Tősér Ádám: A Blokádban egy hosszú barátság vége is látható

Emlékszem rá, tudok róla, de nincs semmi jelentős emlékem róla.

És Antall Józseffel kapcsolatban?

Nézd, nem mérvadó, hogy egy gyerek mit gondolt. De nekem sose volt róla rossz véleményem, mint sokan másoknak.

Miért érdekes számodra a taxisblokád, mint filmtéma?

Ez egy picike történet, de sokkal nagyobb világra nyitja ki az ablakot. Nagyon sok mindent mond el sűrítve ez a három nap. Sokaknak van erről az időszakról személyes emléke, ezek sokszor városi legendákba csapnak át. Az utóbbi évtizedekben olyan történetek maradtak meg, amelyek egy része egyáltalán nem igaz. Az események szálait. Köbli Norbert nagyon alapos munkával kikutatta, és nagyon szépen összegyűjtötte. Tényleg hihetetlen, ha ezt egy író alkotná meg, azt mondanánk, hogy ez sok, vegyen vissza belőle. A szovjet csapatok éppen kivonulóban vannak Magyarországról, a miniszterelnök még csak néhány hónapja miniszterelnök, befekszik a kórházba, és mire felébred, blokád alatt áll az ország. És aznap, amikor a tüntetők feloldják a blokádot, közlik vele, hogy halálos beteg. Az a furcsa, hogy eddig nem készült erről film.

Blokád / Fotó: Intercom

A Blokád politikai témával foglalkozó játékfilm, ami itthon nem jellemző. Sokan ódzkodnak is attól, hogy belenyúljanak ilyesmibe. Benned volt bármiféle hezitálás, amikor Köbli Norbert és Lajos Tamás producer megkeresett a tervvel?

Nem hezitáltam. Ez egy történelmi film, ami történetesen politikai témájú. Közvetlen politikai üzenete nincs, a közvetett üzeneteket pedig bármilyen filmbe bele lehet látni. Azt tudtuk, hogy érzékeny téma és ennek megfelelő gondossággal jártunk el.

Pedig a ma létező politikai rendszer közvetlen előzményeit mutatja be, olyan események zajlanak le, amelyeknek a hatását még mindig érezzük.

A történelem hatását mindig érezzük. Ne menjünk messzebb Trianonnál, aminek érezzük a hatását, bár már több mint száz éve történt. A Blokádban már nem létező dolgok állnak a főszerepben, az MDF már nem létezik, az SZDSZ már nem létezik. Göncz Árpád halott, Antall József halott. Ez már történelem. Nem hezitáltam, nekem fontos volt ez a történet, pont azért, mert nagyon sok félreértés kering. Legfőképp Antall megítélésével kapcsolatban.

A cél az volt, hogy helyre tegyétek Antall József megítélését?

Az elsődleges cél az volt, hogy egy jó filmet csináljunk. Valamilyen szinten el akartuk mondani, hogy Antall személyiségének volt egy másik oldala is. Nem gondolom, hogy helyre tesszük, csak rávilágítunk egy másik oldalra. De mondjuk ki, Antall megítélése nagyon rossz. Ahogy Köbli úr elmondta a sajtótájékoztatón, ezzel a történettel mindig ellenszélben vagyunk. Antall József megítélése az emberekben halála után majd’ harminc évvel is indokolatlanul negatív. Ez elsősorban az őellene inditott lejáratókampánynak köszönhető.

De nagyon sok ilyen téma van. Korábban készítettem Ötvenhatos utak címmel egy dokumentumfilmet az '56-os menekülteksorsáról, mert az volt a narratíva, hogy bezzeg az '56-os menekülteket befogadták, Magyarország pedig nem fogad be menekülteket. Na most, ez egy nagyon hangzatos, jelszószerű mondat, de a valóság egészen más. Meg kell nézni ezt a dokumentumfilmet, tudományos alaposságú munka. A Blokád más, egy fikciós film, de a lényegi dolgokban tudományos alaposságú marad. Ami nem lényegi, ott picit ki van színezve. Összesűrítettünk karaktereket, érthetőbbé tettünk dolgokat, de a lényege száz százalékosan megegyezik a valósággal. Különösen azoknak szánjuk a filmet, akik a rendszerváltozás után születtek, nekik lesz ez a legnagyobb élmény szerintem.

Tősér Ádám, Köbli Norbert forgatókönyvíró, Lajos Tamás producer / Fotó: Blokád Facebook-oldal

Antall ellentétének eléggé érezhetően Göncz Árpádot tettétek meg a sztoriban. Mindenképpen kellett egy ellenfigura?

Göncz is tette a dolgát. Ő mást gondolt a demokráciáról, mást gondolt '56-ban is, és ‘90-ben is. Ez nem baj, ez nem rossz, amit ő gondolt. Egyszerűen másmilyen. És valóban így történt, Antall és Göncz jóban voltak a taxisblokádig. Utána sosem beszéltek egymással. Történetünkben egy hosszú barátság végét is láthatja a néző.

Úgy érzed, hogy fair módon mutattátok be a személyét? Például fel sem merül, hogy őt elítélték az Antallal közös ‘56-os tevékénységéért.

Teljesen fair módon mutattuk be. Árpi bácsi pont olyan volt, mint amilyennek a filmben láthatják. És a blokád idején bizonyítottan így járt el, ahogy ezt bemutatjuk. Ha Göncz börtönben töltött éveit elkezdjük taglalni, az egy másik film lett volna. Mi Antall Józsefről készítettünk filmet.

A filmben többször is keveritek az archív bevágásokat a saját, korabeli stílusban elkészített felvételekkel. Miért döntöttetek úgy, hogy beleveszitek a video-esztétikát?

Ezzel kialakítunk egy olyan szövetet, amivel hitelesebbé, elfogadhatóbbá tudjuk tenni a nézőnek a látottakat. Nagyon nehéz valakire azt mondani, hogy na, itt van Göncz Árpád, és akkor hidd is el, hogy ez Göncz Árpád. Ennek az egyik eszköze ez, hogy bizonyos jeleneteket umatic kamerával forgattunk.

Seress Zoltán mint Antall József / Fotó: Intercom

A sajtótájékoztatón úgy fogalmaztál, hogy gyorsan előkészítettétek, gyorsan leforgattátok, gyorsan megvágtátok a filmet. Feszített tempójú volt a munka?

Nem volt annyira feszített, de azért keményen dolgozott mindenki. Egy játékfilmet nem tudsz túlfeszíteni, mert belehalsz. Ez nem egy reklám, de mennyiségben olyan, mintha 20 reklámot forgattunk volna le egyben. Itt azért pihennie kell a stábnak.

Ez volt az első nagyjátékfilmed. Mi volt a legnagyobb kihívás?

A legnagyobb kihívás az volt, hogy összeszedjük a megfelelő stábot. Ez jól sikerült, nagyon-nagyon szeretem a Blokád stábját, fantasztikus csapat. Nélkülük ez nem jött volna létre ezen a szinvonalon. Például tudod-e, hogy Seress Zoli a valóságban kopasz. Feltűnt-e neked a filmből, hogy ez egy paróka rajta?

Volt egy sejtésem, de akár lehetett volna a saját haja is.

Magyarországon nagyon kevés ember van, aki meg tudja csinálni, hogy úgy nézzen ki, mintha a valódi haja lenne. Ki kell emelnem a maszk csapatot Görgényi Réka vezetésével, Hufnágel Mariann fodrászt, akinek a remek hajakat és parókákat köszönhetjük. Öt szereplőn paróka van a filmben. Tehát nem a főszereplő az egyetlen, hanem van még négy másik, például Boros Péter, akinek volt ez a jellegzetes hátrafésült haja. Csak két mondata van a filmben, de nem lehetett, hogy ez nincs az a haj. Komoly meló egy-egy ilyen parókát megcsinálni. Nem lehet csak úgy odadobni ezeket.

Gáspár Tibor mint Göncz Árpád / Fotó: Intercom

A megjelenített személyek közül Kónya Imre a film készítésében is szerepet vállalt tanácsadóként. Miért őt kértétek fel a még élő személyek közül, akiknek köze volt az Antall-kormányhoz?

Köbli Norbert és Lajos Tamás ötlete volt, de jó ötlet volt. Kónya frakcióvezetőként volt ott, nem kormánytagként, de mindenre rálátott. Nagyon eszes fickó a mai napig. Azt gondolom, hogy abszolút elfogulatlanul tud mesélni az eseményekről. Utána háttérbe vonult, nem politizált, ma sem nyilatkozik meg az aktuálpolitikáról. Nemcsak a jegyzőkönyvi, meg a hivatalos dolgokat ismeri, hanem a kis budoár titkokat is megosztotta velünk, amivel a karaktereket jobban fel tudtuk építeni és bemutatni.

Lajos Tamás úgy nyilatkozott, hogy ennyi CGI effektus még nem fordult elő magyar filmben, főleg azért, mert nem tudtatok a hidakon forgatni. Mennyire van tapasztalatod a vizuális effektekkel, bonyolította a munkádat?

Volt tapasztalatom és nem is nagyon bonyolította a munkát. Picit lassabban haladunk, jobban át kell mindent gondolni. Itt még kell két plusz kör, hogy minden a helyén van-e. A forgatás maga lassabb, amikor fordulunk, akkor minden fordul.

Volt olyan jelenet, esemény, amit ki kellett hagynotok a végső filmből?

Nem, minden jelenet benne van ami a forgatókönyvben volt, de ezek a jelenetek rövidültek. Egy filmnél az a jó, hogy ha túl lehet forgatni, az nagyon nagy szabadságot jelent. Márpedig ezt túlforgathattuk és azt hiszem ettől vált ilyen feszessé a film.