Alföldi Róbert azon kevesek közé tartozik, akik pontosan tudják, milyen közegben élnek-dolgoznak, ám képesek minderről nagyvonalúan megfeledkezni. Minimálprogramként Aranycsapatot verbuvált. A névsor: Kállai Ferenc (Micimackó), Bodrogi Gyula (Bagoly), Darvas Iván (Füles), Garas Dezső (Tigris), Máthé Erzsi (Kanga), Tábori Nóra (Zsebibaba), Tordy Géza (Nyuszi), Törőcsik Mari (Malacka). Az Arc-direktor és Vörös Róbert dramaturg, társ-forgatókönyvíró Százholdas Pagonya: idősek otthona a pusztazámori park-kastélyban. Tekintettel a hazai szociális ellátásra, ez Alföldi Micimackójának legmeseszerűbb eleme.
Az alkotó alábbiakat teljesíti a rendelkezésére álló kevesebb, mint fél órában: Arcként kvázi-ismeretterjesztő, így elmondja a művel kapcsolatos, kizárólag legalapvetőbb információkat (mű háttere, publikáció időpontja, elkelt példányszám, pszichológusok analízise etc.); kommentátor; játékmester; gegman; Róbert Gida-Ápoló; instruál és karaktert épít. Utóbbi – tekintettel a szereplők létszámára – lényegében lehetetlen feladat, mégis megoldja, majd’ mindegyik színészét „helyzetbe” hozva. Mindemellett: újraértelmezi a művet, ügyes kézzel emel ki bizonyos epizódokat. Különösen szellemes Kanga és Zsebibaba megjelenésekor Füles konspirációja, Zsebibaba elrablása, Malacka mosdatása – bár, bevallom, Darvas depressziós Fülese férkőzött legközelebb szívemhez. Sapkájáért – is - köszönet Gyarmathy Ágnes jelmeztervezőnek.
Alföldi munkája hamisítatlan-exkluzív örömjáték. Még inkább: egy „pazarlásra” hajlamos, szenvedélyes ajándékozó luxuscikke az arra méltatlan Megbízónak. A Nagy Könyv-produkció felelősei a kitűnő Kardos Sándor operatőri munkáját (is) semmibe vették, amikor a film – és Kardos képei - alatt telefonszámot, hívás díjat, Net- és ügyfélszolgálati elérhetőséget futtattak. Mint a tőzsde-indexeket. Nem árultak el fogékonyságot az alkotás bravúros, megrázóan lírai befejezése iránt sem. Vasárnap, „látogatási nap”. A Pagony lakói leveszik ruháikat, ünneplőbe öltöztetik magukat. Elegánsan, öltönyben, kosztümben, estélyiben várnak a nemjövőre a pavilon előtt, a tónál. Rájuk esteledik. Róbert Gida elalszik. (Kísérőzene: Michael Nyman Greenaway-filmzenéje). Potenciális nagyjátékfilm – elszalasztott? – lehetősége.
Alföldi Róbert kutyái - Dorka és Sára - emlékének ajánlja munkáját; valóban, a kutyák tudnak így várni. Itt meg kellett volna, hogy álljon az idő. De a Nagy Könyv emberei nem hogy várni nem tudnak, azt sem hagyják, hogy végignézzük, mások hogyan várakoznak. Érzelemnek (horribile dictu: szeretetnek) nincs helye. Végefőcím elmarad, rohan a műsoridő, megjelenik Varga Edit, hogy fölkonferálja a Tüskevárat.
Tüskevár – A tiszta Arc
 |
| Elek Ottó munkája egy Aktív-Fókusz-Találkozások-Bennfentes és egy elbaltázott ifjúsági-kalandtalan film különös mutációja
Tutajos(Lenzsér Olivér) és Matula (Barkó György) |
„De mi közöm nekem az egészhez?” – tette föl a jövőbe mutató kérdést a színészi ambícióktól indokoltan nem fűtött Völgyesi az őt szereppel ostromló direktornak. Elek Ottó „rendezői gondolatai”-nak írásos változatából megtudtam, „Ez a mondat jelentette a múzsa csókját”. Nos, amennyiben a rendező és a kreatív csapat a dekonstrukciót tűzte ki az alkotói koncepció mottójául, úgy érteni vélem, miért építettek Arcukra. Filmjük Völgyesi – tökéletesen jogos - kérdésének igazolása. Mondhatni: egy sajátos matematikai egyenlet bizonyítása – noha a szellemi szpartakiád, elit-jellegéből adódóan, szűkebb körben is lebonyolódhatott volna.
Elek kampányfilmjében az indiszponált „sztár” dühödten-sértetten rohan ki a stúdióból, mert érzékeltetik vele, dalát fölénekelhetné meggyőzőbben is. Hazamegy (ha minden igaz, Völgyesi lakásában járunk), és közli barátjával-zenésztársával (aki valóban a barátja-zenésztársa), pihenésre vágyik, utazik Berekbe. Nem nagyon tartóztatják. Mindeközben rákeres a Net-en Fekete Istvánra, és fölfedezi, hogy a Tüskevár fölkeltette néhány millió olvasó érdeklődését – noha ő maga annak idején a nyolcvanadik oldal után félretette a könyvet.
A kissé hisztérikus nőt a természet még inkább fölzaklatja. Bár összefut Tutajossal (Lenzsér Olivér) és Matulával (Barkó György), az őrületbe kergetik a szúnyogok, csúnyán leég a bőre, és kilométereket rohan, hogy legyen térerő - mintha pecázással is próbálkozna.
Egyébiránt, érteni vélem a rendezői szándékot. Völgyesi és Lenzsér Olivér tagadhatatlanul hasonlítanak egymásra, emellett az énekesnőt ugyanazoknak a „megpróbáltatásoknak” teszik ki, mint Tutajost a regényben.
Lehet bájosnak nevezni a dilettantizmust, de különösnek tartom, ha valaki ezzel igazolja egyértelműen hibás választását. Völgyesi Gabriella ugyanis kétségbevonhatatlanul meggyőzte az őt noszogató rendezőt, és a tévénézőket, alkalmatlan a rá bízott feladat megoldására.
A Berekből hazaérkező – nazális hangú - énekesnőt azonban megihlette a természet, így a film végén újra őt láthatjuk a stúdióban. (Ha nincs stúdióban, akkor is Unique-szerzeményeket hallgatunk, lévén ők szolgálnak a film kísérőzenéjéül.) Elénekli kampánydalát, melynek refrénje: „Minden arcod szabadon és tisztán tartod.”
Bizakodom, Völgyesi Gabriella a jövőben komolyan veszi saját életvezetési tanácsait.
Nagy Könyv versenyfilmek:
Micimackó (Alföldi Róbert), Tüskevár (Elek Ottó) MTV 1., október 1.
