„Nekiálltunk a kreatív csapatommal a Mohács írásának” – mondta el Rákay Philip a köztévé Ez itt a kérdés nevű beszélgetős műsor január 12-i adásában. A folytatásban üzent azoknak, akik kritikusan szemlélik a filmes tevékenységét: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén. A hősiességnek és a magyar kiállásnak egy egészen elképesztő példája Mohács.”
A film apropóját a mohácsi csata közelgő évfordulója adja, 2026-ban lesz ötszáz éve, hogy II. Lajos magyar király megütközött a török sereggel. Mint az köztudott, a csata katasztrofális vereséggel zárult, és a király meghalt. A vereség hosszú távú következményei is tragikusak voltak, három különálló részre bomlott fel az ország. A központi területek az Oszmán birodalom, a nyugati és északi területre visszaszorult Magyar Királyság a Habsburgok fennhatósága alá került, keleten pedig az Erdélyi Fejedelemség lavírozott a két nagyhatalom között.
Rákay párhuzamot vont a műsorban az ötszáz évvel ezelőtti és a mostani Európa között: „Nem beszélve arról az európai és világpolitikai helyzetről, ami helyenként kísértetiesen hasonlít a mára a különböző befolyásoló hálózatokkal.” A producer itt megállt, nem akart a történetbe jobban belemenni, a riporter viszont rákérdezett a korszak befolyásos kereskedő és bankárdinasztiájára, hogy jól látja-e, hogy ez a Fuggerek szerepeltetését jelenti.
„Jól látod, a Fuggerek, Szerencsés Imre és a többiek, akik mindent elkövettek azért, hogy a saját pénzügyi hasznuk szerint döntsék el háborúk, országok és akár császárságok sorsát” - válaszolta Rákay. Anton Fugger 1525-ben pénzügyi bojkottot hirdetett a magyar király ellen, miután II. Lajos elvette tőle a felvidéki bányajogait, a pénzügyi nyomás nehezítette az ország felkészülését a háborúra.
Rákay a jövő márciusban érkező Petőfi-filmről is ejtett néhány szót. Jelenleg a vágáson dolgoznak, ami majdnem egy évig tart. A szűk stábnak levetítettek belőle 70 percet, ami félkész állapotban van, még hátra vannak a digitális kiegészítések: „VFX és CGI technológia nélkül nehezen képzelhető el ma film, hiába vittünk sok száz statisztát a Nemzeti Múzeum elé, tízezres tömeget kell mutatni.”
címlapkép: Rákay Philip, Szente Vajk és Lóth Balázs a Most vagy soha! díszletében / forrás: Baski Sándor
