Martin Scorsese elkísérte legújabb dokumentumfilmjét, a Personality Crisis: One Night Only-t a New York-i Filmfesztiválra, ahol a bevezetőben a filmművészet jelenlegi állapotáról osztotta meg a véleményét. A Nagymenők rendezője régóta a szívén viseli, a film mint művészeti ág sorsát (az ő alapítványa restaurálta többek között Tóth Endre egyik korai filmjét), így mindig érdemes odafigyelni a mondandójára.

Az IndieWire által is leközölt bevezetőjében a New York-i Filmfesztivált dicsérte, amely „szellemi otthona” a filmkészítőknek és a filmművészetnek. „Ez kifejezetten fontos most, amikor a mozi leértékelődött, veszített a fontosságából, minden oldalról lekicsinyelték. Nem elsősorban az üzleti oldal, a művészi viszont mindenképpen.

 „A nyolcvanas évek óta a számokra helyeződött a fókusz. Ez visszataszító. Értem, hogy a film egy bizonyos összegbe kerül, és elvárják, hogy visszakapják ezt az összeget, és még többet. A hangsúly most a számokon van: költség, nytóhétvége, mennyit csinált, mennyit csinált Amerikában, mennyit csinált Angliában, mennyit csinált Ázsiában , mennyit csinált az egész világon, mennyi nézője volt” – vázolta fel a filmipar gazdasági realitásait.

Filmkészítőként, olyan személyként, aki nem tud mozi nélkül élni, ezt mindig is sértőnek találtam. Mindig is tudtam, hogy efajta gondolkodásnak nincs helye a New York-i Filmfesztiválon, és a kulcs ebben rejlik: Itt nincsenek díjak, itt nem kell versenyezni. Itt csak szeretned kell a mozit.

Martin Scorsese a Viharsziget forgatásán

Természetesen egy film bevezetője nem teszi lehetővé, hogy teljes mélységében kifejthesse Scorsese komoly aggodalmait a mozi jelenleg állapotával kapcsolatban. 2019-ben viszont egy egész véleménycikket szentelt a témának, amely a New York Timesban jelent meg, és a Filmvilágblogon magyarul is olvasható. Az egész szöveg tanulságos és meggyőző olvasmány, most egy fontos bekezdést emelünk ki belőle, amely megvilágítja, mit jelent az amerikai rendező számára a filmművészet:

Számomra, azon filmkészítők számára, akiket szeretek és tisztelek, és a barátaim számára, akik nagyjából ugyanabban az időben kezdtek el filmeket készíteni, mint én, a mozi a felismerésről szólt – az esztétikai, érzelmi és spirituális felismerésekről. A karakterekről szólt – az emberek összetettségéről és ellentmondásos, néha paradox természetükről, arról, hogyan képesek bántani és szeretni egymást, és hogy hirtelen szembekerülhetnek önmagukkal.

Scorsese legújabb mozifilmje, a Killers of the Flower Moon az Apple TV+ streaming szolgáltató számára készül, de kiindulva Scorsese mozihoz fűzödő viszonyából, biztosak lehetünk benne, hogy előtte nagyvásznon is látható lesz. Az viszont kétséges, hogy vajon magyar mozikba is eljut-e majd a film jövőre.