U.D.: A felvételek alapján nem lehet érezni a végeredmény minőségét, egyedül azt, hogy az ember bízik-e a rendezőben és az operatőrben. A mérkőzés csak részben dől el a forgatáson, hiszen nagyon sok múlik az utómunkán. Majd amikor beülünk szépen a vetítőbe, akkor lehetünk biztosak a dolgunkban.
filmhu: Mindig eljár a stábvetítésekre?
U.D.: Fontos számomra, hogy ott legyek, mert rendes közönséggel képtelen vagyok először megnézni egy filmet, amiben szerepelek. Ha már tudom, milyen lett, a reakciók miatt szívesen nézem meg közönséggel is, de számomra elviselhetetlen elsőre nagy nyilvánossággal együtt látni a végeredményt.
filmhu: A Kész cirkusz! többi húzóneve már mind kivette a részét a megújult magyar közönségfilm sikereiből. Ön azonban eddig kimaradt ebből a vonulatból. Most ízlelgeti ezt a fajta munkát, vagy egyedül a forgatókönyvnek szól a megtiszteltetés?
U.D.: A fiatal rendezők körében van egyfajta félelem a magamfajta „bejáratott” színészekkel szemben. Az első napon Zsombor is nagyon izgult, eleinte mindketten tapogatózóak voltunk. Mostanra kiválóan megértjük egymást, nehézségek nélkül dolgozunk.
filmhu: Mi a Kész cirkusz! üzenete?
U.D.: Nem biztos, hogy mindenáron üzenni akar. Inkább csak leképezi a minket körülvevő idiotizmust, nem úgy üzen tehát, hogy megmondja a nagy igazat, hanem csak fölmutat valamit, amiből a nézők levonhatják a maguk tanulságát.
