Oroszországi Magyar Kulturális Évad

Bevezetés

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az orosz Szövetségi Kulturális és Filmügyi Főigazgatósággal megállapodott abban, hogy a Hungarofest Kht. orosz partnerével, a Festa Producerközponttal - a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központtal (MKK) együttműködve - szervezi meg 2005. február és július között az Oroszországi Magyar Kulturális Évadot. Az évad koncepcióját a  dr. Szvák Gyula egyetemi tanár vezette szakmai kuratórium fogalmazta meg, és a NKÖM fogadta el. 

Az évad költségvetése összesen 500 millió forint. Ebből 350 millió forintot tesz ki az állami támogatás, 100 millió forintot a NKÖM külön keretből biztosít a novemberi nagyszabású zárókiállítás, a „Bécs-Budapest és Szentpétervár a historizmus és az avantgárd között 1873-1925” megrendezésére, míg a tervek szerint 50 millió forint a szponzoroktól folyik be.

Az eseménysorozat nemcsak hazánk kultúrájának sokoldalúságát mutatja be, hanem társadalmi-tudományos szempontból egyaránt betekintést enged az elmúlt évtizedek eredményeibe. Az évad programjai a legszélesebb közönséget, a legkülönbözőbb ízléscsoportokat és esztétikai táborokat célozzák meg Oroszországban.

Előzmények

Szentpétervár 300 éves jubileuma kapcsán 2003. szeptember 18-tól október 5-ig Orosz Kulturális Hetek voltak Budapesten, aztán Moszkvában Őszi Magyar Kulturális Heteket tartott, majd 2004 októberében itthon Orosz Kulturális Napokat, illetve Oroszországban magyar „előfesztivált” rendezett a Hungarofest. Az átfogó programok ismételten bebizonyították: a két ország továbbra is keresi a kulturális kapcsolatokat, s ezeken keresztül is kész a párbeszédre. A 2005-ös oroszországi magyar kulturális évad közvetlen folytatása az előfesztiválnak: annak tapasztalataiból építkezik, és annak programszerkezetére épít.

Évadterv

Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően még nagyobb szerepet kap a diplomáciai, kulturális és gazdasági kapcsolatok ápolása és erősítése. A két ország mentális- és értékszerkezete erős hasonlóságot mutat. Vannak tehát rokon vonásaink az orosz kulturális látásmóddal és hagyománnyal, és van olyan is, ami kevésbé jellemző a gondolkodásunkra. Épp ezen különbségekben rejlik kapcsolatépítésünk lényege; az orosz kulturális elit fogékonysága a művészetek és az igényes, nemzetközi színvonalú produkciók iránt teszi ezt az együttműködést igazán gyümölcsözővé.

Mindkét országban élnek olyan nemzedékek, melyeknek tagjai ma is élénken emlékeznek a közös múltra, miközben felnőtt egy fiatal generáció, a mai 15-30 éves korosztály, akik leginkább előfeltételezések, sztereotípiák és klisék alapján alkotnak véleményt. A legfiatalabb orosz nemzedéknek azonban már nincs élménye a közelmúlt időszakáról, még kevésbé Magyarországról, már a nyugati kultúrán nőtt fel, ismeri és érzi a legmodernebb művészeti, életmódbeli trendeket.

Az évad programstruktúrájával szeretnénk a lehető legtöbb korosztálynak és ízléscsoportnak kínálatot adni: egyrészt felidézni az idősebb generációk emlékeit úgy, hogy megmutatjuk, a múltra lehet formabontó módon emlékezni, másrészt pedig a fiatalabb korosztályok kortárs művészetek iránti fogékonyságára alapozni. Magyarországot az Európai Unió új tagjaként kívánjuk bemutatni.

Az évad céljai

Arra törekszünk, hogy a kulturális találkozások ne pusztán formális, protokolláris találkozók legyenek, hanem valódi, élményszerű események, amelyek egyrészt generálják a művészi-emberi kapcsolatokat, másrészt árnyalják és alakítják Magyarország kulturális arcképét. Az alap adott, hiszen a korábban említett nagyszabású programoknak és a 2004-es közös orosz–magyar rendezvényeiknek köszönhetően Magyarországot ismét izgalmas kulturális tényezőnek, újra felfedezendő szigetnek tartja az orosz véleményformáló értelmiség és egyre nagyobb részben a közönség is. Távlati célunk az is, hogy a művészet értékeivel alapozzuk meg más területek (gazdasági, turisztikai, társadalmi, tudományos, politikai stb.) későbbi együttműködését, és visszaállítsuk az orosz–magyar kapcsolatok rangját.

Az évad üzenetei

Az évad üzenetének kialakításánál alapul vettük a magyar és az orosz társadalom gondolkodásmódjában, kulturális tradíciójában fellelhető hasonlóságokat és különbségeket, valamint a közelmúlt közösen megélt történelméhez kapcsolódó viszonyrendszert.
1. A magyar társadalom és kultúra az Európai Unió egyik tagállamaként mutatkozik be Oroszországban. A magyar kultúra az unió egyik olyan entitása, mely érti, érzi a kelet-európai hagyományokat, és nyitott az orosz kulturális áramlatokra, szenzibilitásra. Ami másoknak unikum, nálunk eleve lélekközeli tapasztalat, természetes élmény.
2. A magyar kulturális „kettőslátás” révén a rendszerváltás óta eltelt időszakban a kortárs kulturális irányzatok rendkívül gyorsan reagálnak az új világtrendekre. Az új generációkra, akárcsak számos korábbi művésznemzedékre, a merész, formabontó kontextus, a nyitottság és a játékosság jellemző.

A logo és a szlogen

Az „Okno v Vengriju”, szabad fordításban: „Szem előtt Magyarország” a Nagy Péter cár tevékenységét jellemző híres mondásra – „Ablak Európára” – asszociál. Logónk „almakupolája” a két ország sajátos jelképeit ötvözi: egyrészt a szabolcsi almára utal, mely a hiánygazdaság időszakában keresett árucikként jelent meg a polcokon, másrészt a pravoszláv templomok hagymakupoláját is megjeleníti.

A logo színei és jellegzetes motívumai áttételesen a moszkvai Vaszilij Blazsennij székesegyház hagymakupoláját idézik. Arra törekedtünk, hogy az évad szimbóluma könnyen megjegyezhető, derűs hangulatú és érzelmekre ható legyen. 

Az évad programjai

Mivel Oroszország a képzőművészet és a komolyzene területén hagyományosan nagyhatalomnak számít, ezért e két ág reprezentációja különösen nagy hangsúlyt kap az évadban. A kiállítások az európai környezetbe helyezett Magyarországot mutatják be történelmi-kultúrtörténeti vagy kortárs megközelítésben a XIX. századtól a XXI. századig. A nagyszabású áttekintő tárlatok mellett a mai világtrendekre reflektáló, újszerű projektek is helyet kaptak.

A kiválasztott művészek, illetve előadók zöme nemcsak Magyarországon, hanem Európa-, sőt világszerte ismertek és elismertek. A műfajok között megtalálható a klasszikus és a könnyűzene (beleértve a jazzt, a pop-rockot, a világ- és népzenét, valamint az alternatív irányzatokat), a színház- és táncművészet, a tágabb értelemben vett vizuális művészetek, a film, az irodalom, valamint a hazai russzisztika kiemelkedő eredményeit összegző művek és nemzetközi hírű tudósok részvételével megtartott történelmi-társadalmi témájú konferenciák is. Jelentőségük miatt érdemes kiemelni az évadnyitó és –záró kiállításokat („Magyar királyság két császárság között”, illetve „Bécs-Budapest és Szentpétervár a historizmus és az avantgárd között 1873-1925”), valamint az idei József Attila-emlékév kapcsán rendezett ünnepségsorozatot. A főbb programokat különleges kísérőrendezvények teszik még tartalmasabbá és hangulatosabbá.

Az eseményeket a két legnagyobb kulturális központban, Moszkvában és Szentpéterváron szervezzük. Ezeket regionális ¬– a testvérvárosokban és a magyar őshaza területén található nagyobb központokban szervezett – rendezvények egészítik ki.

A több mint 100 program tartalmi szerkezetét kettős szempontrendszer határozza meg. Egyrészt az évszázadokra visszatekintő orosz–magyar kulturális kapcsolatokra, az egymástól átvett és továbbgondolt szellemi-művészeti irányzatokra építünk, hiszen számos művész, író, gondolkodó, színházi szakember tanult Oroszországban (a Szovjetunióban), s hozta haza, fejlesztette tovább a kint tanultakat. Másrészt annak az elmúlt 10-12 évben felnőtt új művészgenerációnak adunk lehetőséget, amelyik nagyon gyorsan, rugalmasan reagál minden új áramlatra, és fiatalosságával, extravaganciájával utat találhat a hasonló korú-érdeklődésű orosz befogadói rétegekhez. A szociális nyitottság és érzékenység szintén fontos szervező elvünk: a gyerekeket, a vakokat és a gyengénlátókat külön programokkal szeretnénk megszólítani.

Kiemelt programok

Zene (klasszikus, jazz, világzene): 
Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok 
Liszt Ferenc Kamarazenekar és Rost Andrea
Jandó Jenő és az Akadémiai Szimfonikus Zenekar
Besh o drom
Mirrorworld Quartet, László Attila Band, Szakcsi Quintet,
Kaltenecker Trió

Vizuális művészetek:
Magyar királyság két császárság között – Orosz–magyar állami és kulturális
kapcsolatok a XIX. században (a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye a moszkvai Isztoricseszkij Muzejban): az évad nyitókiállítása, amelyhez tematikailag szervesen kapcsolódik a Habsburg−Romanov történész kerekasztal. A február 17-ei megnyitón Tokaj-hegyaljai asszonyok mutatják be az úri hímzés mesterségét a Jánosi Együttes zenei kíséretével.
Bécs-Budapest és Szentpétervár a historizmus és az avantgárd között 1873-
1925: a 2003-ban a bécsi Harrach Palotában és 2004-ben a budapesti Magyar Nemzeti Galériában bemutatott „Zeit des Aufbruchs Budapest und Wien zwischen Historismus und Avantgarde” és a „Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete - Bécs és Budapest kultúrája a historizmus és az avantgárd között 1873-1920” című kiállítás anyaga, az Ermitázs Zichy Mihály-képeivel kiegészítve
El Kazovszkij életműtárlata
Romanek Inka kiállítás
Maurer Dóra rendezésében: Konstruktivista – geometrikus
művészet

Irodalom:
József Attila-emlékév kapcsán rendezett ünnepségsorozat (Janzer Frigyes mellszobrának felavatása, az: „Elhagyott telkek vidéke. Esztétikai töredékek” című orosz nyelvű prózaválogatás bemutatója, kétnyelvű rádiós irodalmi est: a Magyar Rádió és a Radio Rosszija József Attila új orosz fordításaival indítja újra kétnyelvű irodalmi sorozatát)
Örkény István: Lágerek népe. Hronyikjor Kiadó, Tatjana Voronkina
 fordításában
Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regényének bemutatója
Szöveg és kép: Moholy-Nagy László könyvének bemutatója
Non/fiction könyvvásár

Színház- és táncművészet:
Győri Balett: Purim (a Budapest Klezmer Band kíséretével)
Pintér Béla Társulat: Parasztopera (utóbbi évek legsikeresebb
alternatív előadása)
Budapesti Operettszínház: Marica grófnő
Kaposvári Csiky Gergely Színház: Csak egy szög (Mohácsi János
közösségi színháza, roma témájú katartikus előadás)

Film:
Szabó István-retrospektív filmhét
Jancsó Miklós-retrospektív filmhét
Válogatás a legújabb (2003-2005) magyar filmekből, a nemzetközileg
is elismert fiatal generáció bemutatása

Az Oroszországi Magyar Kulturális Évad számokban:

108 program
800 művész
8 város
21 klasszikus zenei program
2 balettelőadás
3 színházi előadás
12 irodalmi program
25 vizuális művészeti esemény
7 konferencia
24 világzenei program
14 filmes program