Szeptember 2.: Toxikoma
Kevés rendező vállal be olyan éles váltást a karrierjében, mint Herendi Gábor a Toxikomával. Hát még úgy, hogy előtte már megjárta a csúcsokat, jelen esetben a Valami Amerika-trilógiával és a Kincsemmel döntött nézőcsúcsokat a hazai mozikban. Az addikciót és a leszokást realisztikus módon bemutató drogfilm Szabó Győző önéletrajzi regényén alapul: vizuálisan kreatív és nem fél antipatikus színben feltüntetni hőseit, a démonaival harcoló színészt és a konfrontatív stílusú Csernus Imrét. Molnár Áron és Bányai Kelemen Barna erőteljes alakításai segítségével elevenedik meg doktor és páciens párharca.
Szeptember 9.: Hasadék
A Valan után Krasznahorkai Balázs elsőfilmje is kiaknázza az erdélyi tájban rejlő lehetőségeket, ráadásul egy kevésbé ismert szegletébe, a Máramarosi-havasokba kalauzol el. Az Apró mesék után ismét egy felejthetetlen alakítást láthatunk Molnár Leventétől, aki ezúttal egy csendesebb, kételyektől marcangolt oldalát mutatja meg. Egy orvost alakít, aki apja temetésére tér vissza a szülőföldjére, de kisvártatva már a helyi gengszterfőnökkel kerül összetűzésbe, és rég nem látott fiát próbálja megmenteni.
Szeptember 9.: Szent Ignác útja – Camino Ignaciano
A Szent Ignác útját bejáró dokumentumfilm négy magyar zarándokot és spanyol lelki vezetőjüket követi, akik a jezsuita rend alapítójának nyomában járnak. A hosszú túra többszáz kilométeren keresztül Baszkföld lenyűgöző természeti tájaira és történelmi településeire vezet. Tolvaly Ferenc alkotása egyszerre útifilm és egy lelki gyakorlat krónikája: a fiatal résztvevőkben közös, hogy mindannyian válságban szenvednek, a gyaloglás során pedig hitüket próbálják megújítani csendes kontemplációval és a Hegedűs D. Géza hangján megszólaló jezsuita szerzetes tanácsaival.
Szeptember 16.: Természetes fény
Egy magyar alakulat partizánokra vadászik Szovjetunió megszállt területein. Természet, falu és ember egybemosódik a táj szürkeségében, mintha mindent az uralma alá hajtana valamilyen gonosz erő. Mit tehet ilyenkor egy parancsot teljesítő katona, akiben ott pislákol az emberség? A Természetes fény kíméletlenül pontos realizmussal szembesít a II. világháború magyar szerepvállalásának egyik, a mai napig kellően ki nem tárgyalt, sötét epizódjával. Nagy Dénes bemutatkozó nagyjátékfilmje a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét nyerte el Berlinben.
Szeptember 16.: A legjobb dolgokon bőgni kell
A zseniális rövidfilmjei után Grosan Cristina bemutatkozó nagyjátékfilmje a harmincasok kitolódott kamaszkoráról szóló dramedy, melyben egy manapság nagyon is elterjedt válsághelyzettel ismerkedhetnek meg a nézők humoros formában és sok empátiával ábrázolva: a kapunyitási pánikkal. A főszereplő Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) stabil párkapcsolatban él és látszólag problémamentes az élete, egészen addig, míg rá nem bukkan egy hullára, aki mindent megváltoztat. A mindig lenyűgözően humoros és esendő nőket alakító Rainer-Micsinyei mellett olyan színészeket láthatunk majd, mint az anyát játszó Hernádi Judit vagy a gyerekkori barátnőjét megformáló Huzella Júlia.
Szeptember 23.: Volt egyszer egy képregény
Annak ellenére, hogy a képregényfilmek az utóbbi évtizedben teljesen eluralták a populáris kultúra fősodrát, maga a képregény (főleg szuperhősmentes változata), hazánkban zabigyereknek, jobb esetben is rétegműfajnak számít, amit ugyan már beengednek a könyvesboltokba is, viszont még mindig elrejtenek a sarokban. De mint minden rétegműfajt, az igazi fanatikusok tartják életben, akik sokszor nemcsak olvassák és gyűjtik, hanem megalkotják és akár önerőből ki is adják őket. Gábor Bence hiánypótló dokumentumfilmje ezt az elkötelezett magyar képregényszcénát járja körbe, megszólaltatva főbb szereplőit, szakértőit és rajongóit, emellett érdekessége, hogy a képregényalkotás folyamatát is bemutatja.
Szeptember 23.: A feleségem története
Ha Enyedi Ildikó új filmmel tér vissza, automatikusan az év legjobban várt alkotásává lép elő. Így vagyunk A feleségem történetével is, melynek az idei cannes-i versenyprogramban tartották a világpremierjét, és a Cinefestes bemutató után, szeptember végén végre a mozikba is eljut Füst Milán regényének nagyszabású adaptációja. A 170 perces kosztümös drámában két karakteres színész alakítja a főszerepet: a holland Gijs Naber kelti életre a féltékenységben őrlődő Störr hajóskapitányt, a titokzatos, kiismerhetetlen feleség szerepében pedig a francia világsztár, Léa Seydoux látható. Alig várjuk, hogy Rév Marcell képein, Flesch Andrea ruháiban és Láng Imola díszletében tündököljön ez a csodálatos nemzetközi színészgárda.
Szeptember 30.: Külön falka
Kis Hajni két kiváló rövidfilmben (Szép alak, Last Call) bizonyította már érzékenységét, ezért fokozott izgalommal várjuk első nagyjátékfilmjét is, amit a Filmhu egyik szerencsés tagja már Karlovy Varyban megnézhetett, kritikája itt olvasható. A Külön falka főszereplője a börtönviselt Tibor (Dietz Gusztáv), és tizenkét éves kislánya, Niki (Horváth Zorka), akivel hét éve nem találkoztak. Tibor kidobóként dolgozik az éjszakai életben, a lány pedig a nagyszüleivel él, akik képtelenek kordában tartani a vadóc, öntörvényű kislányt. Miután megtudja, hogy apja kijött a börtönből, a tiltás ellenére felkeresi őt, és ez a találkozás mindkettőjük életét megváltoztatja.
Szeptember 30.: Szegénylegények
Szeptember 27-én lenne 100 éves Jancsó Miklós, ebből az alkalomból újra műsorra tűzik a mozik a Szegénylegények teljes körű restauráláson átesett változatát, amit néhány éve Cannes-ba is meghívtak, a bemutató 50. évfordulóján. Történetében az 1848-as szabadságharcban résztvevő betyárokat és parasztokat egy tanyán elzárva, magánzárkában vagy a szabad ég alatt, napi szinten büntetik és kínozzák, a lélektani módszerekben sokan megtörnek. Hernádi Gyula forgatókönyvíró, Somló Tamás lenyűgöző, hipnotikus operatőri munkája és a kiváló színészek jelenlétének köszönhetően, a Szegénylegények az egyik legnépszerűbb, legikonikusabb Jancsó filmmé vált.
Október 7.: Eltörölni Frankot
Fabricius Gábor a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütáló Eltörölni Frankot című filmje 1983-ban játszódik, a vasfüggöny mögött. Frank, egy underground zenekar frontembere nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe. Pszichiátriára kerül, ahol a rendszer az ellenségeit titokban próbálja elhallgattatni. Súlyos trip veszi kezdetét, amely egy társadalom sorsdöntő dilemmáira keresi a választ. A főszereplőt a Filo művésznéven ismert Fuchs Benjámin alakítja, aki egyébként a valóságban is a magyar underground zene egyik legígéretesebb tehetsége. A film itthon színes és szerzői, fekete-fehér változatban is a mozikba kerül, ezzel fejet hajtva a legendás Budapesti Iskola hagyományai előtt.
Október 7.: Pecakúra
Független, teljes mértékben önerőből készült Dusa Tibor Pecakúra című vígjátéka, melyben Szoboszlai István és az országosan is elismert humorista, Tóth Imre Bruti látható. A film középpontjában Pásztor István áll, aki egy számára balul sikerült terápiát követően elhatározza, hogy bosszút áll az orvosán. Tervébe azonban hiba csúszik, amikor összetalálkozik a levakarhatatlan és idegesítően kíváncsi parkolóőrrel, aki végül segít neki bosszút állni. Persze tervezni és végrehajtani az két különböző dolog, főleg, hogy nem ők az egyedüliek, akik eltennék láb alól az orvost.
Október 14.: A játszma
A ‘60-as években játszódó kémfilm legalább annyira feszültnek és izgalmasnak ígérkezik, mint elődje, tíz évvel korábbi elődje, A vizsga: az eltelt években Markó alezredes megformálójához, Kulka Jánoshoz hasonlóan stroke-ot szenvedett, ám egykori munkatársai, Jung (Nagy Zsolt) és Kulcsár (Scherer Péter) attól tartanak, hogy a felépülését követően bosszút forral ellenük. Megfordul a kocka, ezúttal, Jung helyezi folyamatos megfigyelés alá egykori mentorát, és ehhez egy fiatal lányt (Staub Viktória) is beszerveznek, akinek a feladata, hogy közvetlen közelről számoljon be Markó minden lépéséről.
Október 21.: Vadlovak – Hortobágyi mese
Török Zoltán nevéhez olyan magukkal ragadó természetfilmek fűződnek, mint a Lemming – A messzi észak aprócska ura vagy a Vad Magyarország – A vizek birodalma, így biztosak lehetünk benne, hogy legújabb alkotása is újszerűen mutatja be a magyar puszta izgalmas, ritkán látható világát. Főszerepben a vadonélő hortobágyi ménes, amelyet az alkotók három éven keresztül, nyári forróságban és téli fagyban követtek. Látványban és narratíva terén is nagyjátékfilmes élményre törekedtek, és az első képsorok alapján tényleg érdemes lesz a mozivásznon átélni.
Október 28.: Post Mortem
Nem sűrűn kerül magyar horror a mozikba, de idén ősszel Bergendy Péter Post Mortemje kísérteni fog a zimankós estéken. A Post Mortem 1918 fagyos telén játszódik. Tomás, a fiatal vándorfotós (Klem Viktor) abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány (Hais Fruzsina) hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfölötti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti mi a céljuk. De veszélyes terepen jár: minden rossz mozdulat egy új, az előzőnél is vadabb támadást vált ki.
November 25.: Nagykarácsony
Az idei karácsony a karanténtól sújtott tavalyitól ellentétben remélhetőleg már rendes kerékvágásban fog telni, és forralt bor mellett egy kifejezetten ígéretes magyar romkom is melegítheti majd a szívünket. Tiszeker Dániel vígjátékában egy kiállhatatlan természetű, az ünnepi időszakot álszentnek és feleslegesnek tartó tűzoltó kénytelen átértékelni az életét a szétszórt és vidámságot sugárzó Eszter hatására, aki egy gyerekelőadást rendez. Ötvös András már bizonyította a Becsúszó szerelemben, hogy jól áll neki ez a zsáner, Zsigmond Emőkét pedig végre valaki megkínálta egy neki már régóta kijáró főszereppel. Már nagyon régen vártuk olyan türelmetlenül a karácsonyt, mint most.
December 2.: El a kezekkel a papámtól!
Dobó Kata második rendezését Lakner Artúr Édes mostoha című regénye ihlette: Dorka eleven, cserfes kislány, akinek élete szomorú egyhangúságban telik özvegy édesapja, András mellett. Azonban egy napon András bejelenti, hogy megházasodik. Az élénk fantáziájú kislány hétköznapjai innentől megváltoznak, kalandjai során új barátokra lel és megismeri a varázslat erejét. Ez a nagyszabású, látványos díszletekkel és kosztümökkel teli mesefilm a megannyi énekes-táncos jeleneteivel fogja könnyen bevonzani a Disney-filmek rajongóit és a szívükben örök gyerek felnőtteket.
December 16.: Legjobb tudásom szerint
A korábban Garázsmenet néven futó Inkubátoros nagyjátékfilm Lőrincz Nándor és Nagy Bálint munkája, amely járt már Tallinnban és Sanghajban is, és télen végre itthon is látható lesz. A Legjobb tudomásom szerint egy párkapcsolati dráma, melyben egy örökbefogadás előtt álló fiatal házaspár kapcsolata megrendül, amikor a nőt egy éjszaka szexuális bántalmazás éri. A film különlegessége, hogy az eseményeket a férj szemszögéből ismerjük meg. Kíváncsian várjuk, mit hoz magával ez az érdekes perspektíva, és hogy Hámori Gabriella és Bodolai Balázs párosától megszakad-e a szívünk, bízunk benne, hogy így lesz.
