Akit kicsit is érdekel a filmvilág, az január 13-án oda fog figyelni az Oscar-jelöltek bejelentésére. Kiderül, hogy Az Ír vagy a Volt egyszer egy… Hollywood áll-e rajthoz a legtöbb kategóriában. Az is kiderül, hogy megtöri-e a férfiak hegemóniáját a legjobb rendezők mezőnyében Greta Gerwig (Kisasszonyok), miután a Golden Globe-on csupa férfit jelöltek erre a díjra. Gerwig mellett például annak is lehet majd szurkolni, hogy az év egyik legnagyobb szenzációja, az Élősködők, dél-koreai film létére minél több kategóriában ott legyen.

Sok izgalmas kérdésre fog választ adni a hétfői bejelentés, nekünk magyaroknak azonban a legjobb nemzetközi film kategóriája (2020 előtt a legjobb idegen nyelvű film néven futott) lesz a legfontosabb, amelynek a szűkített listáján ott van Tóth Barnabás szívmelengető történelmi drámája, az Akik maradtak.

Ez a film olyan, mint egy hosszú, meleg ölelés

Az Akik maradtak ott veszi fel a fonalat, ahol a legtöbb holokauszttal foglalkozó film véget ér. Hogyan lehet feldolgozni a traumát? A túlélők számára lehetséges a visszatérés egy normálisnak nevezett életbe? Negyvenes nőgyógyászt eljátszó Hajduk Károly és a tizenéves Szőke Abigél egy bensőséges, szeretettel teli kapcsolatot tárnak elénk, aminek ugyanakkor van egy nyugtalanító vonulata. Szelíd, a belső folyamatokra koncentráló dráma, visszafogottsága mellett is nagy hatással tud lenni az emberre. Kritika.

A legjobb nemzetközi film kategória szűkített listája:

  • Akik maradtak (Magyarország)
  • Az atlantiak (Szenegál)
  • Beanpole (Oroszország)
  • Corpus Christi (Lengyelország)
  • Élősködők (Dél-Korea)
  • Fájdalom és dicsőség (Spanyolország)
  • A festett madár (Csehország)
  • A nyomorultak (Franciaország)
  • Mézkirálynő (Észak-Macedónia)
  • Truth and Justice (Észtország)

91 nevezésből került fel tíz film a szűkített listára, és erről választják ki azt az ötöt, amely ott lesz a február 9-i Oscar-gálán. Az elmúlt évtizedben három magyar film került fel a shortlistre (A nagy füzet, Saul fia, Testről és lélekről), Enyedi Ildikó drámája bejutott a legjobb ötbe, Nemes Jeles László alkotása pedig – ahogy azt mindenki tudja – a díjat is elnyerte. A közelmúlt sikersorozata bizakodásra adhat okot, de érdemes megnézni, kik a versenytársak, van-e esélye mellettük ennek az intim és halkszavú történetnek.

Történelmi siker kapujában az Élősködők

A kategória toronymagas esélyese, legalább annyira kiemelkedik belőle, mint tavaly a Roma, vagy mint négy éve – utólag már kijelenthetjük – a Saul fia. Mesteri műfajváltásokkal mesél a szegények és a gazdagok közötti szakadékról, először még mulatságosnak hat, ahogy egy szélhámos, magát kisstílű csalások sorozatával fenntartó család elnyeri egy tehetős família bizalmát, de aztán egyre sötétebb színezetet kap a történet. A Joker-ről szokták mondani, hogy elkapta a korszellemet, de azt valójában az Élősködők ragadta meg a legemlékezetesebb módon: egyszerre tud szórakoztató, megdöbbentő és elgondolkodtató lenni.

Élősködők

Bong Joon-ho (A halál jele, Snowpiercer) alkotása a cannes-i filmfesztiválon robbant be, ahol a fődíjjal, az Arany Pálmával jutalmazták. Azóta egyértelmű közönségkedvenc lett belőle: Az Egyesült Államokban már az első hétvégéjén rekordot döntött, majd bekerült a tíz legtöbb pénzt hozó külföldi film közé. A kritikusok is imádják, a rangos filmes szaklapok év végi listáinak állandó résztvevője volt, az IndieWire például 304 kritikus véleménye alapján hozta ki az év legjobb filmjének. Az Élősködők legutóbb a Golden Globe-gálán győzedelmeskedett a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, minden jel arra mutat, hogy az Oscar-gálán is díjat vehet majd át a dél-koreai rendező. Amivel kétszeresen is történelmet fog írni, hiszen ez lehet országa első Oscar-jelölése és -díja.

Pedro Almodóvar és az Oscar

Az Élősködők esetében eléggé előreszaladtam, hiszen még nem is jelölték, de már a győzelmi esélyeit taglaltam. Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség című filmjéről is nyugodtan kijelenthető, hogy biztos a jelölése, és az is, hogy erről az alkotásról képzelhető el egyedül, hogy elorozza a díjat a dél-koreai thriller elől. Egy világhírű rendező megható önvallomása írói válságról és arról a nehéz folyamatról, ahogy filmmé érik a személyes múlt. A Fájdalom és dicsőség témáját és a megvalósítását – mesteri az időkezelése – is biztosan nagyra értékelik majd a amerikai filmakadémia tagjai, hiszen szakmabeliként még inkább a magukénak érezhetik a főszereplő önmarcangoló attitűdjét.

Fájdalom és dícsőség

A Fájdalom és dicsőség mellett szól, hogy az Oscaron szeretik díjazni a karrierösszegző alkotásokat, továbbá Antonio Banderast is ki kell emelni, akit a legjobb színésznek választottak meg Cannes-ban, és aki sokak szerint pályafutása legjobb alakításával keltette életre a filmbéli rendezőt. Az Akadémia régóta odafigyel Almodóvarra: az 1988-as Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén a legjobb idegen nyelvű film díjára jelölték, amelyet az 1999-es Mindent anyámról már meg is kapott, majd a Beszélj hozzá révén a legjobb eredeti forgatókönyvért járó szobrot is megkapta a spanyol rendező.

Ott lesz Cannes az Oscaron

A szűkített lista tíz filmjéből öt a tavalyi cannes-i fesztiválon mutatkozott be, és mindegyik díjjal távozott onnan. Ez azt mutatja, hogy az Akadémia lépést akar tartani az Amerikán kívüli filmvilággal, a múltbéli hibáiból tanulva most már odafigyel az európai fesztiválok sikertörténeteire. A Élősködők-et és a Fájdalom és dícsőség-et már kielemeztük, nagy esélye van még a jelöltségre a cannes-i zsűri díjával kitüntetett francia Nyomorultak-nak (Les Misérables), amely egy párizsi külvárosban játszódó brutális dráma. A gyűlölet-hez hasonlóan lakótelepi környezetben játszódik, és a helyiek és a rendőrök etnikai feszültségekkel súlyosbított viszonyát mutatja be.

Az atlantiak

A szenegáli, Netflix által felkarolt Az atlantiak a nagydíjat kapta meg a neves fesztiválon. Kísértettörténetbe ágyazva mesél a migrációról, egy dakari lány nehéz döntéséról a szerelem és az anyagi biztonság között. Aktuális témát feszeget, szimpatikus, hogy a Cannes-ban ünnepelt film által egy fekete rendezőnő (Mati Diop) is végre a világ elé tárhatja gondolatait, azt a társadalmi nyomást, ami egy fiatal, szenegáli lányra nehezedik. Az izgalmas és újszerű nézőpont viszont néha ügyetlenül és vontatottan jelenik meg Az atlantiak-ban.

Az orosz Beanpole az Un certain regard szekcióba nyert meghívást, ahol a rendezőjét, Kantemir Balagovot választották meg a legjobbnak. A szó elrettentő értelmében vett művészfilm, amely mindent bevett a néző nyomasztása érdekében. Hozzá kell tenni, hogy a Beanpole közvetlenül a 2. világháború lezárása után játszódik Szentpéterváron, javarészt egy kórházban, és minimális történelmi ismeretek birtokában is belátható, hogy iszonyú nehéz lehetett az élet akkoriban, a háború által testileg és lelkileg roncsolt nőknek iszonyatos döntéseket kellett meghozni az újrakezdés érdekében.

Beanpole

Ez mind benne van az amúgy szépen fényképezett, élénk színskálával dolgozó, a nyakigláb (a cím magyarul babkarót jelent, ez a főszereplő beceneve) Viktoria Miroshnichenko emlékezetes alakításával megspékelt Beanpole-ban. A jelöltség kapcsán az a legfontosabb kérdés, hogy a szavazó akadémiai tagok hány százaléka nézte végig ezt az igencsak megterhelő filmet. A szabály úgy szól, hogy aki szavazni akar a legjobb nemzetközi filmek versenyében, annak mind a tíz nevezett alkotást meg kell néznie.

A méhész, az álpap és a fekete-fehér borzalom

A legjobb tízbe egy észak-macedón dokumentumfilm, a Mézkirálynő (Honeyland) is bekerült, és hiba lenne legyinteni egyet az esélyeit illetően. Nagyszerű főszereplőt találtak a középkorú méztermelő nő személyében, aki egy kihalt faluban élve tartja el önmagát és félig vak, ágyhoz kötött anyját. Úgy tűnik, hogy semmi sem törheti le az életkedvét, ingathatja meg az erejét, személyében ritka erős példáját látjuk annak, hogy igenis lehet harmóniában élni a természettel. Aztán megjelenik egy lakókocsis család a közelükben, és a film az emberi ostobaság és a természet kizsákmányolásának megrázó portréjává vált át.

A Sundance fesztiválon három díjjal jutalmazott Mézkirálynő egy személyes, ezért érzelmekkel átitatott mikrotörténeten keresztül kegyetlen pontossággal mutat rá, hogyan teszi tönkre a környezetet az emberiség, és figyelmeztet arra, hogy ez az út a pusztulásba vezet. Ez most nem egy filmajánló, hanem oscaros esélylatolgató, de az Akik maradtak versenytársai közül az Élősködők és a Fájdalom és dicsőség mellett a Mézkirálynő-t is lelkesen ajánlom, mindhárom alkotás maradandó filmélmény. Az Oscarnál maradva ott lenne a helye a legjobb ötben, de a legjobb dokumentumfilmek szűkített listájára is felkerült, és azt hiszem sokan lesznek úgy, hogy inkább abban a kategóriában szavaznak rá.

Mézkirálynő

A lengyel film az utóbbi években az Akadémia látóterébe került: az Ida 2015-ben lett a legjobb idegen nyelvű film, tavaly három díjra jelölték a Hidegháború-t, most pedig a Corpus Christi bizakodhat, hogy ott lesz a gálán. A velencei fesztiválon debütált film egy javítóintézetből kikerült fiatal fiúról szól, aki büntetett előélete miatt nem mehet papnak, de ez nem veszi el a kedvét: azt hazudja magáról, hogy felszentelt pap, és elszegődik egy plébániához. A filmet a magyarhangya mutatja majd be a magyar mozikban.

Szintén Velencében mutatták be A festett madár című regény azonos című cseh adaptációját, amely sokkoló fekete-fehér képeken mutatja be a 2. világháború borzalmait. A fesztiválon sokan nem bírták a majdnem három órás film bestiális kegyetlenségét, és már jóval a vége előtt kimenekültek a teremből. Boritékolható, hogy az akadémiai tagok közül is lesznek olyanok, akiket elriaszt az a sok borzalom, ami a főszereplő kisfiúval történik.

A festett madár

A szűkített listára az észtek jelöltje, a Truth and Justice is felkerült. Alighanem ez volt az az alkotás, amire még a legelhivatottabb cinefileknek is rá kellett keresnie az interneten, hogy legyen róla egy elképzelése. Én is ezt tettem: az észt irodalom egyik alapművét adaptálták filmre, amely a 19. századi falusi életet mutatja be, a földművelésből élők küzdelmét a természettel. Az ország 1991-es függetlenedése óta az észt filmek közül a Truth and Justice aratta a legnagyobb közönségsikert az ottani mozikban.

Tóth Barnabás ott akar lenni Almodóvar mellett

A magyar film nem számít a kategória esélyesének, már azt nyugodtan sikernek lehet elkönyvelni, hogy ott van a szűkített listán Tóth Barnabás neve Pedro Almodóvar és Bong Joon-ho mellett. És mégis, több okból is bizakodhatunk abban, hogy az Akik maradtak is bekerül a legjobb ötbe. Erről a filmről is elmondható, hogy egy rangos fesztiválon mutatkozott be nagy sikerrel; Ráadásul Telluride Amerikában van, tehát már ott láthatta sok akadémiai tag.

Van amerikai forgalmazója (Menemsha Films), akik segítik a kampányát, persze az olyan óriási cégekkel, mint például a Netflix, anyagi szempontból nem kelhetnek versenyre. Tóth Barnabás sem ölbe tett kézzel várja a januári 13-i bejelentést, amerikai vetítésekre kíséri el a filmet, legutóbb a Palm Springs-i fesztiválon volt ott Szőke Abigéllel, a film főszereplőjével. A rendezőnek nem új dolog az Oscar-verseny, a Susotázs című rövidfilmje is ott volt kategóriája szűkített listáján. Amit korábban a lengyelről írtam, az a magyar filmről is elmondható, az utóbbi évek sikerei miatt nagyobb figyelmet kapnak.

Szőke Abigél, Neil Friedman, a Menemsha alapítója és Tóth Barnabás (fotó: Akik maradtak Facebook)

Visszatérő vád az Oscarral szemben, hogy a holokausztról szóló filmek előnyt élveznek. Tóth Barnabás ennek ellenkezőjére mutatott rá a Népszavának adott interjújában: „...nekem már határozottan az az érzésem, hogy a holokauszt feldolgozása az Oscar-díj esetében ma már inkább hátrány. Sokszoros bravúr ugyanis ebben a témában újat mutatni, méghozzá úgy, hogy az tetsszen az embereknek.

Az Akik maradtak bízhat abban, hogy egyáltalán nem szokványos módon nyúl a témához, a túlélőkre koncentrál, két olyan ember gyógyulására, akiknek odaveszett a családjuk. A remény, a film által sugárzott emberszeretet és finom derű kulcs lehet a sikerben, hiszen például a Beanpole vagy A festett madár után sokaknak hozhat majd megkönnyebbülést Tóth Barnabás alkotása. És persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek mennyire jó filmek. Hatot láttam a tízből, és ha az élmény alapján rangsorolok, akkor ott a helye a gálán az Akik maradtak-nak.

A San Francisco-i Rafael Film Center, a vetítésen a rendező és a főszereplő is ott volt

Óvatos optimizmussal érdemes hozzáállni a hétfői bejelentéshez: a két biztos befutó (Élősködők és Fájdalom és dicsőség) mellett van még három kiadó hely: a két francia ajkú alkotásnak egy picit több esélye van, mint a többinek, és jöhet még a magyar film. A tippem a következő:

  • Akik maradtak (Magyarország)
  • Az atlantiak (Szenegál)
  • Élősködők (Dél-Korea)
  • Fájdalom és dicsőség (Spanyolország)
  • A nyomorultak (Franciaország)


A január 13-i bejelentés magyar idő szerint 14:18-kor kezdődik, az élő közvetítést ide kattintva lehet nézni.