Nőtér – Csajok az animációban

Lázas trip az animációba

A Hanne töredékes gondolatok a női misztikumon átszűrt rendszere a szerelemről

Magyarósi Éva egyike a frissen végzett fiatal tehetségeknek, akik bár predesztinálva volnának a sikerre, nem bővelkednek lehetőségekben. Az Iparművészeti Főiskola, alias Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakán tavaly diplomát kapott rendezőnő diplomafilmje, a Hanne elnyerte az Oberhausen-i Rövidfilmfesztivál 500 euró értékű díját. A film tovább fesztiválozik, alkotója pedig belemerült a dolgos hétköznapokban, olyannyira, hogy a díjátadó helyett is a munkát választotta, magát az örömhírt pedig az interneten olvasta.

Művészetből nem lehet megélni – mondja a rendezőnő, mi több: a taposómalomban alig van idő a saját ötletek megvalósítására. A rutinfeladatok mellett háttérbe szorul a művészet, a bebizonyosodik, ki az, aki valóban fenn tud maradni az art vizeken. „Mert az embernek azt kell csinálnia, amit a feladatának érez.”. A Szellemvasúton elhangzott röpke beszélgetésből azonban kiderült, hogy bár „semmi sem biztosíték”, van esély a folytatásra. Ugyanis az animációs film alapját képező 18 évesen megírt novella folytatása is „képbe dolgozás” alatt. Mivel pedig a Magyarósi Éva amúgy is képtelen nem nulla forintból filmet csinálni, mert mint mondja, a felkérések és a kényszer nem motiválja, van remény az újabb no budget vászonra feszítésére.

Az elkerülhetetlen „hogyan lesz valakiből animációs filmrendező” felvetésre a válasz éppen olyan misztikus, mint a komoly elismeréseket kivívó bemutatkozó-film. Magyarósi Éva elhatározása Győr és Budapest között, negyven fokos lázban eltöltött vajúdásban, a vonaton született. Ugyanis az eredetileg szobrász szakra készülő művészpalánta a második helyen megjelölt animációs szak második fordulójára is bejutott. Mivel pedig a két felvételi egyszerre zajlott, mérlegelni kellett: ipar vagy képző. A lázas trip végállomása a filmművészet lett, s ezt a Hanne alkotója ma már cseppet sem bánja. Mi több: további szakirányú tanulmányokon töri a fejét. A cél Olaszország vagy Berlin.

Szex és Budapest?

A diplomafilm eredetileg bábfilm lett volna életnagyságú, valódi háttér előtt mozgatott figurákkal, erről azonban tanárai technikai akadályokra hivatkozva lebeszélték a végzős diákot. Hogy miként „bábozik” Magyarósi Éva, az is kiderült azért. A 2004-es Szerelemhús a szerelem másik megközelítése amolyan magyarósisan. A groteszk figurákkal felvázolt történet középpontjában a férfi, aki saját szívét tálalja fel a falánk és telhetetlen nőnek, akinek torkán akad a falat, s a mérgezett vallomás bosszút áll.

„Ne azért legyek sikeres, mert nő vagyok!”

Hanne A Férfi. Az a férfi. Akit nem lehet elfelejteni, csak millió darabokra törni, csak felfalni, csak megölni. Az alma másik fele, a „saját magam”, aki „kiszívja az Énemet” és akivel „átköltöztünk egymás testébe”. És a Nő maga Magyarósi Éva, aki biztonság és a szenvedély között ingázó főhősét saját fizikai valójával is megtámogatja a kockáról-kockára megmunkált, kollázsfilmmé átszínezett videón. A Hanne töredékes gondolatok a női misztikumon átszűrt rendszere a szerelemről, szubjektív napló lélekmélyről, eredeti ötletekben bővelkedő film a közismert ismeretlenről, azaz kétismeretlenes egyenletről. A Hanne folytatása a Léna, melyben a bizonyos másik nő is bejön a képbe, s a két nő találkozik, sőt barátkozik. Léna nem tudja megszülni a halott Hanne fiát, csak félig, mivel sellőlány. Ahhoz, hogy a gyermek mégis világra jöhessen furcsa együttállásnak kell megvalósulnia. A Léna világrajöttében pedig mint megtudtuk, egy alig négy éves vektorgrafikus animátorprogram, a MOHO segíthet, ami rajzosabb és plasztikusabb, mint a Flash, praktikumát tekintve azonban hasonló.

Az új tervek között szerepel egy eggyel kommerszebb darab is. Magyarósi amolyan Szex és New York stílusban mutatná be egy iroda életét. Az élmény némileg személyes, úgy mint iroda-stúdió párhuzam. A középpontba öt nő és az elmaradhatatlan csajos dolgok. És hogy miért mindig a csajok? Magyarósi egyáltalában nem kíván a női művészet szószólója lenni. „Ne azért legyek sikeres, mert nő vagyok!” A témaválasztás nem szándékolt, egyszerűen csak abból ered, hogy mindenki magából merít.