A harmadik erre vonatkozó kérdés után adta meg magát a színésznő, és ismerte be töredelmesen, hogy a rendezői és forgatókönyvírói debütálásában a saját és exférjével, Andrzej Zulawskival való közel húsz éves kapcsolatának végét dolgozta fel. Majd "ez a film minden szakítás története is szeretne lenni egyben" mondattal árnyalta a tényt, mely nyilvánvaló volt ugyan, de Sophie következetes tagadása miatt a francia sajtó fő találgatási felületévé vált.

Sophie hangsúlyozta, hogy míg színészként a "szórakoztató" szerepeket szerette, első rendezésének témája: "drámai". Hiszen „ha ketten nem alkotnak egyet, ketté kell válni"- szögezte le -, "az erről alkotott pillanatkép pedig nem lehet vidám". Nem véletlen, hogy első filmjének rendezői előképe Ingmar Bergman Personája.

Ezen a ponton a filmhu szigorúan szakmai kérdésekre "zoomolt".

filmhu: Magyarországon gyakori probléma, hogy az ötlet után csak évekkel később kapnak pénzt a film elkészítésére a rendezők. Ha te anyagi okokból csak most forgathatnád le, az életednek ebben a másik szakaszában, miben lenne más ez a film?

Sophie Marceau: Mivel, ahogy mondod, ez a film pillanatfelvétel életem akkori szakaszáról, ha csak most csinálhatnék filmet, akkor már nem ezt rendezném meg. Lehet, hogy most éppen a guatemalai kínzásokról forgatnék.

filmhu: Hogy dolgoztál rendezőként a Beszélj a szerelemről! forgatásán?

S. M.: A rendezés komolyan megszervezett munka, itt nincs helye az improvizációnak. Rendezőként nagyon határozott vagyok, hiszen ott minden az én felelősségem. Ha leülök kávézni, leülnek a technikusok és a színészek is, és közben elmegy a fény, ráadásul Franciaországban ebédszünetet is kell tartani. Mindenkit a rendező hajt, és ez fizikailag nagyon nehéz.

filmhu: Hogy bántál a színészekkel?

S. M.: Nehéz velük bánni. El kell tűrni a szeszélyességüket, amiért cserébe érzelmeket adnak, megjelenítik a szereplőket. A Richard-t alakító Niels Arestrup például nagyon intelligens színész, aki igazi lelket adott a figurának a filmben. Nagyon emberien oldotta meg a háromgyerekes családapa szerepét, pedig a magánéletében nincsenek gyerekei. Mindig pontosan megértette, mit várok tőle.

filmhu: Te is szeszélyes színész vagy?

S. M.: Én az életben nem vagyok színésznő-típus. Színészként is olyan pontos vagyok, mint rendezőként. Nem megyek senkinek az agyára, nincsenek trükkjeim, szeszélyeim. Nem tudom ugyan precízen előre a szövegem, de a forgatás pillanatában már igen.

filmhu: A guatemalai filmen kívül van következő rendezési terved?

S. M.: Nincs. Nem azért akarok rendezni, hogy rendezzek, hanem, hogy a szellemeket kiírtsam magamból. Még meg kell találnom, hogy hogyan tudom a gondolataimat, filmre átírni.

filmhu: Új szerepek?

S. M.: Most játszottam két filmben, Diane Kurys rendezésében a francia Je reste!-ben (Maradok!) és Rob Reiner amerikai Alex és Emmájában. Most egy ideig nem vágyom semmilyen szerepre. Szeretnék otthon lenni, a saját életemmel törődni, a két gyerekemmel foglalkozni, és írni.