Moziba be: animációk a Szemlén

ARIADNÉ (r: Bertóti Attila)

Noha Bertóti Attila az Erdélyi Sapientia Egyetemen diplomázott az Ariadné fonala című animációval, azóta már a MOME animáció szakának hallgatója, s így az egyetemista túlerőt fokozza az idei Szemle animációs versenyprogramjában. A 2009-ben magyar-román koprodukcióban készült alkotás még abban az évben elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó díjat a Kecskemméti Animációs Filmfesztiválon. Bertóti az ismert ókori görög mítosz történetét gondolja újra, filmje a flash animáció és a labirintus helyszíne miatt némiképp a klasszikus számítógépes játékok világát idézik, míg szereplői kinézetét és a film színvilágát minden bizonnyal ókori görög vázarajzok ihlették. A film eklektikusságát tovább erősítik a felhasznált hangulatfestő zenék, valamint a filmes zsánerek közt való ugrálás. A verziók mítoszra animációban először Ariadné képzelgésének véres végkimenetelű harcát láthatjuk, a második epizódban Thészeusz fantáziálja a Minotaurusz legyőzését, miközben a valóságban a szörny minderről mit sem sejtve rálel egy emberszagú fonálra, amelynek nyomvonalán elindulva kijut a napfényre a neki épített labirintusból. A geg működik, Thészeusz pedig legalább egy életre megtanulja, hogy nem hagyunk ártatlan lányokat lakatlan szigeteken.

IZMOS KIRÁLYLÁNYOK (r: Farkas Júlia)

Szintén egy MOME hallgató, Farkas Júlia vizsgamunkája, amelyet a közönség már láthatott a MOME Mozgó és az Animacák vetítésein. Angliában egy feminista mozgalom célul tűzte ki, hogy harcot indít a klasszikus mesék emancipálásáért, amelyekben a nők általában passzív karakterek, akik a bátor és erős hercegtől várják a megváltást. Az Izmos királylányok akár e mozgalom éllovasának is tekinthető, hiszen ebben a modernizált mesében a királylányok - Apjuk nemtetszésére fittyet hányva - éjszakánként gyúrni járnak, izmos férfiak társaságában. Az alacsony és kopasz agyherceg végül fényt derít a titokzatos izmosodási folyamat körülményeire, hogy azután egy lakodalommal egybekötött orgiába fulladhasson a mese, melynek képi világa kisiskolások filctoll-rajzait idézi, narrátora pedig Szabó Simon.

RÖGTÖN JÖVÖK (r: Hegedűs 2 László)

„Más a képzelet, és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz." - Weöres Sándor ezen gondolatai ihlették Hegedűs 2 László pszichedelikus zenére készült kísérleti animációját. A képzelet szülte alkotások, azaz a művészet végtermékeinek maradéktalan létjogosultságát hirdető sorok asszociációs rendben egymás után következő archív képkockákon tűnnek fel töredékekben. Hegedűs 2 László több művészeti ágban alkot, műveiben sokféle technikát és stílust ötvöz. Fotói, filmjei, festményei, nyomatai és installációi valóságdarabkákat ötvöznek, hogy ezzel hozzanak létre egy új dimenziót.

SIMON VAGYOK (r: Molnár Tünde)

A MOME animáció szakán 2008-ban végzett Molnár Tünde munkája. A Dave Eggers amerikai író novellájából íródott melankolikus történet középpontjában egy bölcs és az emberekkel szemben szkeptikus idősödő kutya, Simon áll, aki külső megfigyelőként nyilatkoztatja ki gondolatait az kétlábúak világáról. A szomorú szemű kutyának csak a gyerekek társasága jelent felüdülést, no meg az, ha hasonszőrű barátaival lehet, akikkel kedvenc foglalatosságuk a versenyfutás. A film alkotói a gyönyörű, egyedi és tökéletesen kidolgozott grafikával már az első percben erős atmoszférát teremtenek, ami a film legvégéig viszi magával a nézőt. Elkészülte óta a Simon vagyok beutazta a világot, közel ötven fesztivál versenyprogramjában megfordult és számos díjat elhozott. Több, mint ígéretes kezdet.

ORSOLYA (r: Szederkényi Bella)

Orsolya, egy átlagos fiatal lány egy napon arra ébred, hogy kézenállva közlekedik. A megváltozott munkaképességű lányt eltanácsolják a munkahelyéről. Egy darabig a négy fal között rettenetes mennyiségű sör társaságában keres vigaszt, majd elindul, hogy barátokat szerezzen. Ám a barátszerzés sem épp gyerekjáték, ha az emberrel megfordul a világ, és ettől kicsit be is fordul. Orsolya végül megtalálja hivatását, barátra is lel egy négylábú személyében és a szerelem is ott ólálkodik a sarkon túl. Szederkényi Bella MOME-s vizsgafilmje egy kedves és egyszerű mese az útkeresésről és önmagunk elfogadásáról. A fekete-fehér, különös hangulatú rajzanimáció Tokiótól San Francisco-ig számos fesztiválon megfordult, és szerepelt az Annecy Filmfesztivál versenyprogramjában is.

FALUN (r: Wonház Annamária)

Wonház Annamária Falun című stop-motion animációja szintén vizsgamunkának készült a MOME-n. A hangulatában és szinkronhangjaiban Hermán Árpád 2007-es Büdöskéjét idéző filmben egy idős falusi házaspár egy teljes napjába nyerhetünk bepillantást. A film kulisszáját egy ház portálja alkotja - ami képen kívül történik, azt a remek hangmérnöki munkának köszönhetően képzelhetjük oda. Az esti családi összejövetelre készülő zsémbes öregasszony és férjura a maguk komótos tempójában nyomják le a napi rutint, kakaskukorékoláskor kiengedik a tehenet, reggel vizet hoznak a kútról és megetetik a csirkéket. A falusi idillt megjelenítő filmben szerethető karakterek és életszagú szituációk vonulnak fel, de talán a legfontosabb a tényező film finom és üdítő humora. A klasszikus technikával és szemmel láthatóan rettentő alapossággal megalkotott animáció 2010-ben készült el, így még a fesztiválkörút előtt áll.

Interjú a rendezővel

ÁRA 2,70 FT (r: Ballai Tóth Roland)

A Kecskemétfilm gyártásában készült Ballai Tóth Roland animációja egy robotról, aki egy régi pléh dobozból és némi háztartási hulladékból kelti magát életre a sufniban. Az idős nagymama ebédfőzés közben dönt úgy, megválik a címben is szereplő ára és kopottsága alapján igen régi fűszertartótól és a sufniba száműzi, a többi lom közé. Ám a szinopszis tanúsága szerint a tárgyak élete soha nem ér véget, így válik tenyérnyi robot az értéktelen kacatból. Az idős asszonyt berozsdásodott tárgyak garmadája veszi körül, amelyek a recycling mission égisze alatt kapnak új dimenziót. A robot végül a nagymama gondoskodó kezei közt köt ki, hogy visszataláljon eredeti helyére, a konyhapolc hűs sarkába.

VILLAMOS (r: Békés Rozi)

Békés Rozi 1980-ban végzett az Iparművészeti Főiskola könyvművészeti szakán, azóta grafikusként, illusztrátorként és animációs filmkészítőként tevékenykedik. Ez érződik Villamos című animációján is, amelyet nézve az embernek az az érzése támad, hogy véletlenszerű történések láncolata miatt lett ezekből a vonalrajzokból animáció, hisz ugyanúgy megállnák a helyüket egy kiállítótérben grafikákként vagy egy képeskönyvben. A film egy tablót állít a város forgatagáról, sokszínűségéről és zsúfoltságáról úgy, ahogyan a villamosból kibámulva képet kapunk róla. A filmes műfaj sajátosságaként jön képbe a hangkulissza, ami viszont ez esetben inkább elvesz, mint hozzátesz az alkotáshoz, hiszen a városi zajok, a zsúfoltság és a villamos markáns hangja helyett bárgyú zene hömpölyög a film teljes hossza alatt.

ZENIT (r: M. Tóth Éva)

A Villamoshoz hasonlóan M. Tóth Éva Zenit című munkája is a Magyar Rajzfilm Kft. gyártásában készült. A grafikusként, animációs filmkészítőként és tanárként tevékenykedő alkotó szintén az Iparművészeti Egyetemen végzett, vizuális kommunikáció-tervező szakon. A Zenit sem narratív film, hanem egy századfordulós olasz képeslapokra és fényképekre épülő fotókollázs, amely a szinopszis és a baljós zene (Jeney Zoltán: Pavane) tanúsága szerint a háború előérzetét jeleníti meg. A filmben mindösszesen két mondat hangzik el, Rainer Maria Rilke Őszi nap című versének részlete. Az asszociatív képsorokon fekete felhők gyülekeznek, miközben századfordulós tereket és arcokat, illetve egy völgy felett átrobogó vonatot látunk. A zene és a vágás intenzitása egyre fokodózik, ám mindvégig ugyanazok a képek térnek egyre vissza.

GONDOLATOK A PINCÉBEN (r: Tóth Roland)

Remek alapanyagból, Örkény István egyik Egyperceséből készült Tóth Roland filmje, a Kecskemétfilm gyártásában. A Gondolatok a pincében történetében egy patkány ábrándozik arról, mi lett volna, ha olyan élőlénynek születik, akit nem gyűlöl mindenki tiszta szívből. Noha az animáció biztosra ment, hiszen szinte szolgai módon filmesítette meg az irodalmi alapanyagot, Tóth Roland alkotása egy abszolút szerethető film. A házmesterkislány karaktere és a film egész rajzi világa magával ragadó, Kern András a narrátor szerepében elsőosztályú (mint szinte mindig) és a Hot Jazz Band könnyed dallamai is összecsengenek a film egyszerű és szerethető világával, amelyben a zseniális író rávilágít arra, hogy még a falábú házmesterkislány is lehet irigység tárgya.

Interjú a rendezővel