Március 15-e a Magyar Televízióban

A nemzeti ünnep előtt 3 nappal, vasárnap, 12-én a Főtér Petőfi nyomába ered. Bemutatja a költő szülőházát Kiskőrösön, iskoláit, felkeresi pesti lakhelyeit. Szalkszentmártonban, szülei egykori fogadójában olyan zsíros lepényt készít a stáb, amilyet akár Petőfinek is süthetett volna az édesanyja. Kiderül, szerette-e valójában a bort a költő és az is, miért akart folyton színész lenni. Közben bemutatják, hogy is nézett ki Pest a kockaköves utcáival, olajlámpásaival és konflisaival az 1800-as évek derekán.

Március 15-én reggel Tabakgasséból indult a költő a Pilvaxba. A stábbal bejárhatjuk mi is azt az utat, amelyet a Márciusi Ifjak ezen a nevezetes napon megtettek. Petőfi a mézesheteit Szendrei Júliával a Teleki kastélyban töltötte el, ellátogathaunk Erdődre is, ahol 1847. szeptember 8-án – ahogy Petőfi írta - az esküvői hókuszpókusz zajlott.

A március 15-én reggel ébredezők A magyar hősök arcképcsarnokában Somogyi Győző Színfolt című adása után helyszíni közvetítést láthatnak a budapesti Kossuth térről fél 10-kor az ünnepi zászlófelvonásról, koszorúzásról. A Családi legendárium 10 óra után pár perccel kezdődik. Az 1848. március 15-ei forradalom megváltoztatta egy ország és egy térség életét. Volt, aki a forradalom, a magyar függetlenség oldalán állt, és volt, aki ennek leverését tűzte ki céljául. Több mint százötven év elteltével a Habsburg, a Szemere és a Széchenyi család leszármazottai (Habsburg Lotharingiai Sarolta, Magyar Bálint és Széchényi Péter) egy asztalhoz ülve beszélnek őseikről, családjukról, a magyar történelemről.

Mint mindig, az mtv most is közvetíti az állami megemlékezést  Hittel és tudással a nemzetért címmel a Múzeumkertből 10.55-től, majd 13 órától az ünnepi nagygyűlést a Petőfi szobortól.

A Fejezetek a nemzeti szabadságünnep hányatott történetéről című műsor 14.15-kor kezdődik. Március 15-ét 1860-tól ünnepli a magyar nép. Nem a politika, nem a „hatalom”, hanem az emberek. A spontán megemlékezésekbe koronként bekapcsolódott a politika is: hol ünnepelte, hol kihasználta, hol elhallgattatta március 15-e emlékét. A nemzeti ünnep másfél százéves történetéről korabeli források, írott és filmes dokumentumok segítségével kapunk képet.

Ezt követi a Petőfi gobelin 15 óra előtt. Háger Rita textilművész faliszőnyegein belső fények világítanak, Petőfi gobelinjén a nemzeti zászló hófehérjéből, gobelin-keresztjeinek középpontjából, különös tájainak felhői közül. Sugárzó csendjük békés elmélkedésre késztet.

Délután, 15.45-kor ajánlja nézői figyelmébe az mtv A komáromi fiú című filmünket, amelyet Krúdy Gyula nyomán írta és rendezte: Markos Miklós.

Ifjabb Sóhaj Pál tizenöt éves ezreddobos megtisztelő feladatot kap parancsnokától: Klapka György levelét ki kell juttatnia Komáromból az ostromgyűrűn át, hogy aztán átadja Kossuth kormányzó Pest határában várakozó futárjának. A dolgok azonban korántsem úgy alakulnak, ahogyan a fiú és a megbízói remélni szeretnék: idő előtt felnőni kényszerült gyermekemberek kegyetlen leckét kapnak hitből, helytállásból, emberségből.

A Kapitány című francia-olasz kalandfilmet délután 17.40-kor mutatja be az mtv az. A történetben hét évvel IV. Henrik francia király meggyilkolása után ádáz küzdelem folyik a trón birtoklásáért. Törvényes örököse, a 15 éves XIII. Lajos helyett édesanyja, Medici Mária birtokolja a hatalmat, ami nem kis megütközést okoz a főnemesség körében. Egyetlen kardforgató kisnemes, Francois de Capestan lovag, a „Kapitány” vállalja, hogy tájékoztatja a királyt a kialakult helyzetről, a lázadás közelgő veszélyéről. Csakhogy a király közelébe jutni nem könnyű feladat a forrongó országban...

Jean Marais-ról már megírtak könyvtárnyi méltatást. Filmjeit újra és újra vetítik. A varázs mégis mindig újra működik. Alakját mágikus vonzerő lengi körül, tekintetének, mozdulatainak súlya és karizmatikus kisugárzása ma is hat. Alakja nem csak azért legendás, mert többnyire hősöket, vagy hősszerelmeseket játszott, hanem mert ő maga volt a megtestesült, filmre álmodott legenda.

Szerelmes színészként indult. Nők aléltak el, ha meglátták a filmvásznon, férfiak húzták be a pocakjukat a nézőtéren. Olyan romantikus szerepek várták a lírai, szőke filmsztárt, mint Don José, Trisztán, Edmound Dantes, Ruy Blas... Majd kalandfilmek sora következett: ő 1954-ben Napóleon, 59-ben a Púpos, 62-ben a Vasálarcos. Forgat pártfogójával, Cocteau-val, de filmbe hívja Visconti is, Jean Renoir is. Ő lesz a koprodukciók csillaga. Olaszok, japánok, angolok, németek, spanyolok, románok és jugoszlávok fektetik bele a pénzüket. Volt Angyal és Orfeusz, játszott Poncius Pilátus és a Sasfiók történetében. Hódító eleganciája ugyanúgy hat a mediterrán világban, mint a távol-keleten vagy a hideg északon. Ismerte a titkot. Majd úgyszólván egyik pillanatról a másikra eltűnt a mozivászonról. Visszavonulása akár jelkép is lehetne. Annak a francia mozinak a végét jelzi, amely felett a Nouvelle Vague kongatta meg a lélekharangot. Az 1960-ban készült A Kapitány című filmben igazi lovagot alakít, amiben talán csak ő lehetett ilyen tökéletes önmaga. Említést érdemel még az a kivételes csoda, amivel Fülöp Zsigmond különösen szép baritonja, nemesen megformált alakítása járult hozzá a francia legenda hazai megteremtéséhez.

Az esti ünnepi díszelőadást 20.05-kor közvetíti a királyi televízió a Magyar Állami Operaházból, ünnepi beszédet mond Sólyom László köztárssági elnök, majd átadják az érdemes, kiváló és a babérkoszorús író díjakat. Ezután 21.30-kor Várkonyi Zoltán Jókai regényéből készült kétrészes adaptációját mutatja be a közszolgálati televízió, amelynek cselekménye a reformkor pezsgő, termékeny éveiben játszódik. (Az első részt, az Egy magyar nábobot március 13-án, hétfőn este fő műsoridőben láthatják a nézők.) Az ünnep estéjén, 15-én vetítjük a második részt, a Kárpáthy Zoltánt.

Egy magyar nábob. Írta: Erdődy János Jókai Mór regényéből, fényképezte: Hildebrand István, zene: Farkas Ferenc, rendező: Várkonyi Zoltán. Kárpáthy János - Bessenyei Ferenc, Kárpáthy Abellino - Darvas Iván, Szentirmay Rudolf, gróf - Latinovits Zoltán, Kis Miska - Bitskey Tibor, Wesselényi Miklós - Básti Lajos, Mayer Fanny - Papp Éva, Eszéki Flóra - Ruttkai Éva, Mayerné - Sulyok Mária, Maszlaczky - Várkonyi Zoltán
Magyarország a „sár és a sötétség birodalma" volt a magyar arisztokrácia jelentős részének szemében, ezért sokan közülük külföldön töltötték életük nagy részét. Ki tanulni, ki szórakozni járt Párizsba. Az utóbbiak közé tartozott Szentirmay Rudolf is, meg a könnyelmű Kárpáthy Abellino, aki alig győzi kivárni, hogy nagybátyja, Kárpáthy János, a dúsgazdag magyar nábob meghaljon és a vagyonát megörökölhesse. Kárpáthy János nem jár külföldre, ő itthon mulatja el a vagyonát, mivel feleség és gyerek nélkül más értelmet nem talál létezésének. Ám dacból, baráti segítséggel új fordulatot vesz az élete…

Kárpáthy Zoltán. Írta: Erdődy János, fényképezte: Hildebrand István, zene, farkas Ferenc, rendező: Várkonyi Zoltán. Kárpáthy Zoltán - Kovács István, Szentirmay Rudolf - Latinovits Zoltán, Szentirmayné - Ruttkai Éva, Szentirmay Katinka - Venczel Vera, Wesselényi Miklós - Básti Lajos, Maszlaczky - Várkonyi Zoltán, Kőcserepy - Kovács Károly, Kőcserepyné - Szemere Vera, Kőcserepy Vilma - Halász Judit, Kis Miska - Bitskey Tibor
Kárpáthy Zoltán és Abellino között az „évszázad pere” folyik a Kárpáthy vagyonért. Abellino egyetlen esélye, ha bebizonyítja, hogy Zoltán nem az apja fia, édesanyja megcsalta férjét, mégpedig Szentirmayval. Az elszegényedett, hitelképtelen Abellino eladja a per jogát Kőcserepynek, akinek lányát Zoltán menti meg a nagy pesti árvíz idején. Kőcserepy kisasszony beleszeret megmentőjébe, ám Zoltán szíve már gyámapja lányáé, Szentirmay Katinkáé. A per eldurvul, és a benne szereplők besározódnak…

Az ünnepi megemlékezés eseményeit a Magyar Televízió 2-es csatornáján Erkel Ferenc – Katona József nemzeti operája, az elmúlt években készült Bánk bán varázsolja ünnepivé.
Írta: Egressy Béni Katona József drámájából, fényképezte: Zsigmond Vilmos, zene: Erkel Ferenc, rendező: Káel Csaba, karmester: Pál Tamás. Bánk bán - Kiss B. Attila, Gertrudis - Marton Éva, Melinda - Rost Andrea, II. Endre - Kováts Kolos, Ottó - Gulyás Dénes, Petúr bán - Sólyom-Nagy Sándor, Tiborc - Miller Lajos, Biberach - Réti Attila.
Erkel Ferenc operájának filmváltozata. 1213. A király távollétében Gertrudis királyné merániai honfitársai dorbézolnak a királyi várban. Az elégedetlen magyar nemesek Petúr bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Ügyüknek a király helytartóját, Bánk bánt is szeretnék megnyerni, akinek szépséges feleségét a királyné öccse, Ottó akarja elcsábítani. Bánk az országot járja. Petúr hívószavára visszatér, de nem csatlakozik a nemesekhez, sőt, felségárulással vádolja őket. De Biberach lovag és Ottó cselszövése meggyőzi Bánkot felesége hűtlenségéről, és az ország, valamint saját sérelmei miatt véres bosszút áll...