35 magyar filmről biztosan elmondható, hogy idén akarják őket bemutatni. Bár az utóbbi évek tapasztalatai alapján sokszor csúszni szokott a premier. Szinte hihetetlen, hogy tobzódunk ígéretesebbnél ígéretesebb alkotásokban, úgyhogy szurkoljatok velünk, hogy még idén láthassuk őket!


A KARANTÉN ZÓNA (r.: Zsótér Indi Dániel)

Miről szól? A közösségi finanszírozásból készült, öt epizódból álló szkeccsfilm a járvány következtében kialakult új élethelyzetről és a bezártság okozta különös és misztikus eseményekről szól. Az első felvonásban egy magányos, idős hölgy (Pásztor Erzsi) lakásába egy telefonos bejelentés után két önkormányzati alkalmazott érkezik (Sütő Ildikó és Ferencz Attila), akik nem is sejtik, hogy életük legkülönösebb küldetésére érkeznek.

Miért várjuk? A koronavírus egyik váratlan következménye az volt, hogy megszületett a karanténfilm műfaja. Külföldön már rengetegen feldolgozták nagyjátékfilmes formában, milyen hatással volt ránk a covid és a terjedése meggátolása érdekében hozott intézkedések, de mi most már egy hazai alkotást szeretnénk látni, amiről az ugrik be, hogy hoppá, bennem is pontosan ilyen furcsa érzések kavarogtak a karanténban. Kíváncsian várjuk, A Karantén Zóna csapata meddig és milyen eszközökkel tudja még feljebb csavarni az elmúlt majdnem két év abszurditását.

Mikor láthatjuk? A film tulajdonképpen készen van, apróságokat kell még befejezni az utómunkában, és tavasszal kerül a nézők elé.

 

BLOKÁD (r.: Tősér Ádám)

 

Miről szól? 1990. október 25-én robbant ki és bénította le napokra az országot a taxisblokád.  Az alig öt hónapja hivatalba lépett kormány képtelennek tűnt kezelni a helyzetet. Hazánk első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke, Antall József (Seress Zoltán) aki 1956-ban az elnyomó hatalom ellen harcolt, azzal szembesül, hogy most ő lett a „nép ellensége”, és ellene lázadnak. A film két idősávban játszódik, a taxisblokád eseményei mellet a fiatal Antall (ifj. Vidnyánszky Attila) ‘56-os részvételét is bemutatja.

Miért várjuk? Mert a nagyszabású életrajzi film a rendszerváltás időszakának egyik legjelentősebb politikusát és legnagyobb krízisét mutatja be, forgatókönyvét pedig a történelmi filmek terén sokszor bizonyított Köbli Norbert szerezte. 

Mikor láthatjuk? Október 27-én mutatják be a mozik.

 

ZANOX – KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK (r.: Baranyi Gábor Benő)

Miről szól? Romantikus vígjáték egy magyar iparvárosból gyógyszerkísérlettel, időutazással és akciójelenetekkel. A film 18 éves főhőse (Bálint Előd) a Zanox nevű kísérleti szert tesztelve véletlen rájön, hogyan lehet az időben utazni, miután megkóstol egy bizarr kinézetű házi pálinkát, amelyet egy idegen bácsitól kap egy kórházban. Mivel már képes ugrálni az időben, nem fél többé a megszégyenüléstől, és  közeledni kezd osztálytársához, Jankához (Erdős Lili), akibe titkon szerelmes.

Miért várjuk? Pörgős és kellően őrült műfaji keverékre van kilátás, szerkesztőségünk egyik tagjának van egy megérzése, hogy a Zanox lesz 2022 legszórakoztatóbb hazai filmje. Baranyi Benő rendezői bemutatkozása ritkán látható, de annál teszetősebb vidéki szocreál helyszínekre fog elvinni bennünket, és ha már ott van, igazságot is szolgáltat a vidéki embereknek. Ezen felül pedig egyedi módon, az Éjszakai őrség, a Valami követ, az Engedj be! és a Kontroll által inspirálódva fog bemutatni egy olyan hálás témát, mint a kamaszszerelem.

Mikor láthatjuk? Az év második felében.

 

HATALOM (r.: Prikler Mátyás)

Miről szól? Egy uniós biztosi helyre pályázó politikus (Jan Kačer) halálos kimenetelű vadászbalesetbe keveredik. Az ügy miatt összefonódik a sorsa a magánéleti problémákkal küszködő titkosszolgálati ügynökkel (Hajdu Szabolcs), aki szintén az igazságot keresi.

Miért várjuk? A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készülő film hamisítatlan kelet-európai kriminek ígérkezik, politikai árnyalatai izgalmas, határokon átnyúlva is érvényes társadalomkritikának adhatnak teret. Ráadásul Hajdu Szabolcsot mindig szívesen látjuk váratlan szerepekben, titkosügynököt csinálni belőle pedig még a Becsúszó szerelem inkognitós focihuligánjánál is váratlanabb húzás.

Mikor láthatjuk? Az alkotók az utómunka utolsó fázisában tartanak vele, valamikor idén számíthatunk rá.

 

NEM HALTAM MEG (r.: Dér Asia)

Miről szól? A dokumentumfilm egy sikeres, pörgős életet élő galerista mindennapjait követi, akinél 51 évesen hasnyálmirigyrákot diagnosztizálnak. A túlélésére esélye alig pár százalék az orvosok szerint, ő viszont az önmagával való szembenézés lehetőségeként tekint betegségre, hiszi, hogyha meg tud változni, akkor meggyógyul. 

Miért várjuk? Az Anyáim története társrendezőjeként Dér Asia már tanúbizonyságot tett arról, mennyire érzékenyen tud elmesélni akár intim közelségből is egy különleges, inspiráló történetet. Éppen ezért kíváncsian várjuk, milyen tanulságokkal szolgál majd a nehéz helyzetben főszereplő önmagával és betegségével párhuzamosan folytatott küzdeleme. 

Mikor láthatjuk? Az utómunka még folyik, valamikor az év második felében.

 

ÁTJÁRÓHÁZ (r.: Madarász Isti)

Miről szól? Ági (Rujder Vivien) és Krisztián (Bárnai Péter) sorszerű találkozásukat követően randira készül. A lány viszont hirtelen meghal, és átkerül az Átjáróházba, ahol a holtak 28 napot kapnak arra, hogy könnyítsenek a lelkükön. Krisztián éjjeli őrként dolgozik itt. A szerelmeseknek három próbát kell kiállnia, hogy a halált legyőzve együtt lehessenek. A dolgukat a Boncmester (Kulka János) nehezíti meg, aki a holt lelkek végzetét okozza.

Miért várjuk? A film egyedi látványvilágáról már a forgatáson is meggyőződtünk, és abban is biztosak vagyunk, hogy mozisztárt fog csinálni Rujder Vivienből, aki akcióhőshőz méltó mutatványokat hajtott végre a különleges, forgó díszletben. Afelől sincs kétségünk, hogy Madarász Isti hozzáértően keveri a fantasy és romantikus elemeket, így a kissé morbid alaphelyzetből kiindulva egy könnyed és szórakoztató alkotást kapunk majd. 

Mikor láthatjuk? Idén novemberben kerülhet mozikba. 

 

KÁLMÁN-NAP (r.: Hajdu Szabolcs)

Miről szól? Az Ernelláék Farkaséknál a gyereknevelés, a 40-en túli házasélet és a kivándorlás kérdésével foglalkozott, és a kvázi folytatásaként értelmezett Kálmán nap is hasonlóan személyes vizekre evez: középpontjában egy intimitás hiánya miatt válságba került nő és férfi párkapcsolata áll. Hajdu Szabolcs nagysikerű színdarabjának feldolgozása, az Ernelláék-trilógia második része.

Miért várjuk? Hajdunak különleges tehetsége van a magyar néplélek, különösen a családok működésének bemutatásához. Elsődleges inspirációja mindig önmaga és a körülötte lévők élete, amelyen keresztül a saját problémáinkkal, kételyeinkkel szembesít. Az Ernelláék Farkaséknál sikerét az őszinte hangnemének, humorának és emberségének köszönhette, ami a két másik színdarabra – a Kálmán-napra, és az idén forgó Egy százalék indiánra is tökéletesen igaz. A főszerepet most is Hajdu Szabolcs alakítja, partnere Tóth Orsi lesz, további szrepekben Földeáki Nóra, Gelányi Imre és Szabó Domokos lesz látható.

Mikor láthatjuk? Várhatóan 2022 második felében kerül a mozikba. 

 

BUDAPEST, AHOL A SZERELEM KEZDŐDIK (r.: Szűcs Dóra)

Miről szól? A két idősíkon játszódó történet egyszerre mesél egy 1974-ben és egy napjainkban szövődő szerelem kibontakozásáról. A fiatal Song Ha egy régi családi rejtély kinyomozására érkezik Vietnámból Budapestre, ahol Viktor személyében lelkes segítőre talál. Egymás után tárják fel a nagyszülőkhöz kötődő titkokat, nem várt kalandokba keverednek, és saját világképükkel és érzéseikkel is megküzdenek.

Miért várjuk? Az első magyar-vietnámi koprodukcióban készülő film reményeink szerint egy varázslatos időutazás, egy izgalmas családi dráma és egy országokon átívelő szerelmi történet lesz, ami újra bebizonyítja, miért Budapest a világ egyik legromantikusabb városa. A főszerepet a Magyarországon élő vietnámi szépségkirálynő, Nary Nguyen alakítja, aki korábban a Drakulics elvtársban is feltűnt egy kicsi, de emlékezetes szerepben. Partnere a románcban Koltai-Nagy Balázs lesz, a 70-es évekbeli szerelmespárt pedig Sütő András és Dzhuliya Lam alakítják.

Mikor láthatjuk? 2022 második felében.

 

MINDEN A ROKONOM (r.: Gauder Áron)

Miről szól? A film egy teremtéstörténet, mese és tisztelgés az indián törzsek bölcsessége előtt. A mozifilm alkotói arra vállalkoznak, hogy gyerekek, fiatalok és felnőttek számára is látványos, szórakoztató történetben meséljenek a természet szeretetéről, és arról, hogy az összes élőlény a rokonunk, és együtt, harmóniában kell élnünk ezen a bolygón. Az indiánok világa egyszerre ismerős és egzotikus, sok elemében rokon a bibliai és az ősi sámánisztikus világkép örökségével.

Miért várjuk? Gauder Áron a Nyócker!-rel magasra tette a lécet, második filmként viszont ne egy újabb, felnőtt közönségnek szánt őrületre számítsunk. A tanító jellegű Minden a rokonommal a gyerekeket célozza, melyben kiéli az indiánok és az anyatermészet iránti imádatát is.

Mikor láthatjuk? Az alkotók 2022 végére kész lesznek a filmmel, a bemutató dátuma egyelőre még nincs meg.

 

A TITOKZATOS STYLESI ESET (r.: Lichter Péter)

Miről szól? Agatha Christie azonos című regényének experimentális formába öntött feldolgozását az Üres lovak alkotópárosa, Lichter Péter és a forgatókönyvet jegyző Kránicz Bence követte el. A film képanyagát talált felvételek, 1927 előtt készült, a „public domain” jogi kategóriájába eső némafilmek teszik ki, az egyetlen szereplőt megszólaltató narráció pedig a híres detektív, Hercule Poirot gondolatmenetét követi.

Miért várjuk? Kastélyban elkövetett mérgezés gyilkosság? És mindez kísérleti filmként tálalva, ráadásul úgy, hogy Mácsai Pál hangján szólal meg Poirot? Hát persze, hogy várjuk! Lichterék az Üres lovakkal már bizonyították, hogy az experimentális forma nemcsak hipnotikus hatású, de meglepően könnyen fogyasztható is tud lenni, felőlünk akár minden évben jöhet egy szabadon árado képfolyammal megtámogatott hangjáték, mi vevők leszünk rá. Főleg így, hogy még a zsánerek közt is ugrálnak, és most éppen egy krimit kapunk tőlük.

Mikor láthatjuk? Őszre tervezik a mozis bemutatót.

 

MŰANYAG ÉGBOLT (r.: Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta)

Miről szól? Az emberiség az apokalipszis utolsó óráiban jár. Az ember az egyetlen élőlény, amely a tönkretett bolygón még kolóniába verődve képes a túlélésre. A növények és az állatok már rég kihaltak, a talaj terméketlenné vált, a túlélők számára a teljes elszigeteltségben létező Budapest nyújthat egyedül menedéket a várost védő kupola alatt. A főszereplők, Stefan és Nóra nem akarják elfogadni a túlélés érdekében hozott, olykor kegyetlen társadalmi szabályokat, és együtt vágnak neki az ismeretlennek: az életükért küzdve Budapest oázisán túl.

Miért várjuk? Disztópikus magyar sci-fi animáció? Már a műfaji meghatározás miatt is nagyon várós ez a hazai elődökkel nem bővelkedő film, ami hét év gyártás után végre a mozikba kerülhet. Sajnos időközben húsba vágóan aktuálissá vált a témája, ami jókora csavart ad az abszolút fikciósnak szánt alkotásnak.

Mikor láthatjuk? Az alkotók a tervek szerint tavasszal fejezik be a filmet, így akár már ősszel nagyvásznon láthatjuk a Műanyag égboltot, de lehet, hogy 2023-ra csúszik a bemutató, forgalmazója a Forum Hungary.

 

MAGYAR HANGJA… (r.: Csapó András)

 

Miről szól? Miből fakad a magyarok szinkronimádata, miért preferáljuk a hazai változatokat az eredeti, feliratos formátum helyett? Hogyan készülnek a szinkronizált filmek, milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar hangja… című egész estés dokumentumfilm, amely azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron.

Miért várjuk? Pont a fentebb olvasott kérdések miatt, valamint mert megszólalnak benne a szakma legemblematikusabb alakjai: Molnár Piroska, Szacsvay László, Bogdányi Titanilla, Csankó Zoltán, Csőre Gábor, Epres Attila, Galambos Péter, Gáti Oszkár, Hevér Gábor, Holl Nándor, Kálid Artúr, Kerekes József, Nagy Ervin, Pogány Judit, Seszták Szabolcs, Stohl András és Zsigmond Tamara. A szinkronszakma remek szakemberei közül többek között Báthory Orsolya, Dóczi Orsolya, Orosz Ildikó, Nikodém Zsigmond szinkronrendezők, és Pataricza Eszter, Tóth Tamás dramaturgok beszélnek a szinkronkészítésről. Megszólal a Mafilm Audio jelenlegi vezetője Haber Andrea, valamint olyan legendás szakemberek, mint Dallos Szilvia és Haber Ferenc.

Mikor láthatjuk? Várhatóan ősszel kerül a mozikba, forgalmazója a Vertigo Média.

Még több magyar filmet akarsz? Olvasd el az összeállításunk első és második részét!

Make a quiz

címlapkép: Tóth Orsi és Hajdu Szabolcs a Kálmán nap című filmben