Szarajevó elszánt és kitartó. Magához vette a kezdeményezést, hogy a térség széttöredezett, önmagukban életképtelen nemzeti piacait legalább a mozgókép területén életképes méretűvé gyúrja össze, megerősítve azt a koprodukciók, az egységes jogi háttér és a forgalmazás új módszereivel. Erről tanácskoztak a Délkelet-európai országok filmiparáról azon a konferencián, ahol az is körvonalazódott, hogy a mára közhelyessé váló Balkán-ábrázolások helyett az európai mozinak akár hiteles megújítója lehet a valóságosabb ön-reprezentációt adó délszláv filmművészet. Minden esély meg van rá. Jövőre újra díjeső várható, ha elkészülnek Danis Tanović (Senkiföldje, 2001), Pjer Žalica (Idriz nagybácsi, 2004), Nedžad Begović (Teljesen személyes, 2005) újabb munkái.
Szarajevó: Önmagunk újrafogalmazása
Profilváltás
A 15. Szarajevói Filmfesztivállal ünnepelt a sokáig csak a háború okán ismert, azóta lényegében újjáépített bosnyák főváros. A rendezvény Bosznia-Hercegovina legnagyobb kulturális eseményévé és egyben az ország védjeggyé vált. A szervezőknek sikerült elérniük, hogy Szarajevó ne csak a halált, hanem a filmet is jelentse. Jól áll neki az új szerep.
Még több magazin
magazin
Czira Sára, Nagy Eszter: „Itt egy újfajta családmodell épül”
Interjú a Cabin Pressure rendezőivel
Heni 36 éves, Barcelonában él és látványtervezőként dolgozik. Heni nagyon szeretne anyuka lenni, de nem talált olyan párt, akivel szívesen alapított…
tovább
magazin
Kreatív Európa történetek: Alkotó és néző tükröt mutathatnak egymásnak
A Kinedok projektjei
A dokumentumfilm-nézés élményét új szintre emelő Kinedok két társalapítója és szakmai koordinátora, Zurbó Zsófia és Szirony Szabolcs a Kreatív…
tovább
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dosszié
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dosszié
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié