozi lesz, Kern pedig a rendezői szerep mellett a főszereplőséget is magára vállalta. Egy jól menő sebészt alakít majd, aki már rutinfeladatként közli pácienseivel a rossz híreket, ám egy nap kollégája az ő fejére olvassa a halálos ítéletet. Mivel Dr. Borlai nem akarja, hogy szerettei miatta sírják tele a párnájukat, vagy hordjanak évekig feketét, úgy dönt, közelgő halála előtt mindenkivel megutáltatja magát. Ám a halál sosem akkor érkezik, amikor számítanánk rá, ő pedig egy rakás kiábrándult, sértett és dühös barát és családtag között találja magát, nagyon is élve. A filmet Vámos Miklós Halhatatlan című novellája inspirálta, Kern a forgatókönyvet is a szerzővel közösen jegyzi. "Bár nagyon sok jelenete belsőben, lakásban játszódik, őrülten vágyom a külsőkre, hogy Budapest minél többször feltűnjön benne, szépen helyzetbe hozva egy-egy jelenetben. Persze azért pesti film lesz, hiszen itt játszódik és pesti dumája is lesz." – mesélte a film sajtótájékoztatóján a Filmhunak a rendező, akinek személyisége is beszivárog majd a haldokló sebészorvos karakterébe. Dr. Borlainak sem az új technológiák és gépek a legjobb barátai, erről többek között egy teljesen váratlanul felcsendülő Leonard Cohen-dal is meggyőzi majd a nézőt. Kern igazi szupercsapatot trombitált össze a forgatásra, a Gondolj rám! operatőre Ragályi Elemér lesz, a zenéjét Presser Gábor jegyzi, Borlainé bőrébe pedig Eszenyi Enikő bújik. A film a Filmalap 245,5 milliós támogatásával valósul meg, a bemutatóra a készítők tervei szerint a jövő év februárjáig kell várni.
(fotó: Vermes Kata)
Nemes Jeles László – Saul fia
Első nagyjátékfilmjét forgathatja a Türelem és a The Counterpart című rövidfilmek rendezője, nemes Jeles László. A Saul fia az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban játszódik a II. világháború végnapjaiban, címszereplője pedig egy zsidó férfi, akinek a sonderkommando tagjaként a krematóriumok és gázkamrák körül kell dolgoznia. Amikor az egyik holtestben saját fiára ismer, úgy dönt, megadja neki a végtisztességet, és kerül, amibe kerül, hagyományos szertartással búcsúzik el tőle. Az alkotás 35 mm-es filmre forog, főszerepét Röhrig Géza író, költő alakítja. A film forgatókönyvét Nemes Jeles a cannes-i filmfesztivál Résidence programja keretében írta, és már a könyvvel meggyőzte a nemzetközi szakmát. 2012 nyarán a szarajevói filmfesztiválon Living Pictures-díjban részesült, a TorinoFilmLabon-on pedig Arte-díjat nyert. A film a Filmalap 205 milliós támogatásával foroghat.
Pálfi György – Toldi
A Filmalap történetében eddig Pálfi György monumentális Arany-adaptációja, a Toldi kapta a legnagyobb támogatást. A kosztümös mozi 900 millió forintból foroghat a jelenlegi tervek szerint jövő januártól. A főszereplők személyét egyelőre titok övezi, mint ahogy arról sem szól a fáma, hogy ki kér majd útbaigazítást, eldörmögve az ikonikus Hé, paraszt-mondatot. A film operatőre Pohárnok Gergely lesz, az akciójelenetek mellett pedig a számítógépes trükköknek is nagy szerep jut majd. Bemutató várhatóan (és remélhetőleg) 2016 végén.
