A romániai Verespatakon Európa legnagyobb aranybányáját akarja megnyitni egy kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation. A falvakat környező hegyeket 15 év alatt, naponta 20 tonna dinamittal eltüntetnék. Felépítenének egy 800 hektáros zagytározót a cianidos szennyvíznek, 180 méter magas gáttal. Négy falu lakosságának, 2000 embernek kellene elhagynia otthonát, földjét, templomait, temetőit, múltját. Verespatak, a legrégebbi romániai település (1872 éves) világörökség szintű műemlékei és régészeti kincsei elpusztulnának. A terep előkészítése, a házak megvásárlása és ledózerolása már megkezdődött, pedig a Rosia Montana Gold Corporation még nem kapta meg az engedélyt a román kormánytól tervei megvalósításásra. Az emberek nagy része, maradni akar. Ahogy ők fogalmaznak: “Inkább meghalunk, mint hogy elmenjünk innen.”
Még több magazin
magazin
Igazi klasszikusok és friss, idén debütált filmek is érkeznek a streaming szolgáltatókhoz áprilisban. A legismertebb Don, Cate Blanchett…
továbbmagazin
Mi történik a kitaszítottakkal, a Magyarországon jogi és erkölcsi értelemben vett törvényenkívüliekkel? Somogyvári Gergő a társadalom peremén járt,…
továbbFriss
Idén májusban is lesz Artmozik éjszakája
Foroghat a Ványa bácsi, a Magyar királylányok és az itt élő svábokról szóló dokfilm is
A tanári szoba kapta idén a LUX közönségdíjat
Tíz órányi film három nap alatt az ELTE Szemlén
Jótékonysági bemutatót rendeznek a Brigádnapló című filmből
Scorsese szerint az élet és a művészet értelméhez Powell és Pressburger vezet el
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié