1982-ben Wim Wenders a Cannes-i Filmfesztiválon egy szálloda 666-os szobájában is feltette a kérdést a seregszemlén megjelent rendezők közül néhánynak, hogy miként látják a mozi jövőjét. Azóta eltelt negyven év, és A 666-os szoba című filmben megszólaló Godard, Fassbinder, Herzog, Spielberg, Antonioni és társaik véleményét még tovább árnyalta a DVD, majd a Blu-ray forgalmazás, a torrent oldalak, majd a streaming megjelenése.
Lubna Playoust kamerát ragadott és négy évtizeddel később leültetett szintén tizenhat kiemelkedő rendezőt – köztük David Cronenberget, Asghar Farhadit, Baz Luhrmannt, Ruben Östlundot, Paolo Sorrentinót és Joachim Triert – a cannes-i meghívottak közül A 999-es szobában, hogy reflektáljanak a mozi mai helyzetére. A film precízen igyekszik megteremteni a negyven évvel ezelőtti elődje körülményeit: ugyanannyi filmesnek teszi teszi fel a kérdést, akiket ugyanúgy egyedül hagy a kamerával az ugyanúgy berendezett – jobbra képernyő, bal oldalon dohányzóasztal, középen a szereplőknek helyet adó szék – szobában. Wenders, akit Playoust szintén megszólaltatott, még a cipőjét is lehúzta, utalva ezzel saját alkotására, amelyben Herzog ezzel a különös antréval fogott hozzá a nehéz kérdés megválaszolásának. De a libanoni cédrus is feltűnik a film elején, amelyet Wenders, mint a “filmművészet tanúját” szerepeltetett. A fa már kidőlt, de törzsének maradványai ma is megtalálhatók Cannes közelében.
A Mozinet premier előtti vetítése után Kovács Gellért beszélgetett Enyedi Ildikó, Hajdu Szabolcs, Bernáth Szilárd rendezőkkel és Liszka Tamással, a Budapest Film Zrt. vezetőjével, akik együtt gondolkodtak tovább a mozi és a film jövőjéről. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a különös filmélményben mindegyikük számára az volt a legérdekesebb, melyik művész hogyan oldja meg ezt a szorongató, szinte lehetetlen feladatot.
Abban is hasonló véleményen voltak, hogy nehéz megszólalni a vetítés után, egyrészt, mert hatalmas és átfogó a téma, másrészt úgy érezték, hogy sok rendező a saját szorongásairól beszélt a filmben. Hajdu Szabolcs és Liszka Tamás is kiemelte, hogy Cronenberggel egyetértenek, annak ellenére nem féltik a mozit, hogy biztosak benne, változni fog a mai mozihoz képest. Viszont mind a ketten kicsit megdöbbentek az általuk nagyon szeretett Wim Wenders szavain. „Nem mondom, hogy felháborított, de picit felajzott. Wenders, aki a ’80-as évek végén azzal a szándékkal készített el több filmet, hogy engem, könnyen befolyásolható tinédzsert egy életre bevonzzon a filmszakma pókhálójába, most azt mondja nekem csokornyakkendőben, hogy a mozi, ahogy most ismerjük, meg fog szűnni…”– emelte ki Liszka.
Streaming vagy nem streaming
2023-ban a mozi jövőjéről folytatott beszélgetésen kikerülhetetlen téma a streaming jelenléte. Liszka egy Ted Nelsonnal való találkozását idézte fel. Nelson, aki a digitális forradalom előhírnöke volt a ’60-as és ’70-es években, azt gondolja, hogy el lett szúrva a digitalizáció, ugyanis kockásinges mérnökök vették birtokba ezt a világot, miközben ők a hőskorban megújuló médiát vizionáltak, a filmművészet és a vizuális kultúra ajándékát látták benne, ehelyett Excel-táblázatokká silányult ez a törekvés.
A Budapest Film vezetője hozzátette, jónak tartja, hogy a streaming lerövidítette az utat a filmtermék és a néző között, mert az eddig működő rendszer „elhízott tápláléklánca” rengeteg pénzt emészt fel, amely végül a jegyárakban mutatkozik meg és a nézők pénztárcáján csattan. „Ha csak azt nézzük, hogy ebben a 999-es szobában a Cannes-i Filmfesztivál idején egy éjszaka 1000 euróba kerül, majd akik ezekben a szobákban laknak, csokornyakkendőben partikat adnak 120 embernek a Crosiette-en, már az rengeteg pénz. Rendben van, amikor filmet forgatunk ebben a szállodai szobában, de van egy csomó léhűtő Cannes-ban, akik abból élnek, hogy a film a vágóasztaltól eljusson a nézőig. És akkor ezeket a költségeket a mozi és a nézők fizetik meg.”
„Amit amortizációnak érzékelünk, arról nem a digitálizáció tehet. A ’60-as évek kulturális forradalma annyira nagy és erős volt, hogy olyan erővel nem tudunk előrehaladni” – fűzte hozzá Hajdu, aki szerint a technika modernizációjával megújulhatna a filmnyelv is – ahogy ez a kisebb kamerák vagy a fahrt megjelenésénél történt –, most mégsem reagáltak ilyen erősen a filmalkotók például a drón megjelenésére. Szerinte ennek az oka az amerikai filmek dominanciája, amelyek mindig biztosra mennek a pontosan kiszámolt forgatókönyveikkel. „Mindig is az európai film játszott inkább a formával. Ezek a filmek ma beszorultak európai gettókba, fesztiválokon lehet megnézni őket, és most már streaming platformokon is, amiért hálás vagyok.”
Bernáth Szilárd felelevenítette a ’82-es filmet, amelyben Godard arról beszél, hogy míg Mozart vagy Rembrandt a főúri udvarok számára készítették a műveiket, a filmnek a kezdetekkor az volt az alapvető funkciója, hogy demokratizálja a művészetet és sokkal szélesebb rétegekhez juttassa el. Hozzátette, hogy Balázs Béla A látható emberben azt írja, a mozi az új népművészet, ami egyelőre nem a nép lelkéből fakad, de formálja azt. „Az viszont biztos, hogy azok a társadalmi különbségek, amik most egyre inkább kiélesednek, sok réteget elidegenítenek a mozitól. Jött viszont a streaming, ami mindenki számára közelebb hozta a filmeket.” A rendező arra is figyelmeztet, hogy bár maga a platform jó, mert etikus, jogtiszta módon lehet filmeket nézni otthon, de a gyártás esetében nyomasztó a sematizmus, amellyel legtöbb esetben a Netflix a vizualitást kezeli.
Enyedi is csatlakozott a fiatal kollégájához, úgy gondolja, hogy a nagy streamerek multinacionális vállalatok, a profit maximalizálása a céljuk, teljesen mindegy, hogy olajvállalatról, gyorsétkezdéről, vagy filmekkel foglalkozó cégről van szó, ugyanúgy működnek. Viszont üdítőnek látja, hogy magát a streamelést alternatív platformok is használják és így ki tudnak alakulni globális kiterjedésű, mégis szűkközösségek.
A TikTok forradalma és az underground jelentősége
A 999-es szobában Audrey Diwan veti fel a TikTok és mai fiatalok által használt platformok audiovizuális tartalmainak témáját, és azt, hogy mennyire befolyásolja ez a korosztályuk látásmódját. Enyedi szerint a TikTok videóknak nincs köze a filmművészethez, mert teljesen más célt szolgálnak. Sőt, ő úgy látja, hogy a mai huszonévesek körében újra divatba jöttek az analóg technikák. „Az analóg élmény tisztelete a fiatal generációban újra megjelent, mert már annyira régi, hogy nem ósdi, hanem újra különleges. Nagy trendje van ma a slow cinemának és a régi technikáknak, ismét divatba jött például az analóg fényképezés és a bakelit.”
Bernáth kiemelte, hogy Diwan a „satisfaction” szót használta, nem véletlenül, hiszen ezek a videók teljesen másfajta élményt nyújtanak, mint egy egész estés film, ahol végigvisz egy narratíva és katarzisra vágyik az ember. „Lehet a TikTokról azt mondani, hogy betegséget, figyelemzavart okoz, de amikor a Lumière testvérek levetítették A vonat érkezését, az emberek kimenekültek a moziból, tehát erre sem voltak kognitív értelemben készek. Nem tudni, hogy ez a vizuális forradalom hogyan fog hatni a mostani fejekben, lehet, hogy csak a nézők tekintetét változtatja meg, és akkor annak is meg kell változnia, aminek erre a tekintetre hatnia kell.”
Enyedi megjegyezte, hogy ebben a szállodai szobában elismert filmrendezők beszéltek, akiknek kicsit beszűkült a látótere. Ő mindig is fontosnak tartotta a margón megjelenő műveket, mert szerinte ott alakulnak ki igazán érdekes újítások. „Azt látom, hogy az elmúlt 10-15 évben megint szélesednek a margók és iszonyú izgalmas dolgok történnek amiatt, hogy az eszközpark és a bemutatási lehetőségek is demokratizálódtak.”
Hajdu Szabolcs a rövidfilmek fontosságát emelte ki, arról mesélt, hogy különös izgalommal ül be például a Friss Hús, vagy vizsgafilmek vetítéseire, mert ott nagyon élesen látható, hogy egy generáció hogy próbálja nyakon csípni azt, amiben élünk. „Emellett nagyon fontos a kis költségvetésű, teher nélküli filmkészítés. A 'szegény filmek'. Nem csak a kezdőknek hasznos ez a módszer, hanem az olyan alkotóknak is, akik sok évig nagyban gondolkoztak, sok pénzből csináltak filmet. Tapasztalatból mondom, mert négy filmet csináltam meg így, és hatalmas szabadságot ad. Azt érzem, hogy nem függök senkitől, én ezt bármikor meg tudom csinálni.” Hozzátette, szomorúsággal tölti el az, ahogy ma a támogatást elosztó rendszer működik, mert sokkal szélesebb palettát kellene bemutatniuk, de ő megtalálta azt az utat, amivel mindezek ellenére tud kommunikálni.
A nézőtérről is csatlakoztak a beszélgetéshez. Varró Attila filmesztéta véleménye szerint a mozi jövőjének kérdéséhez hozzátartozik filmmúzeumok működése is, nehezményezte a régi filmek vetítésének hiányát. „Olyan városban élünk, ahol nincsen Filmmúzeum, ami szinte példátlan Európában. A kultúrának fontos eleme, hogy hozzá tudunk jutni olyan régebbi filmalkotásokhoz is, ami nem feltétlenül a kánon közepe. Az utánjátszás mint műfaj Budapesten egyedül egy szinte illegálisnak mondható mozinak köszönhető. Ilyen csak Nigériában vagy Ecuadorban fordulhat elő.” Liszka, aki mozi üzemeltetőként megszólítva érezte magát, elmondta, hogy a Budapest Filmnél csak alkalmi szinten tudnak retrospektív vetítéseket tartani, mert nem nagy a nézői igény és támogatást sem igen kapnak rá. Azonban úgy tudja, hogy a Filmarchívum tervei között szerepel egy budapesti cinematheque létrehozása.
A beszélgetés végén Sólyom András filmrendező szólalt fel a nézők soraiból, aki szerint a vásznon látott alkotás egy elitista film, aminek a cannes-i filmfesztiválon van a helye. Úgy gondolja, hogy nem lesz Budapesten fizető néző, aki ezt szívesen végignézné, mert olyan, „mint a bunkósbot, ami fejbeveri a mozilátogatót”.
Hogy halott-e mozi? Valószínüleg addig fognak erről beszélgeti a filmesek, művészek és esztéták, amíg az utolsó mozi áll, ahogy arról is, hogy mit nevezünk mozinak vagy filmművészetnek. Azonban érdekes tapasztalatot szerezhetett a Toldi mozi közönsége azt látva, hogy a cannes-i forgatag világhírű, ünnepelt rendezői közül többen pesszimistább képet vizionálnak a mozi jövőjét illetően, mint a mi kis országunk sokszor nehéz helyzetben lévő alkotói.
A 999-es szoba október 5-től kerül a mozikba, a beszélgetés pedig hamarosan elérhető a Mozinet Youtube csatornáján.
