Utazás apánkkal (Anca Miruna Lăzărescu)
Az idehaza a CineFesten szeptemberben debütált filmnek számos magyar vonatkozása van: a debütáló író-direktor, Anca Miruna Lăzărescu (Déva titka, Silent River) részben magyar származású, a filmet itthon is forgatták, német-román-magyar koprodukció, koproducerei Taschler Andrea és Lovas Nándor, zeneszerzője pedig Darvas Ferenc, aki elnyerte a legjobb filmzenéért járó elismerést a müncheni fesztiválon, ahol a film debütált. A történet is a régiónkról szól: a temesvári származású direktor szülei Németországba való emigrációjának történetét dramatizálta a nagy presztízsű Torino Film Lab keretein belül.
Bemutató: 2017. január 19.
Az állampolgár (Vranik Roland)
Vranik első filmje, a Fekete kefe, 2005-ben megnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, Az állampolgár tabudöntögető történetével ezt az utat folytatja. A film egyik különlegessége, hogy a három főszereplőből - Dr. Cake-Baly Marcelo, Arghavan Shekari, Máhr Ágnes - az előbbi kettő amatőr színész, akik ráadásul évek óta Budapesten élő bevándorlók. Vranik Roland a forgatáson mesélte nekünk, hogy Marcelot az utcán szólította le, és kérte fel a film főszerepére. A szereposztás részben annak is köszönhető, h a film sztorija sokszor rímel a szereplők személyes élettörténetére, akik a saját bőrükön is megélték a filmbeli problémák és konfliktusok egy részét. „Hogy mi történik akkor, amikor valaki túljut a menekült tábor őrületén, és kikerül az életbe, hogyan tud gyökeret ereszteni, hogyan tud újra családot alapítani, megtanulni egy olyan nyelvet, mint a magyar, nekifutni az életnek ötvenévesen. Ezért is választottam menekülteket a szerepre, nem pedig színészeket. Az érdekel, hogy mi történik bennük, nem a sztereotípiák.”
A film főhőse Wilson, aki politikai menekültként érkezett Afrikából Magyarországra, ahol már évek óta biztonsági őrként dolgozik, lakása van, barátai, a nyelvet is szépen beszéli. Minden vágya, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot, de sorra megbukik az alkotmányos alapismeretek vizsgáján, ezért kéri Mari segítségét, hogy magyar-történelem szakos tanárként készítse őt fel 'magyarságból'. A felkészülés közben egymásba szeretnek, azonban Wilsonhoz váratlan vendégként beállít egy Iránból Budapestig menekült lány, aki tovább bonyolítja a Marival való kapcsolatát.
Bemutató: 2017. január 26.
Kojot (Kostyál Márk)
Mintegy másfél éve kezdett bele a reklámfilmezés felől érkező Kostyál Márk első mozifilmje, a Kojot forgatásába. Jó munkához idő kell – szokták mondani, és az első előzetes alapján úgy tűnik, Kostyál valóban jó munkát végzett. A műfajilag nehezen behatárolható film főszereplője váratlan örökségének köszönhetően egy dunántúli kis faluban kezdene új életet. Misi kiábrándult, frusztrált, folyton menekülő fiatal, aki nem találja szerepét az életében, munkájában, párkapcsolatában. Épp, hogy nekikezdene a megnyugvást jelentő háza építésének, ezzel viszont sérti a környék kiskirályainak érdekeit, akik telekspekuláció miatt már kinézték maguknak az ingatlant.
Kostyál nem csak rendezői, de operatőri feladatokat is ellátott a filmben. A felvételekhez speciális anamorf objektívet használt, mely az emberi látáshoz sokkal közelebb álló, szélesvásznú és jobb felbontású képet eredményez. A forgatókönyvet annak idején Lovas Balázzsal és Lengyel Balázzsal kezdték el fejleszteni, végül az utóbbival fejezték be az írást. Kostyál korábban a Filmhunak azt mondta: „Egy régi kedves barátom mondta rólam, hogy olyan vagyok, mint egy prérifarkas. És tényleg, nekem a Gyalogkakukkban mindig a prérifarkas volt a kedvencem! A film munkacíme Vaquero volt, ami cowboyt jelent és Cormac McCarthyhoz is köthető, de azért döntöttem végül a Kojot mellett, mert abban benne van az üzenet, hogy farkassá kell tudni válni.”
Bemutató: 2016. február 16.
Testről és lélekről (Enyedi Ildikó)
Az én XX. századom, a Bűvös vadász és a Simon mágus rendezője újra mozifilmet készített, amit nem csak mi, hanem a 67. Berlinale szervezői is örömmel fogadtak, és meghívták a február közepén induló fesztivál versenyprogramjába. A négy évszakon át forgatott Testről és lélekről női főhősét Borbély Alexandra, aki a Katona József Színház színésznője alakítja, társa pedig Morcsányi Géza színházi dramaturg, akinek ez lesz élete első filmszerepe. A film történetében két ember, akik még sosem találkoztak egymással a nappali világosságban, megtudják, hogy évek óta osztoznak egymás álomvilágán. A nagy találkozás sok kérdést felvet az életükről, és saját magukról is. Hivatalos trailert egyelőre nem adtak ki az alkotók, de egy rövid jelenetet már meg lehet nézni:
Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te? Vagy pontosabban: kiderülne, hogy már régóta ugyanabban a világban találkoztok éjszakánként. Örülnél neki? Vagy megijednél? Esetleg romantikusnak találnád? De mi van, ha te cseppet sem vagy romantikus alkat? Hogy nézel egy-egy gyengéd álom után másnap, éberen ennek az idegen embernek szemébe? És, mi van, ha az illető nem kifejezetten szimpatikus neked? Próbálnád megszeretni? Hogy lehet az, hogy éjjel, egymástól több kilométerre, magányos ágyatokban fekve egymáséi lehettek, de nappal, hús vér valótokban egymással szemben állva még egy vacak első randevút sem tudtok normálisan lebonyolítani? És mi van, ha a második találkozó is kínosan sikerül? A harmadik meg kifejezetten szégyenletes? Feladnád? És ha feladnád, kibírnád? - szól a film szinopszisa.
Bemutató: 2017. március 2.
Kincsem (Herendi Gábor)
Nem tudjuk, készült-e ilyen statisztika, de valószínűleg nem állunk olyan rosszul a lakosság számához mért csodalovak tekintetében. A közelmúltban még szaporán ügető, mára megfáradt Overdose azonban – akiről (és a ló körül folyó őrületről) Ferenczi Gábor készített remek dokumentumfilmet –, magyar tulajdonos és edző ide vagy oda, mégsem válhatott olyan mértékben a nemzeti öntudat részévé, mint Kincsem, akinek a nevét még a főváros egyetlen lóversenypályája is megkapta. Várható volt tehát, hogy a versenyló sztoriját előbb-utóbb mozivásznon láthatjuk viszont, ez pedig az idén tavasszal meg is történik.
Herendi Gábor rendező a hazai filmgyártás eddigi legkomolyabb támogatásából forgathatta le kosztümös filmjét, ami sokaknak szúrhatja a szemét, az viszont vitathatatlan, hogy ha egy film repedések nélkül szeretne bemutatni egy régmúlt történelmi kort, ahhoz nagy költségvetésre van szükség. Az egyébként már a csinosra sikerült előzetesből is kitűnik, hogy a címadó csodakanca, Kincsem csupán mellékszereplője lesz a filmnek, amely várakozásaink szerint egy fordulatos, Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével bemutatott szerelmi történet, illetve az őket körülvevő kor, a Monarchia mindennapjainak, működésének egyfajta látlelete lesz. Amennyiben a filmen dolgozó stábot fegyvernek tekintjük, azt is mondhatjuk, minden megvolt egy jó film születéséhez: pénz, fegyver, paripa.
Bemutató: 2017. március 16.
+1 / Brazilok (M. Kiss Csaba-Rohonyi Gábor)
Hogy az Aranycsapat németek ellen elvesztett világbajnoki döntője, vagy a ‘86-os, szovjetek elleni 0-6 óta lehet eladni bármilyen mozgóképes terméket a magyarok foci iránti, csorbán is kitartó szenvedélyével, illetve az ehhez köthető keserédes hangulattal, annak az eldöntését inkább sporttörténészekre és szociológusokra bíznánk. Mindenesetre az idén egy újabb, többek közt a hazai labdarúgás szegényes állapotaira reflektáló film, M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor közös rendezése, a Brazilok kerül vászonra, amelyben egy fiatal, ambiciózus, focirajongó pap, Csaba atya (Bánki Gergely) eléri a helyi önkormányzatnál, hogy a roma focicsapat is indulhasson a falubajnokságon.
M. Kiss Csaba, Muhi Klára és Huszár Péter forgatókönyve ugyanakkor nem csak a fociról szól. A kizárólag roma gyerekekből álló, Brazilok nevű focicsapat M. Kiss Csaba egy 1997-es élményén alapul, amikor Sirokon, egy riport készítése közben találkozott a fenti formációval. Az előzetesből is kitűnik, hogy a magát vígjátékként aposztrofáló történet nem szeretne szociodrámai húrokat pengetni - valószínűleg ezt a célt is szolgálja a meseszerű és a valóságos elemek összekeverése. Az alkotók szerinti „etno-mesében” az amatőr szereplők mellett olyan színészekkel találkozhatunk majd, mint Schmied Zoltán, Gryllus Dorka, Farkas Franciska vagy Anger Zsolt.
Bemutató: 2017. április
További, 2017-re tervezett bemutatók, melyekről (többek közt) későbbi ajánlókban számolunk be:
Antal Nimród: A viszkis
Gárdos Éva: Budapest Noir
Jeles András: Rossz árnyék
Kenyeres Bálint: Tegnap
Lengyel Balázs: Lajkó – Cigány az űrben
Lichter Péter: Fagyott május
Mészáros Márta: Aurora Borealis
Mundruczó Kornél: Felesleges ember
Pacskovszky József: A tökéletes gyilkos
Pálfi György: Az Úr hangja
Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)
Török Ferenc: 1945
Vékes Csaba: Hetedik alabárdos
Címlapfotó: Enyedi Ildikó: Testről és lélekről
