2014. január 3-án elhunyt Helyey László, Mátyás király, Gérard Depardieu és Donald Sutherland szinkronhangjaként ismert Jászai-díjas színész. A körülbelül száz színpadi melletti több tucat filmszerepe közé tartozott a A törökfejes kopja és a Bástyasétány '74 is. Az Akli Miklós című Mikszáth-adaptációban Ferenc császár volt, majd Csáky gróf az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című filmben. Szerepelt a Hajnali háztetők (1986), a Szamba (1995) és a Honfoglalás (1996) című filmekben is. A színművész 66 éves volt.
Jancsó Miklós
A magyar film legnagyobb hatású alakja január 31-én hunyt el. Élete 93 éve során kétszer kapott Kossuth-díjat, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere volt. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, ezzel a filmjével indította az összes alkotásán végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. A Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány, a Még kér a nép és a Szerelmem, Elektra történelmi és irodalmi párhuzamokkal beszélt az aktuális társadalomi-politikai berendezkedésről. A hetvenes évek nagy részét Olaszországban töltötte, ahol elkészítette La Pacifista és Magánbűnök, közerkölcsök című filmjeit, később a Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus horoszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent, a rendszerváltás önellentmondásait boncolgatta. A kilencvenes évek közepétől pedig a "Kapa-Pepe" filmekben a bohóctréfa, a káosz eszközeivel dolgozott, a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, az Oda az igazságot a 2010-es Filmszemlén mutatták be, külföldi lapok így emlékeztek a halhatatlan mesterről.
Djoko Rosic
A február 21-én, 82 éves korában elhunyt bolgár színész volt az első, akit külföldiként díjaztak magyar filmszemlén. Az elismerést 1998-ban a Cigánytörvényben nyújtott alakításával érdemelte ki. 2010-ben a 41. Magyar Filmszemlén életműdíjjal jutalmazták. A hetvenes években Szomjas György easternjeiben, a Talpuk alatt fütyül a szélben és a Rosszemberekben játszott. Később szerepet kapott az Élve vagy halva, a Csak semmi pánik, a Magyar rapszódia, a Jadviga párnája és a Konyec című alkotásokban, és egy újabb Szomjas-rendezésben, az 1956-os forradalom eseményeit megörökítő Nap utcai fiúkban is.
Czigány Tamás
Életének 86. évében, február 5-én elhunyt Czigány Tamás filmrendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a magyar filmszemle életműdíjasa. Főleg képzőművészeti (Csontváry, 1961, Mednyánszky, 1960), dokumentum-, ismeretterjesztő népszerű-tudományos filmeket készített. A Máté-passió című filmje 1965-ben Oberhausenben különdíjat kapott. Portrét készített Illyés Gyuláról, Ortutay Gyuláról, Keresztury Dezsőről is, sorozatot Híres magyar könyvtárak, Szülők iskolája címmel.
Hacser Józsa
A március elején távozott kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő számos filmben, tévéjátékban szerepelt, emlékezetes szereplője volt a Szomszédok című szappanoperának.. A legtöbben mégis inkább szinkronszerepeiről ismerik, jellegzetes károgó hangját gyakran kölcsönözte mese- és bábfiguráknak. A mai fiatal felnőtt generációnak elég csak annyit mondani, hogy Miss Röfi a Muppet Show-ból, Tico a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal sorozatból, vagy Pocok a Nils Holgerssonból, és máig visszhangzik kapkodó, izgatott, rekedtes hangja a fülünkben.
Vezér Éva
Március 28-án hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Vezér Éva, a Magyar Filmúnió Kft. volt ügyvezető igazgatója, a Magyar Filmszemle Szervező Bizottságának és a Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli tagja.
Szabó Gyula
Az április 4-én, 84 évesen elhunyt színművészt filmen is sokat foglalkoztatták (Egy pikoló világos, Vasvirág, Kölyök, A tizedes meg a többiek, Kinek a törvénye) és számos sikeres tévéjátékban is szerepelt: ő volt a Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos őrnagya. Kezdettől fogva az ő hangján szólalt meg magyarul Columbo hadnagy, a magyar rajzfilmsorozatokban dr. Bubónak, a Pumukli kalandjai című mesében Éder Mesternek és Frakknak, a macskák rémének is ő kölcsönözte a hangját. Mesemondása legendás volt: a hetvenes évek elejétől a Magyar népmesék sorozatban ízesen, telve szeretettel és humorral mesélt. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal, emellett érdemes és kiváló művész címet is kapott. 1975-ben elnyerte filmkritikusok díját, 1996-ban a Budapestért Díjat adományozták neki, emlékezetes színházi és filmszerep-formálásaiért 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2006-ban pedig a nemzet színészévé választották.
Szécsényi Ferenc
Május 15-én, életének 93. évében elhunyt Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere. Már első önálló filmjével, a Fábri Zoltán által rendezett Hannibál tanár úrral elismerést aratott és tekintélyt szerzett. Ő fényképezte egyebek között az Édes Annát, a Két félidő a pokolbant, az Elveszett paradicsomot, Az életbe táncoltatott leányt és az Angyalok földjét vagy a részint saját életéből építkező Hogy szaladnak a fák című Zolnay Pál-filmet.
Bajor Imre
A showman, humorista, színész ötvenhét évesen, augusztus 6-án halt meg, agydaganatát az év elején ismerték fel. Számos színpadi darabban feltűnt, a szélesebb közönség a Szomszédokból ismerte meg, ahol a magyar tévé-történelem során elsőként, meleg fodrászfiút játszott. A filmezés is fontos volt a számára, szerepelt többek között a Meseautó című remake-ben, melyben az eredeti filmen Kabos Gyula által játszott szerepet bízták rá, de feltűnt az Egy szoknya, egy nadrág, a Le a fejjel! és a Szuperbojz című filmekben is.
Kézdi-Kovács Zsolt
Szeptember 9-én hosszan tartó, súlyos betegség után 78 éves korában elhunyt a Kézdi-Kovács Zsolt, a Ha megjön József rendezője. 1962-1969 között Fábri Zoltán és Jancsó Miklós asszisztenseként dolgozott. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja, majd 1975-77 között vezetőségi tagja volt. A Magyar Filmunió alapítója és 19 évig az Eurimages magyar képviselője volt.
Sztankay István
Szeptember 12-én hunyt el Sztankay István, Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. Színházi munkássága mellet számos filmben, tévé- és rádiójátékban is szerepelt, a legnagyobb színésznők voltak partnerei. Az az alakítás, amely országosan ismertté tette, a Bors című sorozat főszerepe. Első filmjében, az Égrenyíló ablakban máris Dajka Margittal játszott együtt. Az 1963-ban készült, Keleti Márton rendezte Hattyúdal című alkotásban Páger Antallal és Bodrogi Gyulával szerepelt, velük énekelte el a film egyik híres betétdalát, A Villa Negra románcát. A szinkronban is foglalkoztatták: Richard Burton, Laurence Olivier, Marcello Mastroianni, Jean-Paul Belmondo, Leslie Nielsen és Tony Curtis magyar hangjaként is ismert.
Avar István
Szeptember 13-án Avar István hunyt el, szintén Kossuth-díjas színművész és a nemzet színésze. Számos magyar film és tévéjáték főszereplője volt (Vasvirág, Két emelet boldogság, Párbeszéd, A fekete város, Mocorgó, Égi bárány, Álmatlan évek, Hamis a baba). Művészi munkáját 1963-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjjal, 1975-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A kiváló művész címet 1980-ban nyerte el, 2001-ben, Sinkovits Imre halála után a nemzet színészévé választották. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal 2007-ben kapta meg. 2010-ben a Táncsics Alapítvány életműdíját vehette át, 2011-ben Kállai Ferenc-életműdíjat kapott.
Margitai Ági
November 4-én távozott Margitai Ági, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész. Sokat dolgozott Pál István, Fehér György, Sándor Pál és Novák Eszter rendezővel. Legnagyobb filmszerepét a Radványi Géza rendezte Circus Maximusban (1980) játszotta. Filmjei között van a Sándor Pál rendezte Herkulesfürdői emlék (1977), a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1983) és a Gazdag Gyula rendezte Elveszett illúziók (1983). Az utóbbi évek nagynevű fiatal rendezői is szívesen dolgoztak vele. Alföldi Róbert Nyugalom (2008) és Kocsis Ági Pál Adrienn (2010) című filmjében is szerepelt, utolsó filmszerepét Török Ferenc nemrégiben bemutatott, Senki szigete című alkotásában játszotta.
Gera Zoltán
November 7-én hunyt el Gera Zoltán Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze. Olyan népszerű és méltán híressé vált filmekben játszott, mint a Bakaruhában (1957), a Külvárosi legenda (1957), a Fűre lépni szabad (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Meztelen diplomata (1963), Bástyasétány hetvennégy (1974), A napfény íze (1999) vagy a Prima Primavera (2009), s olyan "legendás" tévésorozatokban, mint a A Tenkes kapitánya (1963), a Bors (1968), a Mint oldott kéve (1983) vagy a Kisváros (1994).
Bártfai Andrea Zsöme
November végén 42 évesen elhunyt Bártfai Andrea Zsöme, filmes és színházi szakember, sajtós, irodalmi és zenei programok szervezője. Sajtófőnöke volt többek között a Nyócker, a Made in Hungaria, a Pánik, a Zuhanórepülés, a Mansfeld, a Csak szex és más semmi, a Kaméleon, a Czukor Show, a Csak a szél, a Senki szigete című filmeknek, és a 2015-ben bemutatásra kerülő Liza, a rókatündérnek. Kommunikációs vezetője volt a Színházak éjszakájának, dolgozott a Margó Irodalmi Fesztiválon, a Rájátszás programsorozaton, és munkatársa volt férjének, Nyáry Krisztiánnak a a magyar írók szerelmeiről szóló Így szerettek ők című köteteiben, illetve a most ősszel megjelent Igazi hősök című könyvben is.
Lovas Nándor
November 29-én, 29 évesen, tragikus hirtelenséggel elhunyt Lovas Nándor producer. A Mirage Film Studio alapítója, a Délibáb és számos rövidfilm producere, melyek közül a Provincia a legutóbbi cannes-i filmfesztivál programjában is szerepelt. Kárpáti György Mór így emlékezett róla: „Fáradhatatlanul melózott. Az elmúlt néhány évben vagy ötven film elkészítésénél segített, rengeteg problémát megoldott. Mintha létezne egy ilyen archetípus: egy unokaöcs vagy egy nagybácsi. Jött, meghallgatta, mi a probléma, gondolkodott, a szemében ott volt a megoldás. Már a következő bajt mondták neki, de mindig megpróbálta kitalálni, mi legyen.”
