A Kincsemben Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) céltalan életet él, amikor egy nap megjelenik nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, amivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. Blaskovich nemes küzdelemben győzheti le ősi ellenségét, von Oettingen bárót (Gáspár Tibor), egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába.

A filmet Hegedűs Bálint írta (beszámolónkat legutóbbi előadásáról lásd itt) és Herendi Gábor rendezte. Beszélgettünk a direktorral, aki ezt mesélte a film írásáról: "A ló története önmagában nem igazán érdekes, csodálni lehet, mert minden versenyét megnyerte, de ettől még nem fordulatos a története. Olyan fikciót kellett köré kitalálnunk, amitől a film fogyasztható lesz. A ló viszont kiváló katalizátora a történetnek. A forgatókönyv írásakor arról beszéltünk, hogy ez egy szerelmi háromszög Kincsem, Blaskovich és Klára között, amiben Ernő állandóan vacillál a bosszút megtestesítő ló és a szerelem között. Kincsem eszköz Ernő számára az apja gyilkosán való elégtételhez, Klára viszont annak a bizonyos gyilkosnak a lánya. Ez elég csiki-csuki konfliktushelyzetnek ígérkezett."


Kritikánkban mi is dicsértük a filmet: "A Filmalap néhány éve tartó fennállása legnagyobb vállalkozásának a századforduló magyar csodalova, Kincsem történetének megfilmesítését szánta. Erre utal az a rekordösszegű támogatás, melyet Herendi Gáborra bíztak, és amiért - mármint a támogatás mértékének nagyságáért - a döntés pillanatában sok helyen elkezdődött a fejcsóválás. Elsőként talán érdemes tisztába tenni, és elfogadni a tényt, hogy ha egy látványos, történelmi kalandfilmet szeretne mozitető alá hozni az ember, az sok pénzbe kerül. Ez van. Azoknak a többsége, akik a premier előtt láthatták a filmet, egyetértett abban, hogy Herendi munkáján meglátszik a belefektetett pénz. A Kincsemben tehát lehet hibát keresni (és találni is), azt viszont már nem lehet vitatni, hogy a ráköltött forintoknak köszönhetően az alkotóknak sikerült egy valóban szép és látványos filmet forgatniuk. (...) Lehet azon vitatkozni, hogy szüksége van-e a magyar filmgyártásnak a Kincsemhez hasonló, grandiózus vállalkozásokra, amelyek egyértelmű célja, hogy elsősorban a külcsínre építve vonzzák be a nézők egyébként manapság ezt igénylő többségét a mozikba. A választ az eladott jegyek száma fogja megadni, és ha Herendi filmje beváltja a hozzá fűzött reményeket, prototípusa lehet az olyan, nagy költségvetésű, csillogó-villogó filmeknek, amelyek megérik a pénzünket."

A Kincsem még mindig látható országszerte a mozikban.

Forrás: Fórum Hungary.