filmhu: A reklámszakmában már régi motorosnak számítasz, mégis ez az első nagyjátékfilmed.
Szecsanov Martin: Lehet hogy kellett ennyi idő, hogy megérjek a feladatra. Húsz éve dolgozom a filmgyártásban: világosítóként kezdtem, majd segédoperatőr és kameraman lettem. Nagyon sok játékfilmben dolgoztam már, de valóban ez az első, ahol operatőrként is megmutathatom magam. Sokkal nehezebb is: itt van, hogy percekig is forog a kamera, míg a reklámban legfeljebb két-három másodperc a hasznos.
filmhu: Több idősíkon játszódik a történet. Megjelenik ez valahogyan a látványban is?
SZM: A múlt le lesz választva a fényelésben, különböző színvilága lesz a két idősíknak. A film operatőri munkájában semmi különleges nem lesz, mivel nagyon színészközpontú a történet, és hétköznapi helyszíneken forgatunk. Nem igényli a film, nem olyan a témája. Nekem persze fontos, hogy nagyon jól nézzen ki, hiszen ez az első filmem. De ez nehéz is: szépen fényképezni a jelent, és a világításban is a realitást követni. Ezt lehet koncepciónak nevezni talán... ez kihívás is.
filmhu: Kézikamerával forgattok, tehát mégsem annyira konzervatív a látvány.
SZM: Igen, a film kézikamerával van felvéve, de minimális a kameramozgás, inkább csak az intimebb, szubjektívebb felvételek kedvéért folyamodtunk ehhez a megoldáshoz. Ezzel is a nézőt próbáltuk bevonni a jelenetbe. Maga a történet is nagyon intim, ahogyan a kapcsolatok épülnek, a fényképezésnek is ezt kellett követnie.