A biohorror-elemekkel teli film egy huszonéves antropológus nőről szól, aki elindul, hogy megkeresse Erdélyben eltűnt biológus apját. Miközben a főszereplő az apja után nyomoz, megismeri annak felfedezését: a klímaváltozás következtében az ősi jégből kiolvadó élőlények képesek túlélni a hibernációt, nem csak az egyszerű organizmusok, hanem összetettebb élőlények is. A főszereplő kapcsolatba kerül az őslényekkel, de ekkor már nem ő irányítja a cselekedeteit, hanem egy, a jégből kiolvadó ismeretlen parazita.
A Csontláz idén a Berlinale koprodukciós filmvásáron mutatkozott be, melyről Mécs Mónika producer mesélt a Filmhunak. „A horror sokszor nagyon ijesztően hangzik, zombikra és vámpírokra asszociál az ember, holott készülnek transzcendentális filmek is például , amik szintén beleesnek ebbe a kategóriába. A Csontlázban van egy sci-fi vonal is, abban az értelemben, hogy sok klasszikus sci-fi látnokian előrevetítette azokat a folyamatokat, amik később beigazolódtak. Bizonyos dolgokat úgy mutatunk be, ahogy akár meg is történhetnek.”
Csontláz mood fotó
Bergendy Péter Szent-Györgyi Albert életéről szóló Szent-Györgyi című filmtervének 4 millió forintos forgatókönyv-támogatást ítélt meg az NFI Döntőbizottsága. A projektet idén tavasszal 4 millió forintból fejlesztették, producere Lajos Tamás.
A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert neve egybeforrt a C-vitaminnal, ám élete sokkal izgalmasabb volt, mint amilyennek egy tudós ember mindennapjait gondolnánk. 1943-ban, a II. világháború közepén Szent-Györgyi Isztambulba, a kémek fővárosába utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a brit kémelhárítással, az MI-6-szel, és tárgyaljon velük egy esetleges magyar kiugrásról. „Magyarország sorsa volt a kezében" – fogalmazott Köbli Norbert, amikor új forgatókönyvéről kérdeztük.
Köbli a címszereplő politikai szerepét írta meg játékfilmes formában: „15 éve foglalkoztat Szent-Györgyi Albert élete, írtam is belőle akkor egy forgatókönyv-kezdeményt. Szinte hihetetlen, hogy soha senki nem csinált filmet erről a kalandos életútról, leszámítva egy nyolcvanas évekbeli dokumentumfilmet." A Filmhunak néhány hónapja azt is elárulta, hogy a projekt az Indiana Jones- és James Bond-filmeket fogja idézni.
Szent-Györgyi Albert
Forgatókönyv-fejlesztésre két további projekt kapott támogatást. Politzer Péter, a Drága örökösök, a Mintaapák és a Doktor Balaton sorozatok rendezője 2 millió forintot nyert a (S)ikersztori című projektre. A filmterv fejlesztését tavaly 2 millió forinttal támogatta az NFI, a producere Kirády Attila.
A jelenleg gyártás alatt lévő A nemzet aranyai több mint 77 millió forint kiegészítést kapott gyártásra. Zákonyi Sándor Tamás rendező egész estés mozifilmet forgat a háromszoros olimpiai győztes férfi vízilabda csapatunkról, melynek a forgatásán is kint voltunk.
Nem kapott támogatást Kis Hajni Ich Bin Marika című projektje, melyről korábban már mesélt a Filmhunak. A Külön falka rendezőjét régóta foglalkoztatja az idős kor és az idősgondozás jelensége, nem először lenne filmjének főhőse idős ember.
Az Ich Bin Marika főhőse egy 56 éves nő, akinek életébe betoppan régi szerelme, a férfi viszont Németországba megy dolgozni, így újra elválnak útjaik. “Alapvetően nem vígjáték, de szeretném úgy tálalni, hogy tudjunk magunkon nevetni. Tudjunk úgy szembenézni magunkkal, hogy az nem éppen hízelgő ránk nézve, de ilyenek is vagyunk” – mondta a rendező. Az Ich bin Marika többek között eltérő kultúrák – Nyugat- és Kelet-Európa – találkozásáról, az ebből fakadó feszültségekről, és ezek leküzdéséről szól. Hajni tavaly Berlinben töltött három hónapot a projekt fejlesztésével.
