Nagy Zsolt főszereplésével készül a 70-es évek Magyarországán játszódó romantikus vámpírtörténet, a Drakulics elvtárs. A Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága 449 millió forint támogatást szavazott meg az Isteni műszakkal feltűnt Bodzsár Márk mozifilmjének gyártására, a forgatás októberben kezdődik.
A Drakulics elvtárs egy 70-es években játszódó, romantikus vámpírtörténetet mesél el. A vámpír nyugatról látogat haza a kádár-kori Magyarországra, és rögtön az állambiztonság célkeresztjébe kerül. A titkosszolgálati megfigyelés során bontakozik ki a szerelem közte és a beszervezésével megbízott fiatal elvtársnő között. „A romantikus komédia kém- és vámpírfilmes elemeket vegyít, és olyan fénytörésben mutatja meg a Kádár-kort, amilyenben még soha nem láttuk.” – vallják az alkotók.
A film rendezője Bodzsár Márk, akinek az Isteni műszak után a Drakulics elvtárs lesz a második mozifilmje. A forgatókönyv megírásában Jakab Juli és Tasnádi István (utóbbival interjúnk itt olvasható) dramaturgként segítették. A végleges forgatókönyv a Filmalap szakmai és anyagi támogatásával készült. A producerek Pék Csaba és Tőzsér Attila, az operatőr Reich Dániel, a látványtervező Ágh Márton, a vágó Kovács Zoltán. Lugosi Béla, a harmincas évek hollywoodi sztárja után Nagy Zsolt lesz a következő magyar színész, aki vámpírt alakít a mozivásznon. A forgatás októberben kezdődik, és a tervek szerint a Drakulics elvtárs jövő ősszel kerül a mozikba.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
